Semmelweis Egyetem: egyszerű módszerrel is megőrizhetjük az egészségünket

A szív- és érrendszeri, a daganatos betegségek és a demencia kialakulásának kockázatát is jelentősen csökkenti, ha átlagos napi lépésszámunkat akár csak tíz százalékkal növeljük. Mindez további nyereségként az alvásunk minőségére és mentális állapotunkra is pozitív hatást gyakorol a Semmelweis Egyetem szakértője szerint.

2024. augusztus 14., 11:50

Szerző:

„Az utóbbi években számos áttekintő nemzetközi közlemény jelent meg arról, hogy a napi tízezer lépés elérése egy jó cél, ugyanakkor a pozitív hatás már ennél alacsonyabb lépésszám esetén is jelentkezik” – mondja dr. Fazekas-Pongor Vince, a Semmelweis Egyetem Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézet egyetemi adjunktusa.

Az aktivitás fokozásának egy nagyon egyszerű, az egyén egészségi állapotát már rövidtávon bizonyítottan javító módja a napi lépésszámunk növelése, amihez semmilyen egyéb eszközre nincs szükség, ráadásul kellemes időben könnyen megvalósítható, hiszen sétálhatunk, túrázhatunk és sportolhatunk is a szabadban.

„Az egészséges életmód nem egy cél, amit, ha elérünk, akkor kipipálhatjuk, és hátra dőlhetünk, ezt folyamatosan fenn kell tartanunk, és törekednünk kell rá. Mivel Európában elöregedő a társadalom, ezért nagyon fontos, hogy célul tűzzük ki az egészséges öregedést, vagyis az egészségben töltött életévek növelését”

– teszi hozzá a szakember.

A lépésszámok növelése három nagy betegségcsoport esetén hoz leginkább egészségnyereséget. A szív- és érrendszeri betegségek, köztük a szívinfarktus és a stroke kialakulásának kockázata 43 százalékkal alacsonyabb azok körében, akik naponta átlagosan 9500 lépést tesznek meg, a naponta csupán 3800 lépést tevőkhöz képest.

A daganatos betegségekkel kapcsolatban azt találták a kutatók, hogy ha kétezer lépéssel emeljük a lépésszámunkat, már az is csökkenti a daganatos betegségek kockázatát, illetve a saját lépésszám tíz százalékos emelésekor is megmutatkozik ez a csökkenő tendencia.

A demencia esetén pedig már ötezer lépésszám fölött csökken a betegség kialakulásának kockázata. Ez a védő hatás különösen meredeken emelkedik hatezer lépésig. Ezeken túlmenően a légúti megbetegedésekre, az alvásminőségre és a mentális jóllétre is jótékonyan hat a lépésszámok emelése, és tízezer lépés fölött jelentősen csökkennek a halálozási mutatók.

A 60 éven felüliek esetében pedig a hatezres vagy efölötti lépésszámok már komoly egészségnyereséggel bírnak

– részletezi az adjunktus az egyik legelismertebb és legtöbbet hivatkozott kutatásra (UK Biobank) hivatkozva.

Dr. Fazekas-Pongor Vince szerint kiemelt fontosságú, hogy amikor valaki életmódot szeretne váltani, vagy az aktivitását szeretné növelni, reális célt fogalmazzon meg. Ha ugyanis nincs sikerélményünk, akkor hamar feladhatjuk a kezdeményezésünket, és mivel minden lépés számít, akár azzal is sokat nyerhetünk, ha napi ötszázzal, vagy az átlagos lépszámunk tíz százalékával emeljük a napi aktivitásunkat.

Íme, a Semmelweiss Egyetem lépésszámnövelő tippjei

  • Munkába menet használjuk a tömegközlekedést, és szálljunk le egy-két megállóval hamarabb!
  • Aki autóval jár, parkoljon messzebb az autójával!
  • Ha néhány percet várakozni kell a buszra, villamosra, trolira, induljunk el a következő megállóig gyalog!
  • Ebédeljünk az irodán kívül, például sétatávolságban lévő menzán vagy étteremben, vagy ebéd után járjunk egyet!
  • A munkahelyen/otthon lift helyett lépcsőzzünk!
  • Telefonálás közben járkáljunk!
  • Munka közben óránként álljunk fel, tegyünk néhány lépést!
  • Hétvégén szervezzünk szabadtéri programot: túrázzunk, sétáljunk, mozogjunk a szabadban, használjuk ki a jó időt!
  • Vonjuk be a családtagokat, barátokat, ismerősöket, kollégákat, mert közösen az életmódváltás, aktivitásfokozás is jobban megy!

Időskori depresszió: az állandósult bánat, az életkedv elvesztése nem az öregedés velejárója

Az időskori depressziót sokan fel sem ismerik, nem fordulnak orvoshoz, így nem is diagnosztizálják az esetek többségét, mert azt gondolják, az életkedv elvesztése szükségképpen együtt jár az öregedéssel. Pedig a depresszió minden életkorban szakszerű segítséget igényel!

A időskori depresszió a demenciával járó kórképek után a második leggyakoribb pszichiátriai betegség. Az idős populáció arányának növekedésével párhuzamosan nő az időskori lelki problémák aránya, és azzal gyakran együtt járó problémák egyéni és társadalmi terhe is.

Felmérések szerint a 60 évesnél idősebb lakosságban a depressziós tünetek aránya meghaladja a 15 százalékot. Ebből a feltétlen kezelést igénylő depresszív zavarok aránya átlagosan 5 százalék. Az időskori depresszió azonban sajnos mindenütt a világon alulkezelt betegség. Ennek számos oka van: pl. a testi betegségek elfedik a lelki tüneteket, vagy a lelki tüneteket a testi betegség természetes velejárójának tekintik, illetve egyéb pszichiátriai zavarok (demencia, szorongás) elfedhetik a tüneteit. A felismerés és kezelés hiányosságát okozhatja az az időskorral kapcsolatos mítosz, miszerint „az idős ember depressziós, és minden oka meg is van rá".

A kezeletlen időskori depresszió veszélyei

A nem kezelt depresszió számtalan kockázattal jár. Bármely korban növeli az öngyilkosság kockázatát, rizikófaktort jelent a pszichoszomatikus betegségekben, gátja a szociális funkcióknak, fokozza a szomatikus megbetegedéseket, és az ezek következményeként bekövetkező halálozást.

Az idősebb kori depresszióban a veszélyek hatványozódnak, mert a depressziós állapotok: rontják a testi betegségek gyógyulásának esélyeit; fokozzák a testi és a lelki szorongás tüneteit; károsan befolyásolják a keringési faktorokat; csökkentik a motoros tevékenységeket – vagy éppen túlhajtják azokat; megnövelik a kórházi kezelések időtartamát; nem segítik a beteg (és esetenként családja) együttműködését.

(Kiemelt kép: Thomas Warnack / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)