Küszöbön a vécéválság

A British Medical Journal olvasói 2007-ben az angolvécét választották a legfontosabb egészségügyi találmánynak 1840 óta. 2018-ban az Atlas Obscura olvasói pedig a csatornarendszert a legcsodálatosabb hétköznapi találmánynak szavazták meg.

Ezek az olvasók nem tévedtek, sőt. A csatornák, szennyvízelvezető és -tisztító rendszerek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy egészségesebb és hosszabb életet éljünk, és ne bűzölögjünk a hétköznapokban. Hálával tartozunk azoknak, akik feltalálták, és azoknak is, akik üzemben tartják ezeket a rendszereket. Azonban nem biztos, hogy ezek a több mint 100 éve kigondolt rendszerek megfelelnek a 21. század kihívásainak is.

Egy háztartás közel 50 ezer liter ivóvizet takaríthatna meg, ha új technológiás vécére cserélné az elavultat. Ez a szám elsőre soknak tűnhet, de valójában ezeket a vízvezetékrendszereket még akkor tervezték, amikor az ivóvízhiány nem volt napirenden, ezért az egész eleve pazarlásra van kialakítva. Néhány nagyvárosban már nem a víz folyamatos áramlásával tisztítják a szennyvízelvezető csatornákat, hanem néha átöblítik, és vegyszerrel előzik meg a büdösödést, így spórolva az ivóvízzel.

A csatornákban ráadásul a nedves törlőkendők és a gyorséttermi ételekből származó zsírok és olajok óriási zsírtömböket alkotnak, amelyek dugulást okoznak. Egy kiadós esőzéssel együtt ez ahhoz vezethet, hogy a lefolyóba dobott menstruációs hulladék, óvszer és ürülék mellett számos kórokozó is a felszínre jut a csatornákból. A huszadik század elején kifejlesztett szennyvíztisztító technológiák egyre kevésbé képesek kiszűrni korunk háztartási és ipari vegyi anyagait.

Ráadásul, ezek a rendszerek ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak is, különösen a tengerszint-emelkedésnek és a szélsőséges viharoknak. Például, egy floridai szennyvíztisztító rendszer 40 millió liter szennyvizet engedett az Indiai-folyó lagúna rendszerébe a 2017-es Irma hurrikán idején. Ahhoz, hogy a tisztítót arrébb helyezzék, hat évre és 156 millió dollárra van szükség. Ezek a szennyvíztisztítók ráadásul üvegházhatású gázokat is a levegőbe engednek.

A WHO és a Unicef közös felmérése szerint a világ népességének több mint felének nem biztosított a higiénikus szennyvízelvezetés. Egy becslés szerint évente 432 ezer hasmenéses haláleset köszönhető az elégtelen csatornarendszernek világszerte, sok más betegség mellett. A vécéválság egy politikai és társadalmi válság is egyúttal, és annak is köszönhető, hogy ragaszkodunk a jelenlegi szennyvíztisztító rendszerekhez. A WaterAid 2019-es tanulmánya szerint Mexikóban a vizsgált szennyvíztisztítók 95 százaléka, Ghánában pedig a 80 százalékuk nem működött, mert miután megépítették őket, nem maradt pénz, eszköz, szakértői brigád és energia a fenntartásukhoz. Indiában a szennyvíztisztítók nagy része csökkentett üzemmódban üzemel.

A tudósok hiába próbálkoznak újfajta csatornarendszereket kifejleszteni, sok támogatást nem kapnak hozzá. A nyomást, vagy vákuumot alkalmazó csatornarendszerek kevesebb vízzel is működőképesek lennének, illetve az emberi ürüléket műtrágyává alakító komposztálórendszer is hasznos lehet – legalábbis Haitiben már bevált. Olyan vécéket is ki lehetne alakítani, amelyek az elkülönített vizeletet fertőtlenítőszerré alakítják, az ürüléket pedig komposztálják.

A koronavírus-járvány alatt különösen fontos szerepet kapott a szennyvízből történő adatgyűjtés. Ezt a fajta kutatási területet évtizedek óta nagyon lassan fejlesztették, a járvány alatt azonban felgyorsította a folyamatot. A koronavírusos betegeknek a székletében is megtalálható a koronavírus, a szennyvíz pedig egyfajta egyesített székletmintája a környék lakosságának. Az influenzától kezdve a droghasználatig több területen is hasznosíthatóak a szennyvízminták a statisztikák készítésekor.

Joe Biden American Jobs Plan csomagjából 111 milliárd dollárt biztosít a vízhálózat korszerűsítésére, bár azt nem határozta meg, ebből mennyi juthat a csatornarendszerre és a szennyvízhálózatokra. Amerikában különösen az alacsony jövedelmű, gyakran nem fehér bőrű közösségekben jelent problémát az ivóvízellátás, az új technológiák fejlesztése pedig a higiénikusabb környezet mellett új munkalehetőségeket is biztosíthatna nekik.

Kiemelt kép I Fotó: Leon Neal/Getty Images via Bloomberg