Társasházban lakik? Sokba kerülhet, ha elmulasztják ezt a határidőt
A társasházi közös képviselők és intézőbizottsági elnökök földhivatali nyilvántartásba vétele kötelezővé vált, erről jogszabálymódosítás rendelkezik. A közgyűlés által megválasztott közös képviselők 2025. május 1-jéig láthatják el képviseleti tevékenységüket nyilvántartásba vétel nélkül, utána jogi és pénzügyi következményei vannak a mulasztásnak.
Május 1-jéig minden társasház közös képviselőjének és az intézőbizottsági elnököknek regisztrálniuk kell magukat a földhivatali nyilvántartásba. Ennek hiányában a határidő után törvénytelenné válik a ház működése – hívja fel a figyelmet az onadozo.hu.
A társasház törvényes működése a tét
Az új szabályozás célja, hogy átláthatóbbá és biztonságosabbá tegye a társasházak működését, valamint a jegyző törvényességi felügyeleti szerepét erősítse és a hatósági eljárások során a megfelelő kapcsolattartást biztosítsa.
„A bejegyzés elmulasztása nemcsak a hatósági ügyintézésben okozhat akadályokat, hanem jogi és pénzügyi felelősséget is róhat a közös képviselőre, ha a hiányosság miatt kár éri a társasházközösséget” – mondta a portálnak dr. Kárpáti Zsófia, az Illés és Szabó Ügyvédi Társulás társasházi jogi szakértője.
Bár az eljáráshoz ügyvéd szükséges, online szolgáltatások is akadnak a regisztráció elvégzésére. A bejegyzéshez szükséges dokumentumok között kiemelt szerepet kap a közgyűlési jegyzőkönyv, amelyet ügyvédnek vagy kamarai jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie.
A határidőt nem érdemes elmulasztani, mivel a regisztráció elmaradása komoly problémákat okozhat: hatósági ügyintézés, jogi nyilatkozatok, szerződéskötések vagy akár jogviták esetén elengedhetetlen a bejegyzett közös képviselő megléte.
Ha nincs regisztrálva, a közös képviselő, nem tud eljárni a hatóságoknál, a bankoknál vagy a szolgáltatóknál, sőt, szerződéskötések is meghiúsulhatnak emiatt, akár adásvételi eljárások is.
A szabályozás értelmében a nyilvántartásba vételi eljárás a földhivatal oldaláról díjmentes, ám ügyvédi díjakkal számolni kell. A kötelezettség a társasházakra és az intézőbizottsági elnökökre vonatkozik, a lakásszövetkezetekre azonban nem, őket a cégbíróság tartja nyilván.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)