Így hat a kánikula a szervezetre, mutatjuk, mire figyeljen

A kánikula rettentően megterheli a szervezetet, amin pusztán a vízivás nem segít. Mutatjuk, mire figyeljen!

2025. június 19., 11:49

Szerző:

A Dívány cikke rávilágít: a kánikula nem csupán kellemetlenség – komoly biológiai stresszt jelent a szervezet számára. Fokozott verejtékezés, hormonális változások és a keringési rendszer áthangolódása jellemzik ezt az állapotot, ezért pusztán a vízivás önmagában sokszor nem elegendő.

Ezt tegye, ha kegyetlen a kánikula

Magas hőmérsékleten a szervezet izzadással próbálja hűteni magát, de ezzel nemcsak vizet veszít, hanem jelentős mennyiségű sót és ásványi anyagokat is – például nátriumot, káliumot, magnéziumot. Ezek pótlására nem mindig elég a csapvíz: hosszabb ideig tartó meleg vagy fokozott fizikai aktivitás esetén izotóniás italok, enyhén sós víz vagy ásványianyag-tartalmú italok javasoltak. Lássuk az arányokat!

A UCLA Health ajánlása szerint a napi folyadékbevitelnek testsúlykilogrammonként körülbelül 30–40 milliliternek kell lennie, vagyis egy 70 kilós ember esetében ez napi 2,1–2,8 liter víz. Intenzív fizikai aktivitás vagy tartós meleg idején ez az érték akár 3–4 literre is nőhet. A WHO európai ajánlása szerint kánikula idején legalább óránként egy pohár (2–3 deciliter) víz elfogyasztása javasolt, és célszerű izotóniás italokkal, enyhén sós vízzel vagy ásványi anyagokban gazdag folyadékokkal pótolni az izzadással elvesztett sókat és elektrolitokat (nátrium, kálium, magnézium).

Emellett fontos a testhő csökkentése is: hűs zuhany, vizes törölköző a tarkóra, ventillátor vagy légkondicionált helyiség használata mind segíthet. A WHO figyelmeztet, hogy a koffeines és alkoholos italok fokozhatják a dehidratációt, ezért ezeket érdemes kerülni a legmelegebb órákban.

 A szakértők szerint egyéni mennyiség van

Amint arról korábban beszámoltunk, Hans Hauner táplálkozástudós, az Else Kröner-Fresenius Táplálkozási Orvostudományi Központ vezetője szerint nem szabad mindenkire ugyanazt a vízbevitelre vonatkozó ajánlást ráhúzni. Mint mondja, hiba lenne általános értékek alapján eldönteni, kinek mennyi folyadékra van szüksége naponta, mivel ez egyénenként jelentősen eltérhet.

A folyadékigényt több tényező is befolyásolja: a genetikai adottságok mellett számít a hőmérséklet – melegebb napokon természetesen nagyobb vízbevitelre van szükség –, és a fizikai aktivitás is jelentős szerepet játszik. Aki többet mozog, annál a szervezet folyadékigénye is magasabb lesz.

 Hauner hangsúlyozza, hogy a szervezet általában egyértelmű jeleket küld, amikor folyadékra van szüksége. A napi két literes ajánlás jó kiindulópont lehet, de fontos tudni, hogy ez csak egy iránymutatás, nem mindenkire érvényes szabály.

Bár a szénsavas víz alkalmanként megfelelő lehet, a szakértők óvatosságra intenek: rendszeres fogyasztása hosszú távon károsíthatja a fogzománcot, és a benne lévő szén-dioxid emésztési panaszokat, például puffadást is okozhat. Az érzékeny emésztőrendszerrel élők, különösen az irritábilis bél szindrómában szenvedők számára inkább a csapvíz – ideális esetben szűrt formában – vagy a szénsavmentes ásványvíz javasolt.

 (Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)