Új, duális modell a szakképzésben
Versenyképes tudást adni a pályakezdőknek az oktatási rendszer és a munkaerőpiac igényeinek összehangolásával – ez a duális képzés lényege. A Németországban több mint negyven esztendős múltra visszatekintő filozófia néhány éve Magyarországon is meghonosodott, s a szakmunkásképzésen túl a felsőoktatásban is nagyobb teret nyerhet.
A Mercedes-Benz Gyárral együttműködő oktatási intézményekben az idei tanévet 36 középiskolás és 10 főiskolás kezdte meg a duális képzésben. Jelenleg 117 fiatal folytat tanulmányokat Kecskeméten, a német minta alapján 2011-ben bevezetett rendszer szerint. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. négy éve, 2009-ben hozta meg stratégiai döntését a duális szakképzés bevezetéséről. A hároméves szakképzés az első tanévben gépjármű mechatronikus, mechatronikai karbantartó és gépjármű-előkészítő felületbevonó szakokon indult el, amely tavaly tovább bővült szerszámkészítő szakmával is.
A duális képzési rendszer segítségével olyan pályakezdő munkavállalók kerülnek ki az oktatási intézményekből, akik további felkészítés és anyagi ráfordítás nélkül be tudnak lépni a munka világába. Ez hasznos a diákoknak, hiszen valós körülmények között ismerhetik meg a gyártási folyamatokat, az alkalmazott technológiákat. Főiskolásként szakdolgozatukat a napi működés során megoldandó feladatokból, problémákból készíthetik el, és megszerzik azokat a készségeket is, amelyeket az oktatási rendszer önmagában nem tud hatékonyan átadni. A munkaadók pedig igényeiknek megfelelő szakembereket képezhetnek, akik az adott vállalatnál szinte azonnal megkezdhetik a munkát.
A kecskeméti duális főiskolai képzésről szóló megállapodást 2011. májusában írták alá a partnerek. Ez abban különbözik a hagyományos főiskolai alapképzéstől, hogy a 10 hetes szorgalmi időszakokat 5 hetes gyakorlat, majd 4 hetes vizsgaidőszak követi. Nyáron, a vizsgaidőszak után újabb 6 hetes gyakorlat következik, ami után négy hét szabadság jár. Az első évfolyamos diákok egy három és fél évre szóló gyakornoki szerződést kötnek a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft-vel.
„A gyakorlatorientált duális főiskolai képzés lehetővé teszi a fiatal mérnökök számára, hogy későbbi hivatásukban a jövőbeni magas igényeknek megfeleljenek, és a vállalat értékes munkaerőként alkalmazhatja a friss ‘duális’ diplomásokat. Büszkék vagyunk arra, hogy Kecskeméti Főiskolával és a Knorr-Bremsével közösen Magyarországon elsőként vezettük be a német mintájú főiskolai képzést és ezzel úttörő szerepet töltünk be a magyar felsőoktatásban is” – mondja Frank Klein, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.
Hasonlóan működő modellt alkalmaz a LEGO Manufacturing Kft., amely két intézménnyel működik együtt Nyíregyházán műanyagipari szakemberek képzésében. Hiányszakmáknak számító műanyagfeldolgozó, valamint szerszámkészítő képzés folyik a Wesselényi Miklós Középiskolával, illetve az Inczédy György Középiskolával közösen.
Idén ősszel ismét elindultak ezekben az intézményekben a műanyagipari szakképzések, amelyek az eddiginél hosszabbak és még mélyebb szakmai tudást kínálnak a fiataloknak – tudtuk meg Siket Lóránttól, a LEGO Manufacturing Kft. kommunikációs konzultánsától. „A cég hosszú távra tervez Magyarországon, új üzem épül, mely 2014-től a korábbinál nagyobb kapacitással fog működni. Szükségünk van jól képzett szakemberekre, és abban is biztosak vagyunk, hogy a munkaerőpiacon keresett szakmát kínálunk a fiataloknak” – tette hozzá a szakember.
