Zsurzs Kati megdöbbentő dolgot árult el az Abigél forgatásáról: Ezzel sokkolták a színésznők a helyi lakosokat
1977-ben készült az Abigél című, négyrészes tévéfilm Szabó Magda regényéből, és Zsurzs Kati megdöbbentő sztorival emlékezik vissza a forgatásra.
Alapvetően a szinkron a fő témája a The PótCast című interjúsorozatnak, és a legújabb rész vendége, Zsurzs Kati is ismert arról, mennyi külföldi színésznek kölcsönözte a hangját. De a 70 éves színésznő leghíresebb alakítása mégiscsak Kis Mari szerepe az Abigélből, ezért az alább teljes egészében megtekinthető-meghallgatható beszélgetést most egy olyan sztorival ajánljuk az ön figyelmébe, ami ennek a minisorozatnak a forgatásáról szól.
Zsurzs Kati az Abigél diáklányait játszó színésznőkről
Az Abigél egy fiktív vidéki kisváros lánynevelő intézetében játszódik, és a felvételek egy része budapesti filmstúdiókban, más részük budapesti külső helyszíneken, megint más részük vidéki külső helyszíneken zajlott, általában Vácott, illetve Vácrátóton. Egy alkalommal, amikor a gimnazista lányokat játszó színésznők egy ilyen külső helyszínen forgattak, igencsak meglepték a helyi lakosokat. Zsurzs Kati a következőket meséli:
„Nagyon jó volt csinálni. Sokat röhögtünk, átmentünk gyerekbe, rosszalkodtunk. [...] Én kevésbé vagyok rosszalkodós típus – sajnos –, de nagyon örülök, amikor a többiekkel sodródhatok egy kicsit. De arra emlékszem, hogy például az egyik legjobb ilyen történet az volt, amit az Egri Katiék... Ugye ezek a szörnyű egyenruhák, amikben voltunk... Akkor díszruhában voltunk ráadásul Vácott, mert Vácott volt az iskola főbejárata. És azt hiszem, akkor hideg volt, és ez a díszruhánk volt, az a kis kalapos, sötétebb díszruha. És akkor az Egri Kati és talán a Bánfalvy Ági, de nem vagyok benne biztos, bementek a kocsmába, hogy igyanak egy felest, mert nagyon fáztak, és nem nagyon akarták őket kiszolgálni, mert «Hát ezek gyerekek, jöttek valami egyenruhás iskolából, mit keresnek itt ezek?!» Igen. Szóval külső forgatásokon voltak ilyen történeteink, de hát nagyon sokat röhögtünk egymáson is. Hát hogy néztük már ki?! A ruhákon, a mindenen. Voltak a hálótermek, ugye ezek úgy voltak felépítve a Könyves Kálmán körúti film filmgyárban, ami ma már nincs – ott voltak felépítve a termek, a hálóterem meg az osztályterem. Ezek ugyanazok voltak, tehát egyszerre leforgattuk az összes hálótermet, akkor átrendezték, leforgattuk az összes tantermet. És akkor ott átálláskor mindig ott aludtunk a hálótermekben, rosszalkodtunk. Ott éltünk és hát annyira röhögtettük őket, hogy nem tudtak felvételt készíteni, mert hát ennyi lány... És akkor ők nagyon meglepődtek mindig, amikor átöltöztünk és kiderült, hogy ezek nem kislányok, hanem megannyi nagyon jól kinéző fiatal nő. Mert hát akkor 20-22 évesek voltunk, hát azért jól néztünk ki!”
Zsurzs Kati arra emlékszik, jó érzés volt levenni a lányiskolai egyenruhát, és akkor már előfordult, hogy visszafogottan néha udvarolt nekik valaki a stábból. Alább találja a teljes interjút.
(Kiemelt kép: YouTube/The PótCast)