Orbán barátja építhet társasházat a Gellért fürdő egykori területén

Hamarosan végleg pont kerülhet a Gellért fürdő egykori tulajdonának, a Pagony életének a végére. Az egykor szebb napokat látott területet ugyanis úgy tűnik, utoléri a sokszor még összefüggő zöldfelületeket érő beépítési hullám – írja a 24.hu. De ne szaladjunk ennyire előre, lássuk, mi történik pontosan.

Ennyi járt a Gellért egykori területének

A Kemenes utca 10. számmal jelzett, az Orlay utca és Mányoki út felé egyaránt nyújtózó 1,1 hektáros ingatlanon hosszú évtizedeken át a Gellért napozóit találhattuk volna – írja a lap –, a fürdő 1918. szeptemberi megnyitásának hatvanadik évfordulójához közeledve a cél azonban az lett, hogy a pázsitos terület egy részét megtartva gyermekmedencéket építsenek, azokat pedig egy, az utca alatt futó alagúton át kössék össze a fürdővel.

Az éveken át húzódó munkákat a hosszúra nyúló projekt harmadik ütemébe sikerült besűríteni, így a gyerekek és felnőttek csak 1985-ben vehették újra használatba a Perczel Anna, Vészi Éva, Kölönte Zsolt és Palotai Tamás tervei nyomán épült új részeket, amiket az alagúttól induló, kanyargó kerti útra fűztek fel.

A kiszolgáló helyiségeket, illetve a modern medencéket végül 2008-ban hagyták el végleg a fürdő dolgozói, illetve látogatói, a terület jövője pedig bizonytalanná vált – egészen 2014-ig, mikor a pillanatok alatt kultstátuszig jutó Pagony székei és asztalai jelentek meg a csempézett falak között. A Pagony végül nyolc nyáron át, 2021 októberéig tartotta magát, a következő évben pedig már nem nyitott ki. A bezárás okairól semmit sem lehetett tudni, az elmúlt hetek eseményei azonban rávilágítottak a történésekre.

NER közeli tulajdonosok tűntek fel a Gellért körül

A 24.hu cikkében felidézi, a Gellért szállodai része a Danubius Hotels-től a kormányközeli Jellinek Dánielen át végül a miniszterelnöki vő, Tiborcz István BDPST-jéhez került, a Kemenes út túloldalán lévő területek jövője azonban más irányt vett.

Az értékes földdarab gazdája a földhivatali lap szerint ma is a 2007-ben, jó eséllyel projektcégként létrejött Egészségsziget Szolgáltató Kft., háttere azonban néhány hónappal ezelőtt megváltozott:

tulajdonosa a NER-oligarchák egyik legfontosabb képviselőjéhez, Garancsi Istvánhoz kötődő Market Asset Management Zrt. lett,

ügyvezetői pozícióiban pedig a Danubius vezetői helyett az új gazda két fontos embere tűnt fel – ezek egyike a cég az MNB-hez kötődő ingatlanbefektető vállalkozásoknál, illetve a Schmidt Mária és Ungár Péter vagyonának jó részét adó BIF-nél edződött vezérigazgatója.

Szabadon rombolható a terület

A Market tervei a környező házak lakói előtt idén tavasszal kezdtek körvonalazódni: forrásaink szerint a Szigma Stúdió februárban felmérte a telekszomszédok állapotát, hogy egy jövőbeli esetleges építkezés esetén tudni lehessen, mik azok a károk, amiket nem az építtető felelőssége lesz kijavítani. A cég egy lakónak adott válaszában kijelentette: a várható munkákról semmit sem tudnak, azok pedig még csak koncepcióterv fázisban járnak.

Július 1-jén aztán szabad szemmel is láthatóvá váltak a közelgő beavatkozások első komoly nyomai, hiszen az aznap kihelyezett értesítések szerint a felsőbb szinten megszüntették a parkolást, másnap pedig a kisebb bokrok aprítása is megkezdődött, mintegy felvezetve azt, ami 4-én, csütörtökön fogadta a kíváncsi lakókat:

egy, a bontási munkákról szóló értesítő, ami szerint a hónap közepén biztosan megkezdődik a hat héten át, augusztus végéig tartó folyamat, amelynek terveit a Market-csoporthoz tartozó Lean Tech Mérnökiroda jegyzi.

A bontási eljárás megindulásáról az építési hatósági adatbázisban a 24.hu azonban semmiféle nyomot nem talált, így a lap kérdéssel fordult Budapest Főváros Kormányhivatalához, amely július 8-i válaszában kijelentette: a meglévő, szabadon álló épületek bontása nem engedélyköteles, így tényleg hiába kereste a lap az adatokat.

A válaszról rövidesen persze kiderült, hogy hiányos. Egy, a 24.hu-hoz eljutott dokumentum szerint ugyanis a kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya már egy hónappal korábban, június 4-én örökségvédelmi engedélyben adott zöld utat az egykori gazdasági és üzemi épületek, a medencék, illetve a támfalak elbontására, ez a határozat pedig 11-én véglegessé is vált.

A határozatban néhány kitétel is szerepelt: eszerint a munkák során

• egy statikus művezetőnek jelen kell lenni;
• a medence körüli kandelábereket, a felszedett bazalt kockakő burkolatot, illetve a telekbelsőben lévő százéves Haidekker-gyári kerítéseket a helyszínen leltárba kell venni, majd a kivitelezés végéig megőrizni;
• fontos a meglévő fák épségének biztosítása;
• a harminc centiméternél mélyebbre való ásásnál régészeti megfigyelőre van szükség, sőt ha kell, akkor régészeti feltárást kell végeztetni a Budapesti Történeti Múzeummal.

Az önkormányzat nem tud semmit a Gellért területéről

A munkálatok további részleteinek napvilágra kerülése érdekében június 26-án Újbuda Önkormányzatának is feltett kérdéseket a lap, mely július 5-én, a helyszíni tájékoztatók kihelyezésének másnapján érkezett válaszában arról írt, hogy sem a bontás időpontjáról, sem annak részleteiről nem rendelkezik információval, hiszen az elmúlt években elvont építésjogi hatáskörök nélkül nem látnak rá a folyamatra.

A kerület reakciójában elmondta: a helyi Településrendezési és Építészeti Tervtanács június 5-i ülésén konzultációs jelleggel tárgyalt egy, a terület beépítésével kapcsolatos – nem nyilvánosságra hozható – vázlattervet, ebben azonban csak az első ütemben tervezett a Kemenes utcai telekrészre, illetve a tömbbelső középrészére tervezett 28 lakásos lakóépület-együttes látszik, leendő környezetéről pedig ők sem tudnak semmit.

Ám a Gellért fürdő egykori gyermekmedencéinek helyére tervezett projekt körüli misztikum és valóság itt nem fejeződik be, bőven van még rejtély a történetben. Amennyiben kíváncsi a további részletekre, úgy kattintson az alábbi linkre, és olvasson tovább.

(Kiemelt képünkön a Gellért Gyógyfürdő és Uszoda. Forrás: Photo by Frank Fell / Robert Harding Heritage / robertharding via AFP)