Tüdőrák: egyre jobb a túlélési esély
Korábban nemzetközi konferenciákon azt láthattuk, hogy Magyarország vezeti a tüdőrák-halálozási és -előfordulási statisztikákat, de ezek a statisztikák régi, elavult magyar adatokkal dolgoztak, mondta a Digital Health Essential konferencián pénteken dr. Gálffy Gabriella, a Református Pulmonológiai Centrumban dolgozó egyetemi docens.
Éppen ezért alakult egy munkacsoport, ami évek óta publikálja a legfrissebb, megbízható adatokat. A tüdőrák esetében a helyzet európai összehasonlításban nem tragikus, valahol a középmezőnyben vagyunk, az immunterápiák elterjedése óta pedig egész biztató a túlélési statisztika – írja a Telex.
A HELP3-as munkacsoport a 2011-es adatoktól kezdve dolgozza fel a NEAK adatbázisát, a publikációk első hulláma 2011 és 2016 között írja le az adenokarcinóma, laphámsejtes karcinóma és a kissejtes karcinóma hazai helyzetét, a második hullám pedig a 2011 és 2021 közötti viszonyokat vizsgálja, már a koronavírus-járvány időszakával kiegészülve.
Jelentősen csökkent a tüdőrák előfordulása
A kutató elmondta: 2011 és 2019 között a tüdőrák előfordulása a férfipopulációban jelentősen csökkent, a nőknél pedig stagnált, éppen ezért az össz-incidencia csökkenő tendenciát mutat. A halálozási ráta már kicsit borúlátóbb statisztikát mutat: a férfiaknál ugyan jelentősen csökken ez a mutató is, a nőknél viszont emelkedik, így az összesített előfordulás csak minimálisan csökken.
Tavaly októberben publikálták a 2011-2021 közötti adatokat, ami azért fontos, mert 2017-től korszerűbb terápiák, immunterápia jelent meg, ami jelentősen javította a túlélési esélyeket. A 2011-2016 közötti időszakban célzott terápia ugyan már igen, de immunterápia még nem létezett a tüdőrák kezelésére, 2017-2018-ban aztán másodvonalban elkezdték használni őket, 2019-ben pedig elsővonalban is. A Covid-19 aztán a javuló tendenciákat keresztbe vágta.
Az adenokarcinóma esetében 2011 és 2016 között platinabázisú kemoterápiát használtak kezelésként, 2017 és 2019 között pedig másodvonalban elkezdték használni az immunterápiát is. A halálozás már ezen a ponton csökkent, és jelentősen csökkent a platinabázisú kemoterápia használata is. Az immunterápiás éra elérése jelentős változást jelentett a kezelésekben. A három éves túlélés 14 százalékról 2019-re megduplázódott, és 28 százalékos lett, úgy, hogy emellett 32 százalékkal csökkent a halálozás esélye is.
A laphámsejtes karcinóma esetében igen magas volt a halálozás, de amikor az immunterápiákat másodvonalban bevezették, máris megindult a csökkenés. 2011-ben 13,3 százalékos volt a hároméves túlélés, 2019-ben pedig már 22,2 százalék, ami 22 százalékos halálozási kockázatcsökkenéssel járt együtt.
A koronavírus-járvány azonban visszavetette a tüdőrák javuló kezelési statisztikáját. A tüdőrákos betegek későn kerültek orvoshoz, rossz állapotban, nem lehetett célzott és immunterápiát sem alkalmazni náluk. A statisztikák jóval a 2019-es túlélési arányok alá kerültek – írja a lap.
A rettegett tüdőrák - Ezekkel a természetes gyógymódokkal vehetjük fel a harcot ellene
A leggyakoribb súlyos betegség, a tüdőrák statisztikái változhatnak az idő és a népesség összetételének függvényében, de szinte a világ minden részén dobogós helyen áll a halálozási listán.
A tüdőrák az egyik vezető halálok a rákos megbetegedések között világszerte, különösen a dohányzás gyakorisága miatt. Fontos megjegyezni, hogy a betegség előfordulása és a halálozások aránya folyamatosan változhat az egészségügyi intézkedések, a kezelések és az életmód változásainak következtében.
A tüdőrák tünetei sokféle lehetnek, és ezek gyakran változhatnak az egyének között. Néhány általános tünet a következők lehetnek:
(Kiemelt kép: COLLANGES / IMAGE POINT FR / IMAGE POINT FR / BSIP / AFP)