Csendben és brutálisan apad a Balaton és a Velencei-tó
Bár tegnap záporok, zivatarok söpörtek végig az országon, hazánk háromnegyedét súlyos vagy nagyfokú aszály sújtja, amely a hazai folyók mellett a nagytavakat is megviseli. Extrém magas hőmérsékletű a Balaton és a Velencei-tó, míg a vízszintjük kritikusan alacsony.
Amint arra a Portfólió felhívja a figyelmet, az elmúlt hetek aszályos időjárása tovább fokozta a július eleje óta tartó szárazságot hazánkban. A HungaroMet előrejelzése szerint a következő csak kevés helyen van esély, a meleg, száraz idő folytatódik a nyár utolsó hetében is, elszórt záporok, zivatarok kedden és a hétvégén fordulhatnak elő. A vízhiányos időszak a Balaton és a Velencei-tó vízszintjét is brutális módon csökkentette. A tavak hőmérséklete is extrém magas, a Balaton Siófoknál 24.5, a Velencei-tó Agárdnál 26 fokos.
A Balaton és a Velencei-tó vízszintje és vízminősége is kritikán aluli
A Velencei-tó vízszintje már jó ideje a „kritikusnak" tekintett 120 centi alatt van, az agárdi vízmérce a legfrissebb, tegnap reggeli mérés során már csak 94 centit mutatott – írja a lap.
A Balaton felső szabályozási szintje 120 centiméter. Júniusban még azért aggódhattak főleg a déli-parton a partmenti ingatlanok tulajdonosai, mert a 120 centi feletti vízállás miatt megvolt a veszélye, hogy a tó egy erősebb viharban kiönt, és eláztatja a házakat. Ehhez képest mostanra a tó a Balaton átlag vízmérce ma reggeli adatai szerint mindössze 93 centit mutatott.
Az alacsony vízállás a tavak élővilágát is veszélyezteti, hiszen a az oxigéntelítettség relatív alacsony, ami hozzájárulhat a halak pusztulásához.
A hazai növénytermesztésben is komoly következményei lettek az aszálynak: az aszály és a hőség miatt a gyümölcsök mérete elmarad a szokásostól. Az étkezési alma termelői ára várhatóan 25-35 százalékkal nőhet az előrejelzések szerint.
A folyóink is bajban vannak
Amint arróla 168.hu is beszámolt, a Tisza vízszintje annyira alacsony, lényegében át lehet kelni rajta gyalog. Két éve nem volt ennyire alacsony a folyó vízszintje. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) júliusi, meteorológiai és műholdas adatokra alapozott, szántóföldi kultúrákra vonatkozó elemzése szerint nem sok jó vár ránk a jövőben sem.
Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a meteorológiai aszály (a csapadékhiány) a korábban hasonlóan enyhe téllel és forró nyárral levonuló években hidrológiai aszállyal párosult, azaz a folyók vízhozama elmaradt a szokásostól. Ugyanez tapasztalható a mostani aszály idején is: Magyarország folyóin 2017 óta nem vonult le nagyobb árhullám, 2022-ben legfeljebb közepes vízállás volt mérhető, míg júliusra a negatív vízszintrekordok dőltek meg.
A szakemberek szerint az idei aszály nagyon súlyosnak ítélhető, de az eddig tapasztalt legsúlyosabb, valóban katasztrofális aszályok mértékét nem érte el. „Ez egyben azt is jelenti, hogy egy, a jelenleginél is súlyosabb aszály nagy valószínűséggel be fog következni” – írják az elemzésben.
(Kiemelt képünk: balatoni vitorláskikötő. Fotó: Creert/Wikipédia)