Leszállt a Marson a Curiosity

A Curiosity 2011. november 26-án startolt, a 2,5 milliárd dolláros összköltségű program egy marsi éven, csaknem két földi éven át tart – írja az MTI. Napjainkban a Mars, amely másfélszer olyan távol van a Naptól, mint a Föld, hideg, száraz, savas pusztaság, ám a feltételezések szerint ez nem volt mindig így. A „Kíváncsiság” fő feladata az lesz, hogy kiderítse, létezhettek-e valamikor a vörös bolygón olyan feltételek, amelyek lehetővé tették a mikrobiális életformák kifejlődését. Ugyancsak vizsgálja majd a Mars légkörét és geológiáját.

A Curiosity a terveknek megfelelően a marsi egyenlítő környékén lévő, 155 kilométer átmérőjű Gale-kráterben landolt, ez az egyik legmélyebben fekvő pont a vörös bolygón. Leszállóhelyeként a kráter közepén magasodó öt kilométeres, rétegzett szerkezetű hegy környékét választották ki, ahol a vizes eredetet feltételező agyagásványok és szulfátok fordulnak elő. A marsjáró fedélzetén tíz műszer működik majd, közülük kettő a robotkarok által begyűjtött kőzetminták elemzését végzi.

Live Video streaming by Ustream

Az egytonnás Curiosity kétszer olyan hosszú és körülbelül ötször olyan nehéz, mint a korábbi marsi roverek bármelyike, ezért a landolás sokkal bonyolultabb volt, mint elődei esetében. A marsjáró hét perc alatt ért a légkör legfelsőbb rétegeiből a Mars felszínére, eközben a kezdeti óránkénti 21 ezer kilométeres sebességét nullára kellett csökkenteni. A nagy sebesség és tömeg miatt a 4,5 méter átmérőjű hőpajzs 1600 Celsius fokra hevült.

A hőpajzsos fékezés után a marsjáró óránként 1600 kilométerre lassult le, ekkor nyílt ki az ejtőernyő, amely 29 500 kilogrammot bír el, ez óránként 320 kilométerre lassította le a marsjárót. A Curiosityt végül egy „égi daru”, fékezőrakétákkal ellátott platform, a Skycrane eresztette a talajra. A művelet alatt 6,4 méteres kábeleken lógott, amelyek kioldódtak, amikor marsjáró elérte a felszínt. Ezután a rakétákkal hajtott platform távolabb repült, hogy ne csapódjon a marsjáróba.