Így lesz tökéletes a lekvár, a kompót és a savanyúság – Tippek befőzéshez
Hogy minek, mikor jön el a szezonja a befőzőnaptár szerint? Mutatjuk!
A befőzés valójában csöppet sem bonyolult konyhai feladat. Ugyanakkor a tökéletes lekvár, befőtt készítéséhez nem árt ismerni a legfontosabb praktikákat. Ehhez nyújtunk most segítséget és mutatjuk a befőzőnaptár szerint mikor van a zöldségeknek és gyümölcsöknek szezonja.
A gyümölcsökből készíthetünk gyümölcsborokat, pálinkákat, lekvárt és szörpöt, kompótot, ivólevet, szószt, csatnit, különféle aszalványokat, kandírozott gyümölcsöket és egyéb tartós desszerteket is. Zöldségeket is konzerválhatunk például olajban vagy sós lében, illetve eltehetjük őket savanyúságnak ecetes lében, vagy fermentálva,de készíthetünk zöldségpürét is. És ne feledkezzünk meg a gyógynövényekről és az ehető virágokról sem, amelyek közül sokat már most is beszerezhetünk – írja a Hellovidék.
A befőzés tartósítószer nélkül
A szezon első gyümölcsi és zöldségei köztudottan nem csak frissen finomak, hanem üvegbe zárva is, különféle édességek és savanyúságok formájában, jóformán végtelen mennyiségű egyedi receptúrával kecsegtetve a befőzés szerelmeseit. Legfontosabb termesztett gyümölcseink közé tartoznak az alma- és körtefélék, a cseresznyék és meggyek, a szilvák (ilyen a ringló is) és a különböző barackfélék (pl. őszibarack, nektarin, kajszi), de olyan különlegesnek mondható gyümölcsökkel is gyakran találkozhatunk, mint például a faeper, a naspolya vagy a szelídgesztenye. A különféle csemege- és borszőlőkről sem szabad megfeledkeznünk, hiszen Magyarország híres a borairól. Manapság pedig már olyan mediterrán jövevényfajokkal is gyakran találkozhatunk, mint a füge, a gránátalma, a pisztácia vagy a kivi.
A gyümölcsök feldolgozását tekintve rengeteg lehetőség áll rendelkezésünkre: készíthetünk belőlük gyümölcsborokat, pálinkákat, lekvárt és szörpöt, kompótot, ivólevet, szószt, csatnit, különféle aszalványokat, kandírozott gyümölcsöket és egyéb tartós desszerteket is. Végtelen mennyiségű egyedi receptúra áll rendelkezésünkre – írja a Pénzcentrum.
A tavasz utolsó harmadában már szüretelhetjük is a bodzavirágot, melyből lekvárt, szörpöt, sőt, bodzapezsgőt is készíthetünk. Ha szerencsénk van még találunk medvehagymát (ami szintén remekül tartósítható), de hamarosan metélhetjük a friss petrezselyemzöldet, a snidlinget, a mentát vagy a citromfüvet is, nem beszélve az olyan ehető gyomnövényekről, mint a csípős csalán. A gyógy- és fűszernövényeket érdemes szárítva (akár gyógytea formájában) is eltenni, de belőlük is főzhetünk ízletes szörpöt vagy készíthetünk ezekkel aromatizált fűszerolajat.
Régebben bevett szokás volt a használatuk, ma már célzottan kerüljük őket: a szalicilsav köztudottan képes felhalmozódni az emberi szervezetben, káros hatást fejtve ki ezzel veséinkre és idegrendszerünkre, a nátrium-benzoát pedig bélrendszeri problémákhoz és allergiás reakciókhoz vezethet. Jelenleg sokan a borkősavat tartják a legbiztonságosabb tartósítószernek, ezt korlátlan mennyiségben használják is az élelmiszeriparban, még a bébiételek esetében is engedélyezett.
A befőzés titka
Csakis kifogástalan minőségű gyümölcsöt és zöldséget tegyen el! Túlérett, ütődött, fonnyadt, penészes, netán erjedésnek indult darabok ne kerüljenek a befőttesüvegekbe. Ügyeljen rá, hogy a befőttesüvegek és a fedelek épek legyenek és a a porózussá vált gumigyűrűktől is szabaduljon meg – javasolja a Mindmegette.
A befőzés megkezdése előtt fontos a patikatisztaság a konyhában, mert már egy parányi szennyeződéstől megpenészedhet, megromolhat az eltett gyümölcs, zöldség. A profik azt tanácsolják, hogy a forró mosószeres vízben gondosan elmosogatott, vagy mosogatógépben tisztára mosott befőttesüvegeket főzzük ki annyi ecetes vízben, amennyi ellepi. Az 5 százalékos ecet vizes oldata a baktériumok 90 százalékát elpusztítja! Az üvegeket ne törölgesse el, hanem fejjel lefelé borítva tiszta, vasalt konyharuhán csöpögtetve szárítsa meg.
A befőzőfazékba állított üvegek körül mindenkor annyi víz legyen, hogy a víz az üvegek magasságának háromnegyedéig érjen. Fontos, hogy a fertőtlenítő vízfürdő hőmérséklete nagyjából megegyezzen a beleállított üvegek tartalmának hőmérsékletével. A forró lekvárral töltött üvegeket állítsd meleg vízbe, a hideg felöntőlében eltett zöldséget pedig hideg vízbe állítva kezdd el hőkezelni. 75 fok felett a romlást okozó mikrobák többsége elpusztul. A hőkezelést 90-100 fokon ajánlott végezni. Célszerű befőzési hőmérőt használni.
Hőkezelés után az üvegeket emelje ki ki a forró vízből és csavarja alaposan az üvegek tetejére a kupakot, majd állítsa a tetejükre 5-10 percre. Így a forró lekvár saját hőjétől a fedél és a fedél alatti levegőréteg is steril lesz, a képződő vákuum pedig az üveg szájára cuppantja a fedelet. Hagyja az üvegeket teljesen kihűlni. Minél lassabb a folyamat, természetesen annál tovább tart. A befőtteket hűvös és sötét helyen javasolt tárolni.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pixabay)