Így védekezzen vegyszermentesen a kártevők ellen: ültessen védőnövényeket a kiskertbe!

Vannak védőnövények, amelyek riasztó hatással vannak más növények kártevőire. Így ha ügyesen válogatjuk össze az ágyásokba, dézsákba, balkonládába őket, akkor kihasználhatjuk önvédelmi mechanizmusaikat.

2024. május 28., 16:14

Szerző:

A megfelelő növénytársítás nem a biokertészek találmánya, hanem már régóta használatos fogás, amivel a kártevők-kórokozók mennyisége egyensúlyban tartható. Egymáshoz illő növények csoportba ültetésével olyan növényközösségeket hozhatunk létre, melyek segítik, védik, támogatják egymást – hívja fel a figyelmet a hobbikert.hu. A védőnövények a kártevők, kórokozók távoltartásán túl odacsalogatják a hasznos, beporzó rovarokat, más fajok pedig összegyűjtik, ezáltal megkönnyítik a növekedéshez szükséges tápanyagok felvételét.

A paradicsom védőnövényei

Ültessünk körömvirágot a paradicsompalánták közé. A körömvirágból áradó erős illat távol tartja a levéltetveket. Ugyancsak hasznos büdöskével tarkítani a paradicsomágyásokat, mivel a büdöske elűzi a poloskákat. Ugyanezen megfontolásból bátran ültessük az ablak közelébe balkonládákba.

 Fotó: Szántai Edina/168.hu

A sárgarépa és a káposztafélék védőnövényei

A sárgarépát és a különböző káposztaféléket neveljük együtt a zsályával, hogy az elűzze a kártevőket.

Ha a sárgarépát és a póréhagymát (vagy bármelyik hagymafélét) a veteményesben egymás mellé ültetjük, a páros számos kártevőt tántorít majd el a rágcsálástól. A póréhagyma űzi a répát károsító legyeket, míg a répa a hagymalegyet és molyokat riasztja el.

Ha sarkantyúkát ültetünk a káposztaágyás köré, az mágnesként magához vonzza a káposztalevélen falatozó hernyókat.

A virágok védőnövényei

Metélőhagymát (snidling) nem csak a konyhakertbe ültethetünk, hanem a virágágyás szélére is.

Ha kaprot vetünk, azzal olyan ragadozó rovarokat csalogatunk a kertbe, amelyek a levéltetveket fogyasztják.

A fokhagyma szaga ugyancsak a levéltetveket rettenti el a szívogatástól. A rózsa kiváló társnövénye.

A gilisztaűző varádics erős szagát a hangyák utálják. A növény neve nem arra utal, hogy a növény elűzi a földigilisztákat, hanem arra, hogy a népi gyógyászatban bélférgesség elleni kezelések során alkalmazták.

A hüvelyesek családjába tartozó növények (borsó, bab) a talaj tápanyagtartalmát javítják azzal, hogy gyökérgümőikben összegyűjtik nitrogént.

Cickafarkot ültetve növelhetjük a társnövények életerélyét, mivel a cickafark összegyűjti a foszfort, kalciumot, szilíciumot, amelyek a növényi részek fejlődéséhez nélkülözhetetlenek, ezenkívül mutatós virágaival hasznos rovarok tömkelegét vonzza a virágoskertbe.

A hangyákat elűzi a levendula, gilisztaűző varádics, madársaláta, a levéltetveket a sarkantyúka, levendula, koriander, turbolya, borsikafű, fokhagyma és a metélőhagyma, a földibolhát az üröm, borsmenta. A legyek ellen a bazsalikom, gilisztaűző varádics, diófa válik be, a fonálférgek ellen kiváló a büdöske és körömvirág. 

Az egerek és pockok nem szívelik a fokhagymát, a császárkoronát, a kutyatejet és a nárciszt, a csigák a mustárt, a hagymát, a zsályát, az izsópot és a sarkantyúkát.

  Fotó: Szántai Edina/168.hu

Fontos, hogy a társított növényeket egy időben ültessük: ezzel tudjuk csak megelőzni, hogy a kártevők megvessék a lábukat konyhakertünkben. Ne várjunk 100%-os védettséget, hiszen csak annyi lehet a célunk, hogy a kártevők ne szaporodjanak el mértéktelenül, illetve az általuk okozott kár ne okozzon nekünk gazdasági veszteséget. 

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Szántai Edina/168.hu)

Az elvitetett falevél hiányzik a kertből, mert nem lesz, ami megkösse a nedvességet, elveszíti a tlajas a szerves tápanyagtartalmát, amit azután súlyos összegekért vásárolt, trágyával vagy humusszal pótlunk vissza, ráadásul lenullázuk a kert karbonraktárát is.