ENSZ: évente háromezer milliárd forint kárt okoz a tengerek műanyag szemete

A szakértők szerint a tengerbe dobált műanyag egyes vízi állatokat megmérgezhet, mások belegabalyodhatnak a nagyobb szemétdarabokba, emellett a korallzátonyokat is erősen károsítja a hulladék, a legkisebb szemétrészecskék pedig a sarki jégbe is beépülnek.

2014. június 25., 12:03

Évente legalább 13 milliárd dollár (háromezer milliárd forint) kárt okoz a tengerekbe szórt műanyag szemét: a hulladék fenyegeti a vízi állatokat, a turizmust és a halászatot – hangsúlyozza az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) egy hétfőn kezdődött kenyai konferencián közzétett jelentése.

„A műanyagnak fontos szerepe van korunk mindennapjaiban, ám nem hunyhatunk szemet a használatából származó környezeti károk felett” – mondta Achim Steiner, az UNEP vezetője. A legfontosabb üzenet: a plasztikhulladékot újra kell hasznosítani, illetve mennyiségét csökkenteni kell – tette hozzá az MTI beszámolója szerint.


A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a tengerbe dobált műanyag egyes vízi állatokat, például a teknősöket megmérgezheti, ha megeszik, a delfinek és a bálnák pedig belegabalyodhatnak a nagyobb szemétdarabokba. A korallzátonyokat is erősen károsítja a plasztikhulladék, és a legkisebb szemétrészecskék a sarki jégbe is beépülnek. A gazdasági károk közül a jelentés többek közt a strandok elszennyeződését és a halászeszközök megrongálódását említette. A műanyag jó részét a tengeri áramlatok nagy szemétkupacokba hordják össze.

A szakértőket egyre jobban aggasztják a legkisebb plasztikrészecskék. „Az apró darabokat az áramlatok nagy távolságokra szállítják, és végül ételeink részeként a tányérunkon végzik” – magyarázta Steiner. Ezek a mikrorészecskék egyrészt úgy keletkeznek, hogy a sós vízben a szemétből kioldódnak, másrészt a fogkrémek, tusfürdők vagy arctisztítók összetevőiként a szennyvízzel a tengerekbe kerülnek.


A Nairobiban tartott konferencián a környezetvédők a cégek nagyobb részvételét kérték a műanyag hulladék csökkentésében. A vállalkozásoknak ugyanúgy kellene figyelmet szentelniük az ökológiai lábnyomra a műanyag, mint a szén-dioxid kibocsátása szempontjából – hangsúlyozta Andrew Russel, egy műanyagszennyezés elleni projekt munkatársa.

Az ötnapos konferencián több mint 1200 környezetvédelmi szakember vesz részt. Olyan témákról is beszélnek, mint a vadállatok illegális kereskedelme.

Tényleg meghosszabbítható az élet a biohacking segítségével, vagy ez csak egy hangzatos áltudomány? Mikor özönlik el Magyarország utcáit a kiborgok és a transzhumánok? Már elérhetők az MVM Future Talks tudományos sorozat nagyköveteinek dokumentumfilmjei, amelyekben olyan neves tech innovátorok szólalnak meg  az „örök élet” lehetőségeiről, mint Giulia Enders, Teemu Arina, Ulbert István vagy  Joe Cohen.