Zölddé varázsolnák a Balatont, jöhet a környezetvédelmi minimum

A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége szeretné elérni a Balaton ökoszisztémájának, értékeinek megőrzését, az állapotromlása megállítását és egy nagyléptékű természet-helyreállítási folyamat elindítását.

2024. május 10., 18:09

Szerző:

A Balaton és közvetlen környezete egy kultúrtáj, amelynek karaktere a természeti elemek és emberi tájhasználat hosszú évszázadok alatti együttélésének eredménye. Ugyanakkor az utóbbi évtizedekben különösen nagy nyomás nehezedett a tóra és környezetére, elsősorban ingatlan- és turisztikai fejlesztések hatására, ezek már a tó ökológiai állapotát veszélyeztetik – írja a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége, amely szeretné elérni a balatoni ökoszisztéma értékeinek megőrzését, az állapotromlás megállítását és egy nagyléptékű természet-helyreállítási folyamat elindítását. Szerintük egy új zöld megállapodás az alapfeltétele annak, hogy a tó hosszútávú idegenforgalmi hasznosítása, a helyi és időszakos lakosok életminősége biztosítható legyen, ennek első lépése a Balatoni Zöld Minimum.

A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége (NTVÉSZ) – a Társaság a Szabadságjogokért Egyesület (TASZ) jogi tanácsadása mellett – kidolgozta a Balatoni Zöld Minimum javaslatot, ami összefoglalja, hogy milyen ökológiai elvárásoknak kellene a balatoni önkormányzatoknak megfelelniük, és ehhez milyen jogi eszközeik, kötelezettségeik vannak. A dokumentum az önkormányzati választások előtt segíteni szeretné a polgármester- és képviselőjelölteket abban, hogy a környezetvédelmet figyelembe vegyék programjukban, a helyi lakosoknak és civil szervezeteket pedig abban, hogy felelős döntést hozzanak az egyes jelöltek támogatásáról. A dokumentum javaslatai nagyban támaszkodnak korábban más szervezetek (például a Világbank és EU-s projektek) javaslataira.

A Balatoni Zöld Minimum fő célja, hogy elősegítse a jelenlegi zöldfelületek, természeti kincsek megóvását, illetve a balatoni beépítések további növekedését megállítsa Magyarország Alaptörvényének P cikkével összhangban, annak érdekében, hogy a Balaton régió természeti értékeit és ökoszisztémáit megóvhassuk a jövő generációi számára. 

A Zöld Minimumban szereplő – az önkormányzatok jogi lehetőségeinek megfelelő – konkrét javaslatok az alábbiak:

  • Az új épületek parti sávban történő építésének megakadályozása és a 30 méteres törvényben rögzített parti sáv bővítése legalább 100 méterre.
  • A település területén található felszíni vizek, víztestek ökológiai állapotának javítása a természetesség növelésével.
  • A meglévő zöldfelületek védelmével az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás elősegítése és a hazai klímavédelmi törvényhez való hozzájárulás.
  • A tó és a táj jó ökológiai állapotának csökkenése csak ott és olyan mértékben legyen megengedhető, ahol az igazoltan kompenzálható a településen határain belül más terület helyreállításával.
  • A strandok klíma-adaptációjában az árnyékolás mellett fontos, hogy a változó vízszinthez igazodó vízparti létesítmények és a partvédelem is elsődleges célkitűzés legyen.
  • A településarculati kézikönyvekben meghatározott tájkarakter védelme, tekintettel a településre jellemző beépítésre és tájhasználatra.

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrása: nurPhoto via AFP)

Az elvitetett falevél hiányzik a kertből, mert nem lesz, ami megkösse a nedvességet, elveszíti a tlajas a szerves tápanyagtartalmát, amit azután súlyos összegekért vásárolt, trágyával vagy humusszal pótlunk vissza, ráadásul lenullázuk a kert karbonraktárát is.

A Jazzy Rádió Business Class műsorának Dr. Heltai Miklós, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének intézetigazgatója beszélt arról, hogy miért látunk egyre nagyobb számban vörös rókát Budapesten, és mit kell tennünk, ha találkozunk egy rókával.