Visszaadták a németek a lopott dínót
Németország visszaadott Brazíliának egy ott felfedezett 110 millió éves ritka dinoszauruszkövületet, amely illegálisan Németországba került, még mielőtt brazil tudósok megvizsgálhatták volna.
Az Ubirajara jubatus elnevezésű, sörénnyel és furcsa vállkinövésekkel rendelkező, apró húsevő dinoszaurusz 115-110 millió évvel ezelőtt élt a mai Brazília területének északkeleti részén, megkövült példányát egy kőbányában találták meg külföldi kutatók Ceará államban. Tisztázatlan körülmények között 1995-ben Németországba vitték tanulmányozásra, és a közelmúltig a karlsruhei természettudományi múzeumban őrizték.
Brazil szakértők szerint a kövületet engedély nélkül vitték ki a dél-amerikai országból, a baden-württembergi tartományi kormány azonban első reakciójában még azt mondta, nincs bizonyíték arra, hogy a maradványok törvénytelenül kerültek volna a német múzeumba, tavaly júliusban azonban már elismerte, hogy a múzeum hamis adatokat adott meg a fosszília behozataláról.
A csirkeméretű őslény kövülete Annalena Baerbock német külügyminiszter hivatalos delegációjával együtt érkezett meg vasárnap Brazíliavárosba. A visszakapott őslényt a jövőben a cearái Plácido Cidada Nuvens Paleontológiai Múzeumban állítják ki.
Az újabb dinófaj felfedezését bemutató tanulmány publikálása 2020 decemberében egy tudományos folyóiratban élénk vitát keltett, mert kiderült belőle, hogy a leletet egyetlen brazil tudós sem látta, vagyis a fosszíliát szabálytalanul vitték ki az országból.
Egy 1942-es brazil törvény a nemzeti örökség részévé nyilvánította az ország területét talált kövületeket, amelyeket csak hatósági engedéllyel szabad kivinni Brazíliából. Brazil tudósok a közösségi médiában indítottak kampányt az Ubirajara jubatus visszaszerzésére. A brazil tudományos közösség mobilizációja nélkül nem jártunk volna sikerrel – állapította meg a kövület hazatérését bejelentő közleményében Inácio Arruda brazil tudományos és technológiai miniszter, hozzátéve, hogy a német kormány megértéssel viszonyult a brazilok kéréséhez.
A Cretaceous Research című folyóiratban 2020 decemberében publikált tanulmány úgy írja le az Ubirajara jubatust, mint amelynek
„teste nagyrészét valószínűleg szőrszerű prototollak fedték, ezek azonban csak a nyakán, a hátán és a karjain maradtak meg. A hátán lévők nagyon hosszúak, sörény hatását keltik, ami egyedülálló a dinoszauruszok körében”.
A két lábon járó, csirkeméretű Ubirajara jubatus igazi különlegessége azonban, amelyhez hasonlóval a tanulmány vezető szerzője, David Martill, az angliai Portsmouth-i Egyetem professzor még sohasem találkozott a természetben, a vállaiból kinyúló, hosszú, merev, kötőtűszerű képződmények, amelyek feltehetőleg keratinból, vagyis a hajat és körmöt alkotó anyagból voltak.
Martill szerint ezeknek a különös nyúlványoknak a párválasztásban, az ellenség megfélemlítésében vagy a hímek közti rivalizálásban lehetett szerepe. Mivel ilyen különleges külső jegyek gyakran megfigyelhetőek a különböző állatok hímjeinél, mint például a pávakakasok dísztollai. A szakember megalapozott feltételezése szerint a vizsgált Ubirajara hím példány lehetett.
Noha a fosszília alapján lehetetlen megmondani, Martill mégis szinte biztos benne, hogy az állat többszínű volt. Az Ubirajara rovarokkal és feltehetőleg kistestű gerincesekkel táplálkozott.
(Kiemelt képünkön: a három évtizeddel ezelőtt szabálytalanul Németországba vitt, majd Brazíliába visszaszállított Ubirajara jubatus fosszíliája. Fotó: AFP PHOTO / MCTI / RAUL VASCONCELOS.)
