Megvan mi okozza a rákos megbetegedések 10 százalékát

A rákmegbetegedések 10 százalékát a környezetszennyezés okozza Európában - hívta fel a figyelmet kedden közzétett jelentésében a koppenhágai székhelyű Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), hangsúlyozva, hogy az esetek legtöbbje megelőzhető lenne.

2022. június 28., 12:02

Szerző:

A jelentés szerint a daganatos betegségek több mint 10 százaléka olyan külső - környezeti - tényezőknek tulajdonítható, mint a szennyezett levegő, a passzív dohányzás, az ultraibolya-sugárzás, az azbeszt, egyes vegyipari termékek és más szennyezőanyagok.

A megbetegedések száma jelentősen csökkenthető lenne már pusztán azáltal, hogy szigorúan betartatják a meglévő jogszabályokat - véli az ügynökség, amelynek ez az első jelentése a rákbetegségek és a környezet összefüggéséről. Az uniós szervezet szakértője, Gerardo Sánchez a jelentést bemutató sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az összes környezeti és foglalkozási rákkeltő ártalom csökkenthető, a sugárzás és a rákkeltő kemikáliák okozta megbetegedések számát pedig „csaknem elhanyagolható” szintre lehetne leszorítani megfelelő intézkedésekkel.

Az EEA adatai szerint a szennyezett levegő felelős a megbetegedések egy, és a halálesetek két százalékáért, ezen belül a tüdőrák-megbetegedések 9 százalékáért. Friss kutatások is összefüggést mutattak ki a légszennyezettségnek, ezen belül a szálló pornak való hosszútávú kitettség és a leukémiás megbetegedések között – mutat rá a jelentés.

A rákbetegségek két százalékáért lehet felelős a radon, egy természetes radioaktív gáz, amelyet főleg a rosszul szellőztetett lakásokban élők lélegeznek be. A főleg a Napból származó, de mesterségesen is előállított ultraibolya-sugarak okozzák az összes rákbetegség közel 4 százalékát, különösen a melanómát, amely a bőrrák egy súlyos, az utóbbi évtizedekben gyorsan terjedő formája.

A környezetvédelmi ügynökség a legveszélyesebb rákkeltő anyagok között sorol fel egyes, munkahelyeken használt és onnét kikerülő kemikáliákat, az ólmot, az arzént, a krómot, növényvédőszereket, a műanyaggyártásban használt biszfenol A adalékanyagot, a perfluor- és polifluortartalmú alkilanyagokat (PFAS), továbbá az azbesztet, amelyet ugyan 2005-ben betiltottak az Európai Unióban, de még ma is jelen van egyes épületekben. Az unióban évente 2,7 millió embernél diagnosztizálnak rákot, közülük 1,3 millióan halnak bele a betegségbe. A világnépesség 10 százalékát adó térségre jut az új esetek 23 százaléka és a halálozások 20 százaléka.

(Kiemelt kép: Férfit készülnek kezelni az új Halcyon lineáris gyorsító sugárterápiás berendezéssel, amellyel daganatos betegek terápiás besugárzását végzik az Uzsoki utcai Kórházban 2020. szeptember 1-jén. Fotó: Soós Lajos / MTI)

Nem a mobilozástól lesz hiperaktív a gyerek, hanem fordítva, az izgő-mozgó gyerek többet fog mobilt használni – derül ki az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor legújabb kutatásából, amelyben a viselkedésproblémák és a túlzott digitális eszközhasználat összefüggéseit vizsgálták a kutatók.