Rettentő veszélyt jelent az antibiotikumrezisztencia

A antibiotikumrezisztencia (ellenállóképesség) egyik fő oka a túl gyakori antibiotikumhasználat – írja a Webbeteg.

Egyes mikrobák sosem voltak érzékeny az antibiotikumra, ezt nevezzük elsődleges rezisztenciának. Más esetekben egy adott baktériumtörzs ellen kezdetben hatásos egy vagy több antibiotikum, ám később a kórokozó rezisztenssé válik a korábban eredményes hatóanyagra; ez a másodlagos rezisztencia. A baktériumokban olyan mutációk alakulhatnak ki, amik az addigi érzékeny kórokozót ellenállóvá teszik az antibiotikumokkal szemben, és így ez az új ellenálló típus fog elszaporodni.

Az antibiotikumrezisztens baktériumok megjelenése gyakori jelenség, amely világszerte veszélyt jelent az egészségre. Korábban antibiotikuokkal jól kezelhető fertőzések válnak kezelhetetlenné, ami legyengült immunrendszer esetén végzetes is lehet. A WHO adatai szerint az antimikrobiális rezisztenciának tulajdonítható halálesetek száma 1,27 millió volt 2019-ben, és előfordulhat, hogy a jövőben tovább nő az antibiotikus kezelésnek ellenálló fertőzések száma.

Az antibiotikumrezisztencia elterjedéséhez hozzájárul az indokolatlan és túlzott, nem megfelelő antibiotikumhasználat.

A baktériumok szerzett ellenállóképessége létrejöhet öröklött mechanizmus révén, amikor a mutációt a baktérium a következő generációknak adja tovább új tulajdonságait. Sok kórokozó mikroorganizmusnak nagyon rövid a generációs ideje; 20-30 perc alatt képesek megduplázni a számukat, ezért minden túlélést segítő előnyös mutáció gyorsan rögzül.

Az antibakteriális szerekkel szembeni rezisztencia növekedése horizontális géntranszfer révén is kialakulhat. A baktériumok közötti horizontális génátvitel azt jelenti, hogy a rezisztencia génjét kódoló DNS szakaszokat a kórokozók képesek egymástól, akár különböző baktériumtörzsektől is átvenni. A lemásolt DNS-szakaszok leggyakrabban plazmidokból származnak, de bekerülhetnek akár a kromoszómából, az integronokból vagy a transzpozonokból is. A több különböző rezisztenciagént hordozó plazmidok többféle antibiotikummal szemben is rezisztenciát biztosíthatnak. Ezeket a több rezisztenciagén hordozó baktériumokat szokás multirezisztens baktériumnak, vagy a köznyelvben „szuperbaktériumnak” is nevezni – írja a lap.

Káros az egészségre az időskori túlzott gyógyszerhasználat

A mellékhatások nyilvánvaló fizikai hatásán túl az időskorúaknál az együttesen szedett, többféle gyógyszer miatt fokozottabb a gyógyszerkölcsönhatások kialakulásának veszélye. Akár pszichés zavarokat is okozhat az túlzott mértékű időskori gyógyszerfogyasztás.

Nem könnyű feldolgozni idős korban a testi hanyatlást, az állóképesség, a mozgáskészség csökkenését, és az egyre gyakrabban jelentkező betegségeket vagy fájdalommal járó állapotokat sem. Ráadásul nem csak a test gyengülésével kell a szépkorúaknak szembenéznük, de a külső vonezerő csökkenését, a társ, a barátok elvesztését, és a fokozódó magány érzését is el kell fogadniuk. A testi és lelki viszontagságok enyhítésére praktikus megoldást jelentenek a gyógyszerek, ám a túlzásba vitt  időskori gyógyszerhasználat káros az egészségre.

A többféle gyógyszer együttes alkalmazása az öregedés által okozott élettani változásokkal együtt növelheti a nemkívánatos, vagy káros gyógyszerkölcsönhatások kialakulásának veszélyét.

A gyógyszerhasználat hatékonysága több tényezőtől függ

Az emésztőrendszer állapota fontos, mivel ez határozza meg, milyen gyorsan szívódik fel és kerül a véráramba a gyógyszer. A testtömeg és annak változása pedig azt, hogy mennyit szükséges használni az adott készítményből, illetve az milyen gyorsan ürül ki a szervezetből. Az öregedéssel a keringés általában lelassul, így a gyógyszerek hosszabb idő alatt jutnak el a veséhez és a májhoz. Ez utóbbi két szerv működése szintén csökken, így a lebontás és kiürítés folyamata elhúzódik.

A halmozott gyógyszerszedés, a polypharmatia növeli az interakciók és a nemkívánatos gyógyszerhatások kialakulásának esélyét, csökkenhet a betegcompliance (vagyis a beteg együttműködési készsége a terápia betartásában), romlik az életminőség és jelentős anyagi megterhelést jelent mind a beteg, mind pedig a társadalom számára.

A gyógyszer is kölcsönhatásba lép

A  változások következtében idős korúaknál fokozottabb a gyógyszerkölcsönhatások kialakulásának veszélye. Gyógyszerkölcsönhatásnak azt nevezzük, amikor két, vagy több gyógyszer reakcióba lép egymással, és ez nemkívánt hatásokat vált ki. A különböző készítmények gyengíthetik, vagy akár fel is erősíthetik egymás hatását. 

Gyógyszer – betegség kölcsönhatás léphet fel, ha egy meglévő kórkép mellett egyes gyógyszerek alkalmazása vált ki nemkívánt hatást. Például magas vérnyomás, vagy asztma esetén fokozott elővigyázatossággal alkalmazandók az orrnyálkahártya duzzanatot csökkentő készítmények.

Gyógyszer – élelmiszer kölcsönhatás során az elfogyasztott ételek és italok okozhatnak problémát. Egyes esetekben a táplálék megváltoztatja a gyógyszer felszívódását az emésztőtraktusban. Történhet éppen fordítva is, a gyógyszer gátolja bizonyos tápanyagok felszívódását, ezzel hiánybetegségeket idézve elő.

Gyógyszer – alkohol kölcsönhatás szintén igen gyakori. Egyes készítmények alkohollal keverve álmosságot, fáradtságot, a reakcióidő megnövekedését okozhatják.

Mellékhatások

A mellékhatások a gyógyszer szedése következtében fellépő nem várt hatások. A legtöbb nem súlyos, és magától elmúlik, azonban ritkán előfordulhatnak igen kellemetlen, vagy komoly esetek is. Ezért fontos megfigyelni, hogy milyen hatással jár egy-egy gyógyszer szedése.

Okoz-e kellemetlenségeket, rossz közérzetet, a mindennapi életet megnehezítő tüneteket? A betegnek is számon kell tartania a mellékhatásokat és meg kell osztania ezeket az orvosával, hiszen ebből derül ki, hogy szervezete hogyan tolerálja az adott készítményt.

A hangulatváltozás, vagy egyéb kellemetlen tünet tehát nem biztos, hogy az öregedés miatt lép fel, hanem lehet gyógyszermellékhatás is.

Egy amerikai tanulmány szerint a fájdalomcsillapítók és savlekötők mellékhatásai akár depresszióhoz is vezethetnek. Több gyakran alkalmazott gyógyszer pedig székrekedést okozhat, ami szintén jelentősen csökkenti az életminőséget.

(Fotó: Unsplash.com)