A diákok a LEGO világszínvonalú, csúcstechnológiával felszerelt nyíregyházi gyárában szerezhetik meg a szükséges gyakorlatot, ahol a későbbiekben karrierlehetőség is nyílhat előttük. Műanyagfeldolgozó képzésen jelenleg 11, szerszámkészítő képzésen 24 tanuló vesz részt. A műanyagfeldolgozó képzésen idén végzett 9 tanulóból mind LEGO alkalmazott lett, gépbeállítóként dolgoznak a cégnél.
Az oktatási intézmények és a gazdaság szereplői között a jövőben még szorosabb kapcsolatot kellene kialakítani a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint. Az egyetemek, főiskolák világában még nem alakult ki megfelelően a szakmunkásképzésben már jól működő duális szisztéma – emeli ki Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési alelnöke. A szakmunkás a választott szakma elsajátítását tanműhelyben kezdi, majd vállalati körülmények között fejezi be. A kamara szerint hasonlóképpen kellene a megfelelő jogszabályi, finanszírozási keretek megteremtésével biztosítani, hogy több felsőoktatásban tanuló találkozzon a munkaerőpiaci elvárásokkal.
A duális főiskolai képzés csak néhány multinacionális cégnél – például a fent említett Mercedesnél – működik. A munkáltatók által támasztott, egy-két éves tapasztalati időre vonatkozó feltételeknek a frissdiplomások csak úgy tudnak megfelelni ha – lehetőleg még a tanulmányi évek alatt – gyakornoki programokon vesznek részt, melyeket a cégek általában saját honlapjukon, karrierportálokon, állásbörzéken hirdetnek meg. „A fiatalok számára ez azért is előnyös, mert megtapasztalhatják, milyen az adott területen dolgozni, jobban el tudják dönteni, hogy valóban megfelelő-e számunkra a kiszemelt állás” – tudtuk meg Dudás Istvántól, a Swietelsky Vasúttechnika Kft. projektvezetőjétől. A cég rendszeresen fogad egyetemi, főiskolai hallgatókat nyári gyakorlatra, és szakmai kirándulásokat is szerveznek diákoknak munkaterületekre. Ilyenkor az is kiderül, hogy a felsőoktatási intézményben szerzett tudás kellően naprakész-e. A szakember szerint gyakran ugyanis nem csak azért küzdenek nehézségekkel a pályakezdők, mert a gyakorlatra kevés hangsúlyt fektet a felsőoktatás, hanem mert a hallgatóknak átadott elméleti tudás is elavult. „Egyetemi oktatóként is tevékenykedem, és próbálom becsempészni az egyetem a falai közé a gyakorlati ismereteket, erre ugyanis nagy szükség van” – teszi hozzá Dudás István.
Jelenleg nehézséget okozhat az egyetemi, főiskolai hallgatók számára a kötelező szakmai gyakorlat megszerzése, ugyanis a cégeknek csak kisebb része fogad gyakornokokat. Ezért előfordul, hogy a diákok a gyakorlati időt rokonok, ismerősök cégeitől szerzett aláírásokkal igazolják a felsőoktatási intézmények felé, valós teljesítés nélkül – mondja Bihall Tamás.
A kamara álláspontja szerint nyilvánvaló, hogy míg egy multinacionális cég könnyebben foglalkoztat gyakornokot, a KKV-k esetében fontos lenne, hogy valamilyen pénzügyi csatornán keresztül – szakképzési alap, innovációs járulék elosztása – forrást kapjanak erre a vállalkozások. Ugyancsak előrelépést jelentene a duális rendszer felé, ha például az egyetemi bürokrácia nem akadályozná, hogy vállalati vezetők is egyetemi rangot kaphassanak. Úgy látják, változtatni kell azon a helyzeten is, hogy ha egy cég egy egyetemnek például labort kíván adományozni, az jelentős adóteherrel és adminisztrációval jár.
