Ez a tárgy sokkal értékesebb volt az emberi életnél

Egy régészcsoport Szibériában bronzkori páncélra bukkant, amelyet csontokból alakítottak ki.

2014. szeptember 13., 09:02

A 3900-3500 éves tartományra visszatekintő leletet tulajdonosa nélkül temették el 1,5 méteres mélységbe, az omszki Irtis folyó közelében. A kutatók már elemzik a páncélt, hogy megállapíthassák, milyen állat csontját használták kialakításához, úgy hiszik, valószínűleg jávorantilop, szarvas és ló jöhet számításba.

Jurij Geraszimov, a kutatás egyik szakembere a The Siberian Timesnak elmondta, egyelőre nem tudják, ki és miért ásta el a páncélt, rituális okokból vagy áldozati ajándéknak szánta-e. Elképzelhetőnek tartja, hogy a lelőhely valamikor egyfajta kegyhely lehetett. „A páncél igen értékes tárgy volt akkoriban. Nem sok értelme volt elásni vagy hosszú időre elrejteni, mivel a rögzítések és csontok ilyképpen károsodnak” – magyarázza.

A régészeti lelőhely jól ismert korai újkőkori és középkori leleteiről. A bronzkorban a területen a Krotov-kultúra állattenyésztő tagjai éltek. A páncél ellenben a Szamusz-Szejminszkaja-kultúra tárgyi leleteire emlékeztet. Tagjai az Altaj hegységből származtak, és később vándoroltak Omszk területére. Amennyiben eme utóbbi eset áll fenn, a csontpáncél lehetett ajándék, kereskedelem útján megszerzett tárgy vagy hadizsákmány – írja az

Nagy valószínűséggel elit harcosé volt, és védelmet nyújtott a bronzkori fegyverek, úgymint csont és kő nyílhegyek, bronzkések, bronzfejű lándzsák és bronzfejszék ellen.

Borisz Konyikov, az ásatás vezetője szerint sokkal értékesebb volt az emberi életnél, éppen azért, mert életet mentett.

A törékeny páncélt jelenleg restaurálják. A csontlemezek töredékeit laboratóriumban, óvatosan szabadítják ki a földdarabokból. Reménykednek benne, hogy a restaurálást követően elkészíthető a páncél pontos másolata.

Tényleg meghosszabbítható az élet a biohacking segítségével, vagy ez csak egy hangzatos áltudomány? Mikor özönlik el Magyarország utcáit a kiborgok és a transzhumánok? Már elérhetők az MVM Future Talks tudományos sorozat nagyköveteinek dokumentumfilmjei, amelyekben olyan neves tech innovátorok szólalnak meg  az „örök élet” lehetőségeiről, mint Giulia Enders, Teemu Arina, Ulbert István vagy  Joe Cohen.