Tüdőrák: ha ezeket a jeleket észleli, azonnal forduljon orvoshoz!
A tüdőrák két fő típusára különféle stádiumbeosztások léteznek. A stádiumbeosztás segít az orvosoknak a lehető legjobb kezelési terv kidolgozásában.
A tüdőrák két fő típusa a nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) és a kissejtes tüdőrák (SCLC). Mindkét típus különböző stádiumrendszerekkel rendelkezik, amelyek segítenek az orvosoknak meghatározni a betegség előrehaladottságát. A stádium meghatározása nemcsak a beteg kilátásait segíti előre jelezni, hanem a legmegfelelőbb kezelési terv kidolgozásában is kulcsfontosságú – írja az Egészségkalauz.
A rák stádiumának meghatározása leírja, hogy mennyire terjedt el a betegség. Az orvosok ezt az információt más egészségi állapotra és a rák típusára vonatkozó adatokkal együtt használják fel a legmegfelelőbb kezelés meghatározásához. Bár a stádium némi információt nyújthat a beteg kilátásairól, nem jósolja meg pontosan, hogy meddig fog élni. Számos tényező befolyásolhatja az egyén várható élettartamát, beleértve a rák típusát, stádiumát, életkorát, általános egészségi állapotát, genetikai tényezőket és a korábbi kezeléseket.
A tüdőrák stádiumai
Mind az NSCLC, mind az SCLC különböző stádiumrendszerekkel rendelkezik. Az NSCLC esetében a TNM rendszert használják, amely a daganat méretét (T), a nyirokcsomók érintettségét (N) és a metasztázisokat (M) jelöli. Az SCLC esetében a betegség két kategóriába sorolható:
- korlátozott és
- kiterjedt stádium.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. május 25., 09:38
Korábban nemzetközi konferenciákon azt láthattuk, hogy Magyarország vezeti a tüdőrák-halálozási és -előfordulási statisztikákat, de ezek a statisztikák régi, elavult magyar adatokkal dolgoztak, mondta a Digital Health Essential konferencián pénteken dr. Gálffy Gabriella, a Református Pulmonológiai Centrumban dolgozó egyetemi docens.
Életmód
2024. április 4., 15:56
Jól ismert, hogy a tüdőrákos megbetegedések 80-90%-áért a dohányzás felelős, az esetek nagy része megelőzhető lenne annak abbahagyásával. A dohányzók, illetve a cigarettát csak néhány éve letévők számára ugyanakkor életmentő lehet a tüdőrákszűrésen való részvétel, hiszen a daganat korai felismerése magában hordozza a teljes gyógyulás lehetőségét. Hazánkban az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben várják a jelenlegi vagy korábbi erős dohányos 50-75 év közötti személyeket a térítésmentesen igénybe vehető, alacsony dózisú CT-vel végzett szűrővizsgálatra.
Korai tünetek és diagnózis
A tüdőrák korai tünetei gyakran hasonlítanak más betegségekhez, mint például a hörghurut vagy a tüdőgyulladás, ami megnehezíti a korai diagnózist. Leghatékonyabban a szűrés segíthet a betegség korai felismerésében, különösen a magas kockázatú esetekben. Az orvosok alacsony dózisú CT-vizsgálatot javasolnak a tüdőrák szűrésére, különösen azoknak, akik 50-80 évesek, jelenleg dohányoznak vagy az elmúlt 15 évben hagyták abba a dohányzást, és jelentős dohányzási előzményeik vannak.
Túlélési arányok és kilátások
A túlélési arányok és a kilátások a rák típusától és stádiumától függően változnak. Az NSCLC esetében a lokalizált stádiumban lévő betegek 5 éves relatív túlélési aránya 65%, míg a kiterjedt stádiumban lévő SCLC betegek esetében ez az arány mindössze 3%. Az új és javuló terápiák révén azonban a most diagnosztizált betegek kilátásai jobbak lehetnek, mint amit ezek a számok mutatnak. Erről itt írtunk bővebben.
Számos tényező befolyásolhatja az egyén várható élettartamát, beleértve:
- a rák típusa
- a rák stádiuma
- életkor
- általános egészségi állapot
- genetikai tényezők
- korábbi kezelés
A tüdőrák tünetei
- Újonnan keletkező köhögés vagy a meglévő köhögés megváltozás
- Vérköpés, vér megjelenése a köpetben köhögést követően
- Légszomj
- Mellkasi fájdalom
Az előrehaladott tüdőrák tünetei
- Fáradtság
- Erős légszomj
- Nyelési nehézség
- Rekedt hang
- Vér felköhögése vagy vérköpés
- Étvágytalanság, fogyás
- Fájdalom a test más részeiben, pl. gerinc, csípő
- Vérszegénység, sápadtság (vörösvérsejtek számának csökkenése)
A tüdőrák felismerése sokféleképpen történhet. Néha a betegnek egyáltalán nincsenek tünetei, és a daganatot egy másik orvosi eljárás, például egy műtéti beavatkozás előtt végzett rutin mellkas röntgen mutatja ki. Ha vannak tünetek, ezek alapján felmerülhet a tüdőrák gyanúja, amit orvosi vizsgálatok igazolhatnak, vagy kizárhatnak. Esetenként a betegség korai szakasza tünetmentesen zajlott, a beteget az előrehaladott daganat távoli áttétjei által okozott tünetek, panaszok viszik orvoshoz
Rendszerint a háziorvos az első, akit a beteg a tüdőrákra utaló tünetekkel felkeres. A háziorvos kivizsgálásra küldi a beteget. Ha a kivizsgálás során tüdőrák gyanúja merül fel, vagy a vizsgálatok nem zárják ki a tüdőrákot, a háziorvos szakorvoshoz – pl. pulmonológushoz – utalja a beteget, aki további vizsgálatokat végez a tünetek-panaszok okának kiderítésére. Ha valakinél tüdőrákot diagnosztizálnak, általában sebész, klinikai onkológus, pulmonológus, illetve sugárterapeuta vesz részt a beteg további kezelésének meghatározásában – olvasható a cikkben.
Segíteni akar a tüdejének? Akkor itt a segítség!
(Kiemelt kép: COLLANGES / IMAGE POINT FR / IMAGE POINT FR / BSIP via AFP)
