Majka az édesanyja elvesztéséről beszélt: Kimentem a szobából és sírtam
Majka most egy ritkábban látott oldalát mutatta meg: Kadarkai Endre műsorában a szülei elvesztéséről vallott.
Ábel Anita és Majka voltak a legutóbbi vendégek az ATV egyik idén indult műsorában, A nagy dilemmában. Itt elvileg elképzelt szituációkról van szó, ahol a vendégeknek dönteniük kell, hogy hogyan cselekednének – de persze az adás legizgalmasabb részletei mindig azok, amikor a vendégek nem az elképzelt helyzetről beszélnek, hanem arról, ami tényleg meg is történt velük az életben. Ábel Anita ebben a videóban például többek között a Majkával való viszonyáról vall, de a válásáról is beszél, miközben a rapper-műsorvezető nemcsak azt osztja meg, hogy a feleségével, Majoros Hajnalkával jó ideig közel álltak ahhoz, hogy két fiuk mellé örökbe fogadjanak egy kislányt is, hanem szülei elvesztéséről is beszél.
Majka a szülei elvesztéséről
Majka az édesapját gyakorlatilag az egyik pillanatról a másikra vesztette el 21 éves korában, miközben az édesanyja rendkívül hosszú ideig küzdött a rákkal.
„Nem mondom, hogy anya távolabb állt tőlem, mint apa, de apával jóval több időt töltöttem. [...] Mégis anya halála viselt meg sokkal jobban, amikor ő 2018-ban elment. Persze nyilván az már 2 gyerekkel a hátam mögött, házasság... [...] Egy kicsit a gyerek az embernek a szenzitívségét átteszi egy olyan fokozatba, ami néha már... Néha már tényleg azt érzem, hogy már csak a körmöm kéne fessem, mert egy reklámon el tudom bőgni magam a tévében. Már érett férfiként éltem meg, hogy elvesztek valakit, az viselt meg jobban”
– meséli Majka, hozzátéve, hogy édesanyja halála a mai napig többször jut eszébe, álmodni is szokott a szüleivel. A 45 éves médiaszemélyiség így folytatja a visszaemlékezést szülei elvesztésére:
„Anya [...] küzdött a rákkal 21 évig. [...] 19 adag kemót kapott szegény. Úgy, hogy amikor elmondták neki 42 évesen, hogy petefészekrákja van, azt mondták, hogy 15% esélye van a túlélésre, és abból kijött! Még a rokkantnyugdíját is elvették. Azt mondták, menjen vissza dolgozni, mert egészséges. Hat év után. És aztán megint beteg lett, és mindig húzta-húzta, mindig mondta, hogy csak azt akarom megvárni, fiam, hogy a Marci megszülessen. Aztán az Olivér. És így végig... [...] Az alatt a 21 év alatt szerintem még fura is, de volt időnk lelkileg felkészülni erre, hogy ez lesz. Amíg apánál nem volt. Apa felült az ágyban, néztünk egy meccset, Magyarország-Norvégia, azt hiszem, és meghalt. Egy másodperc alatt. Eltűnt az életemből a fater úgy, hogy ráadásul nem is csak ő tűnt el, hanem az egész közeg. Volt egy második felesége, akivel már 10 éve éltünk együtt. [...] Meghalt apa, és másnap a felesége elköltözött a lakásból. A bátyám átment a barátnőjéhez, mert nem bírt otthon maradni, és egyedül maradtam a lakásban, amikor meghalt a fater. Az egész közegem megváltozott. És anyánál meg valahogy volt ez, hogy hozzá kellett szoknom ahhoz, hogy ő meg fog szokni. Támasz nem hiszem, hogy voltam. Szerintem nincs olyan ember, aki ne akarna még valamit megbeszélni azzal, aki meghalt.”
Majka egy különösen fájdalmas emléket is felidéz:
„Az utolsó fél évben [...] már totálisan arra figyeltünk, hogy ő nincs jól. Volt egy olyan egy hónap, amikor nem láttam, mert dolgoztam, és ő Ózdon volt. És egy hónap alatt csak FaceTime-on beszélgettünk. És akkor mentem haza Ózdra hozzá, és amikor beléptem a szobába, akkor szembesültem vele, hogy ez már az a fázis, amikor baj van. Gyomorgörcs. Mondtam neki, hogy «Mindjárt jövök anyu, kimegyek, elintézek egy telefont.» Kimentem, és sírtam. Az megfogott. Mert tudtam, hogy jön az a fázis, amikor már látom rajta. A rákos betegeken látod, hogy rákos betegek.”
Alább tudja megtekinteni a teljes beszélgetést.
(Kiemelt kép: YouTube/Kadarkai Endre)