Elképesztő felvételek: Gyalog is át lehet kelni a Tiszán

Ismét rendkívül alacsony a szőke folyó a Közép-Tisza vidékén. Van, ahol lényegében át lehet kelni rajta gyalog, de a szakemberek azt tanácsolják: ezt azért senki ne próbálja meg. A szoljon.hu rendkívül látványos videót, illetve képeket készített a rendkívüli aszály, az alacsony vízállás miatt Vezsenynél szinte félig kiszáradt Tiszáról.

Azt írják, Cibakházánál például ismét előbukkant az óriási homokpad, mely szigetként emelkedett ki a folyóból, és bárki meglátogathatja. A szőke folyó alacsony vízállása Vezsenynél is szemet gyönyörködtető homokszigeteket hozott létre. 

A pénztárcánkat sem kíméli az aszály

A hőség borzasztó károkat okoz a magyar gazdaságnak. Megjelent az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) júliusi, meteorológiai és műholdas adatokra alapozott, szántóföldi kultúrákra vonatkozó elemzése. Következő napokban és hetekben derül ki, hogy az aszály mekkora kárt okozott. Mindezt az Agrárminisztérium (AM) közölte az MTV-vel. Mint ebből kiderül: a nyári délkelet-európai hőhullám hazai mezőgazdaságra gyakorolt számszerűsített hatását érdemes minél inkább adatokon alapuló modellek alapján vizsgálni. 

A Hungaromet Zrt. agrometeorológiai adatai alapján elmondható: 

az elmúlt időszak harmincnapos csapadékösszege az Alföld középső tájainak és a Felső-Tisza vidékének kivételével 20-50 milliméterrel elmarad az ilyenkor szokásostól. A nagy területi eltéréseket mutatja, hogy a középső országrészben sokfelé 20 milliméter sem esett, a Dunántúl nyugati kétharmadán jellemzően 30-70 millimétert, az Alföld keleti kétharmadán és északkeleten 50-90 millimétert mértek.

A szakemberek már 2022-ben arra figyelmeztettek, hogy a két évvel ezelőttinél nagyobb aszály is várható – írta akkor elemzésében az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF).

Megjegyezték: mind az 1794-es, mind az 1863-as, mind a 2022-es évet egy száraz időszak előzte meg. 1794-et megelőzően 1790-ben már aszály volt és 1793-ban is szárazság volt tapasztalható, szinte teljesen csapadékmentes őszi-téli időjárással. 1863-at megelőzően 1861 és 1862 is száraz is volt. Ezekhez az évekhez hasonlóan 2022-t megelőzően 2020-ban és 2021-ben is a sokéves átlagnál kevesebb csapadék hullott, idén pedig a sokéves átlagnál mintegy 45 százalékkal kevesebb. 

Lesz ez még nagyobb is

Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a meteorológiai aszály (a csapadékhiány) mindhárom esetben hidrológiai aszállyal párosult, azaz a folyók vízhozama elmaradt a szokásostól. Ugyanez tapasztalható a mostani aszály idején is: Magyarország folyóin 2017 óta nem vonult le nagyobb árhullám, 2022-ben legfeljebb közepes vízállás volt mérhető, míg júliusra a negatív vízszintrekordok dőltek meg. 

Az aszály kialakulásának harmadik tényezője a szokatlanul meleg időjárás: 1794-ben és 1863-ban is nagyon enyhe tél és kiugróan meleg nyár volt a jellemző, akárcsak 2022-ben. 

Az idei aszály nagyon súlyosnak ítélhető, de az eddig tapasztalt legsúlyosabb, valóban katasztrofális aszályok mértékét nem érte el.

„Ez egyben azt is jelenti, hogy egy, a jelenleginél is súlyosabb aszály nagy valószínűséggel be fog következni”

– jegyezték meg.

Azt írták, bár korábban rendszerint a folyamszabályozásokat jelölték meg az aszály okaként, a történelmi adatok azonban azt mutatják, hogy a folyamszabályozások előtt is rendszeresen sújtotta aszály az országot, ezért a folyók „vissza-kanyargósítása” nem jelent megoldást az aszályra, mivel a folyók drasztikusan csökkenő vízhozamát nem pótolja. Nem ígérkezik hatékony megoldásnak a vizek visszatartása, betározása sem, a legjelentősebb aszályok ugyanis a folyók alacsony vízhozamai mellett alakulnak ki, amikor elmaradtak a tavaszi árvizek és nincs eltárolható belvíz sem - írták, megjegyezve, hogy ez nem jelenti azt, hogy ne kellene törekedni a vizek visszatartására. 

Hozzátették, az aszály kérdésével foglalkozó szakemberek szerint

az erdőknek nagyobb szerepük lehet a klíma helyi szintű javításában, a szél erejének megtörése, a párologtatás és a felhőképződés elősegítése és a hőmérséklet csökkentése révén.

Az öntözéssel szemben hatékonyabb megoldás lehet a talajvízszint emelése, ami akár a víz csatornák medrében történő tározásával (medertározás) is elérhető, a mederből elszivárgó víz ugyanis a medertől mintegy ötszáz méter távolságban is szignifikánsan emelheti a talajvíz szintjét. Szintén segíthet, ha a csapadékosabb évek vizét vagy árvizét szikkasztó mezőkkel juttatják vissza a talajba, de törekedni kell az eddig kárba vesző víz – például a városok területéről elfolyó csapadékvíz – hasznosítására is.

(Fotó: Facebook)