Koleszterin: veszélyes lehet, ha nem figyelünk rá
Mikortól számít magasnak a koleszterinszint, és hogy lehet csökkenteni? Következő cikkünkben eláruljuk a választ.
A koleszterin áll az Egészségkalauz legújabb cikkének középpontjában, melyben a portál arra keresi a választ, hogy mikor nevezhető magasnak a koleszterinszintünk, és ha már beállt ez az állapot, akkor milyen praktikákkal tudjuk csökkenteni azt. Ám mielőtt megosztanánk olvasóinkkal az erre vonatkozó módszereket, nem árt tisztázni, hogy mit is jelent pontosan a koleszterin.
Nos, a koleszterin a testzsírok, – lipidek egy típusa és két úton kerülhet a szervezetünkbe. Egyrészt állati eredetű ételekkel vihetjük be őket, másrészt a májunk is termel ilyen anyagot. A megtermelt koleszterin egy részét aztán a szervezet átalakítja epesavakká, és a koleszterin egy része a széklettel távozik, egy másik része viszont az eperendszeren, bélrendszeren keresztül visszaszívódik. Ez egy bizonyos mennyiségig hasznos, hiszen a koleszterin a sejtek alkotóeleme, részt vesz a hormontermelésben és a D-vitamin szintézisében is.
Ugyanakkor, ha túl magas a vérben a koleszterinszint, az a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából káros, mert a felesleg lerakódik az erekben és számos szív-érrendszeri betegséghez vezethet.
Érdemes ezen felül tudni azt is, hogy a szérum koleszterin tulajdonképpen maga az összkoleszterin, ami magában foglalja a HDL és az LDL koleszterint. Az úgynevezett nagylabor vizsgálatnál, a vért elemezve mindet külön szokták feltüntetni. Tudni kell továbbá, hogy ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, két frakciót kapunk: az alacsony sűrűségűt (LDL), és a magas sűrűségűt (HDL). Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek szorosan összefüggnek egymással, hiszen ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falában rakódik le. A tartósan magas vérzsírszint miatt az érfalakon ásványi anyagokból, zsírból álló lerakódások (plakkok) alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt.
A normál koleszterinszintet általában 5.2 mmol/liter alatt szokták meghatározni, az 5.2-7 közti értéket tartjuk határértéknek, és ha efölött van az érték, azt már kórosnak szokás nevezni. Azt, hogy az orvos hogyan bírálja el a kapott értéket, számos tényező befolyásolja. Ilyen például a HDL / LDL szintek aránya, a triglicerid szint, az elhízás mértéke és a vérnyomás.
„Általánosságban elmondható, hogy ha valakinek magas a HDL-koleszterinszintje és alacsony az LDL-é, egészséges szinten lesz a szérum koleszterin is. Ez azért is van, mert a HDL segít csökkenteni az LDL szintjét a vérben, és bizonyos mértékig azt is akadályozni tudja, hogy az LDL "összegyűjtse" a plakkokat, amelyek később szűkítenék az ereket. Ha viszont az LDL koleszterin van túlsúlyban, az közvetve megakadályozhatja, hogy elég vér és oxigén jusson a szervekhez és szövetekhez, ez pedig komoly következményekkel járhat” – ismertette a portálnak Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa. Hozzátette, mindezt mérlegelve kell döntenie az orvosoknak az esetlegesen szükséges koleszterinszint-csökkentésről. Tudniillik más az elérni kívánt koleszterinérték egy egyébként egészséges, de magas koleszterinértékkel rendelkező személy esetében, mint a veszélyeztetett, vagy a stroke-on, infarktuson átesett betegnél.
A teendők két alapeleme az orvosi, akár gyógyszeres kezelés és az életmód megreformálása. A megfelelő gyógyszerelés, és ehhez kapcsolódóan a gyakori és szakszerű orvosi kontroll a tartós eredményesség kulcsa.
A vérzsírszintet csökkentő gyógyszereket kitartóan, évekig kell szedni ahhoz, hogy a plakkok visszafejlődését el tudjuk érni. Ez a rendszeresség azért is fontos, hogy ellenőrizhessük az alkalmazott kezelések hatékonyságát, szükség esetén változtathassunk azon.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Aline Morcillo / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP)