Ritka, új tüdőrák-típust azonosítottak, amely a nem dohányzó szervezetet támadja
A tüdőrák új, ritka alfaját azonosították, amely elsősorban a nem dohányzó és fiatalabb szervezetet támadja meg.
New York-i kutatók azonosították a kissejtes tüdőrák egy új, ritka típusát, amely főként nem dohányzó és fiatalabb betegeket érint – írja a Házipatika.
A rettegett tüdőrák már nem csak a dohányzással hozható összefüggésbe
„Ez az új betegségtípus a többitől eltérő klinikai és patológiai jellemzőkkel, valamint molekuláris mechanizmusokkal bír” – idézi az intézmény közleménye dr. Natasha Rekhtmant, a Memorial Sloan Kettering Cancer Center (MSK) patológusát.
Az új ráktípust bemitató tanulmányt, amely a Cancer Discovery című folyóiratban jelent meg, az MSK 42 orvosa és kutatója jegyzi. „Az új típusú tüdőrák megértéséhez széles körű szakértelemre volt szükség a laboratóriumtól a klinikáig” – hangsúlyozta dr. Charles Rudin tüdőrák-specialista, a tanulmány másik szerzője.
Rendkívül ritka, atipikus tüdőrákról van szó
A kissejtes tüdőrák viszonylag ritka ráktípus. Egyesült államokbeli adatok szerint az összes tüdőrákos megbetegedés mintegy 10-15 százalékát okozza. Az újonnan felfedezett altípus pedig ennek is csak a töredékéért felelős. A kutatás során vizsgált 600 betegből, akit kissejtes tüdőrákkal diagnosztizáltak, mindössze 20 páciensnél mutatták ki az eddig ismeretlen szubtípust.
A kutatócsoport az új altípust atipikus kissejtes tüdőkarcinómának nevezte el, mivel neuroendrokin daganatokból (úgynevezett tüdőkarcionidokból) alakul át agresszívabb karcinómává. Rudin doktor arra is felhívja a figyelmet, hogy a kissejtes tüdőrák jellemzően idősebb és dohányzó embereknél jön létre, míg az atipikus kissejtes tüdőkarcinóma inkább a fiatalabb korosztályt érinti. Az első beteg például, akinél azonosították a kórképet, mindössze 19 éves volt és sosem dohányzott.
Összességében az új típus érintettjeinek átlagéletkora 53 év volt a vizsgálatban, ami a tüdőrákos megbetegedések tekintetében alacsonynak számít. Emellett a szóban forgó betegek 56 százaléka sosem, 35 százaléka pedig csak ritkán dohányzott.
Új kezelési protokollt kell kialakítani
A tanulmány szerint az atipikus kissejtes tüdőrák kialakulásáért felelős egyedi genetikai változások egyben azt is jelentik, hogy a kissejtes tüdőrák kezelésében elsődlegesen alkalmazott kemoterápiás kezeléstől nem várható ez esetben megfelelő hatás.
„A rákról gyakran a mutációk folyamatos felhalmozódásaként beszélünk. Ez a rák azonban egészen eltérő folyamatból ered. A kromotripszis azt jelenti, hogy van egy egyetlen nagyobb katasztrofális esemény, amely egyfajta Frankenstein-szörnyet kreál a kromoszómából, olyan módon átrendezve azt, ami többféle gén rendellenességéhez vezet, beleértve bizonyos rákgének felerősödését is” – mutatott rá dr. Rekhtman.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)