Mágneses iránytűt is használnak a pompás királylepkék

Kutatók megállapították, hogy az észak-amerikai pompás királylepke a Napot és a Föld mágneses mezejét használja navigációs eszközként lenyűgözően hosszú távú vándorlásához.

2014. június 25., 14:24

A jellegzetes narancs-fekete szárnyú rovarok több ezer kilométert tesznek meg évente az Egyesült Államoktól és Dél-Kanadától a közép-mexikói Michoacán-hegységig, ahol áttelelnek.

A királylepkéről (Danaus plexippus) régóta ismeretes, hogy egyfajta napiránytűt használ agyában. Érdekes módon azonban borult idő esetén is tud vándorolni, ami azt sugallta, hogy mágneses iránytűt is használ. Massachusettsi biológusok úgy vélik, bizonyítékot találtak erre, így a pompás királylepke lehet az első hosszú vándorlásokra vállalkozó rovar, amely mágneses navigációra támaszkodik.

A lepkéket repülésszimulátorba helyezték, melyet különféle mesterséges mágneses mezővel vettek körbe, hogy tesztelhessék irányérzéküket. A legtöbb egyed a kezdeti teszt során az Egyenlítő felé pozicionálta magát, ám délnek fordult, amikor a mágneses mező dőlésszögét megfordították. Az iránytű csak a látható fény spektrumának felső tartományába eső fény (UVA/kék) jelenlétében működött. A korábbi vizsgálatoknál a fénytartományt nem biztosították, ami megmagyarázhatja, miért nem találtak bizonyítékot a mágneses iránytűre. A lepkék tapogatói, úgy tűnik, fényérzékeny magnetoszenzorokat hordoznak a navigációhoz.

A Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmány révén a pompás királylepke csatlakozik a madarak, hüllők, kétéltűek és rovarok (többek között méhek és termeszek) ama egyre népesebb táborához, amelyről úgy hiszik, mágneses mező révén navigál.

A szerzők szerint vizsgálatuk a királylepke vándorló magatartásának újabb lenyűgöző aspektusát tárja fel. „Az őszi migráció mögött rejlő mechanizmusok alaposabb ismerete elősegítheti a faj védelmét, amelyet jelenleg a klímaváltozás és a telelőhelyeken a selyemkórók folyamatos pusztulása veszélyeztet” – írják.

Hozzátették, ezentúl újabb sérülékenységnek fogható fel a lepkék mágneses iránytűjének ember generálta elektromágneses zajjal való lehetséges megzavarása is. Eme utóbbi a jelek szerint a vándorló madarak geomágneses navigációját befolyásolhatja.

Tényleg meghosszabbítható az élet a biohacking segítségével, vagy ez csak egy hangzatos áltudomány? Mikor özönlik el Magyarország utcáit a kiborgok és a transzhumánok? Már elérhetők az MVM Future Talks tudományos sorozat nagyköveteinek dokumentumfilmjei, amelyekben olyan neves tech innovátorok szólalnak meg  az „örök élet” lehetőségeiről, mint Giulia Enders, Teemu Arina, Ulbert István vagy  Joe Cohen.