Tóth Ákos: Barátok közt
Az Átlátszó tényfeltáró portál jóvoltából kiderült, hogy a NER egyik legnagyobb haszonélvezője, a közpénzmilliárdokat sorozatosan elnyerő Garancsi István egy 17 milliárd forint értékű magánrepülőgépen utaztatja Magyarország miniszterelnökét, Orbán Viktort, hol erre, hol arra, hol az általa tulajdonolt Mol Vidi FC meccseire, hol a londoni FIFA-gálára. Ebben persze a kormányoldal szerint nincs semmi kivetnivaló, épp ellenkezőleg: inkább nagyon is követendő példáról van szó, az emberi érzelmek egyik legmélyebbikéről, a barátságról.
Igen, a barátságról, ami szent, mert az igaz barát a másikért tűzön-vízen átkelne, esetünkben még a levegőt is átszeli a csekély 17 milliárd forint értékű Bombardier Global 6000 típusú luxus magánrepülőgéppel, amelynek reptetése óránként, potomság, 1-1,5 millió forintba kerül, köpi a kerozint, de legalább kényelmes. És ki ne szeretné, ha a barátját, igaz barátját olyan körülmények közt reptethetné, amit szíve szerint mindenki biztosítana a maga barátjának, ráadásul az is igaz, ahogy azt Pócs János fideszes képviselő igen találóan meg is fogalmazta, hogy Magyarország miniszterelnöke mégsem utazhat biciklivel vagy robogóval.
Nem, Bombardier Global 6000-re van szükség, akárki megmondhatja.
És valljuk be, mindannyian arra vágyunk, hogy szeretteinknek azt nyújtsuk, amit megtehetünk. Ki-ki a magáét a maga szintjén, és akkor máris egy szebb, emberségesebb világban érezhetnénk magunkat. A hajléktalan nagy szeretettel osztaná meg barátjával a kartonlapokból összehajtogatott hálóhelyét, a kisdiák a tízóraiját, a nagyobb a jegyzeteit, a tanár a pedagógus-önértékelés kitöltési útmutatóját és így tovább, a miniszterelnök meg, hiszen oly kevés a rendelkezésére álló eszköz, az általa felügyelt közpénzeket, a közpénzzel kitömött igaz barát meg a luxus repülőgépét, s a kör ezzel be is zárult: már el is érkeztünk egy barátibb világhoz, olyanhoz, amelyben a mi felebarátaink mind-mind teszik a dolgukat, ki-ki a maga helyén: lám, Polt Péter legfőbb ügyésznek is milyen szép kilátása nyílik a füredi luxusingatlanjából, bőven megéri gondolkodni egy kicsit azon, miért is nem korrupció, ha a miniszterelnök annak a magánrepülőgépén utazgat, aki közpénzhegyekből gazdagszik, azokért a pillanatokért cserébe, amikor a lenyugvó napban gyönyörködhet a Balaton-parton álló örökpanorámás épületből. Ilyenkor talán eszébe juthat az is, milyen jó, hogy a felesége havi ötmillió forintért lehet személyzetis egy másik jó barát, a Matolcsy György által vezetett jegybankban, ahol, mit ad isten, még a legfőbb ügyész lánya is elhelyezkedhetett.
Szép dolog a barátság, valóban. Itt van például Mészáros Lőrinc is, aki két luxusjachtút között az egyik nagy nyereséget hozó cégéből elad egy darabka részvénycsomagot úgy hatmilliárd forint értékben a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak. Annak azonban nincs semmi nyoma, hogy ő ezt vajon mennyiért és miből vette meg, így könnyen elképzelhető, hogy ez is afféle baráti gesztus volt Mészárostól, hiszen Orbán az ő kebelbarátja, és
ez adja társadalmi státuszát is: ő az ember, akinek a kormányfő a barátja.
És aztán ez az ember ugyanekkora értékben bevásárolja magát a főideológus Schmidt Mária cégébe is. Követhetetlen pénzmozgások. Nyilvánvalóan téved, aki azt gondolja, hogy valójában Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke szerez így meghatározó tulajdont néhány stratégiai fontosságú cégben, mert hát szép dolog a barátság, valóban, de azért biztos ami biztos, jobb résen lenni. Jobb házon belülről szemlélni a folyamatokat, mert a barátság olykor múlandó, és ha valamiért véget ér, akkor még ellenségeskedés is lehet belőle, s olyankor elvész a barát és a cégek is, ahogy Simicska is vitte a Mahirt és a Közgépet, igaz, csak ideiglenesen – azóta visszavették tőle. Persze nem baráti alapon.
Ámbár ki tudja, a barátság olyan dolog, amivel büszkélkedni is lehet, nyíltan fölvállalni, a világ legtermészetesebb dolgának tartani, afféle sorsközösségnek, hiszen maga a miniszterelnök szóvivője, Havasi Bertalan ismerte el, hogy igen, a kormányfő rendszeresen utazgat a Garancsi István által tulajdonolt MOL Vidi vendégeként a luxusgépen. És hogy ebben mennyire nincs semmi kivetnivaló, azt Orbán Viktor is megerősítette, aki szokásos pénteki rádióinterjújában nem is magyarázkodott a luxusutak miatt, hanem az ellene induló, nyilván a repülőhasználattal elindított lejáratókampányt helyezte a jövő tavaszi EP-választás összefüggésébe, ami szerinte a migrációpártiak és a migrációt ellenzők nagy összecsapása lesz. De senki ne aggódjon, mert ahogy kifejtette, ő és a kormány az emberek mellett áll: „ha bennünket megtámadnak, abban mindenki biztos lehet, hogy megfelelő súllyal fogunk válaszolni, nem csak a magunk érdekében, bár mi is emberből vagyunk, de nem csak a saját, személyes becsületünk miatt – bár az is fontos –, hanem az ország érdekében". A miniszterelnök hozzátette, hogy a migrációtól való félelem a magyar emberek „gyomorból és szívből jövő álláspontja” és „mi a függetlenségünket, a magyar emberek felfogását mindig meg fogjuk védeni”.
Igen, erre a védelemre ilyen zivataros évtizedekben valóban nagy szükség van, kellenek a stabil pontok, hát össze kell kapaszkodnunk a barátainkkal. Mert a magyar emberek felfogása is fordulhat erre meg arra, cibálhatja az élet így vagy úgy az álláspontjukat, nem teljesen függetlenül a gyomruktól és a szívüktől, és olyankor nem árt, ha kéznél van egy barát és egy repülő, amit azonnal igénybe lehet venni.