Csernus Imre a sztrók első, árulkodó tüneteiről beszélt: Nem vettem észre

Csernus Imre egy friss interjúban elárulta, nála milyen jelek előzték meg a sztrókot – ezekből felismerhette volna, hogy baj van.

2025. május 7., 11:01

Szerző: 168

Csernus Imre a sztrók első, árulkodó tüneteiről beszélt: Nem vettem észre

Csernus Imre írt egy újabb könyvet. A nemrégiben megjelent kötetnek az a címe, hogy Oroszlánok és farkasok. Az országszerte ismert, de pszichiáterként már nem praktizáló szakember ennek apropóján most az Abaházi Presszó című műsorban szerepelt a Retro Rádióban. A teljes beszélgetést alább tudja visszahallgatni, mi egy érdekes és elgondolkodtató részlet kiemelésével próbálunk kedvet csinálni a műsorhoz.

Csernus Imre ezeket a tüneteket tapasztalta a sztrók előtt

Csernus Imre tavaly kapott sztrókot, miközben a kávézójában-borozójában fogadta a vendégeket. Az idén tavasszal megjelent könyvben sokat ír erről az élményről, és a friss interjúban szintén elmeséli, hogyan történt az egész.

„Délután háromkor még nem tudtam, hogy olyan öt óra felé az egyik emberem rám fogja hívni a mentőt sztrók miatt, mert sztrókot kaptam. És akkor már azt hittem előtte, hogy hülye vagyok, mert mentem ki két vendéghez, kávézgattak, és a kanyarban beütöttem a jobb lábamat. [...] Azt hittem, hogy valamit mellénéztem, ahol számtalanszor elmentem ott aznap. És utólag jöttem rá, hogy akkor már kezdett félig lebénulni a jobb lábam. De nem vettem észre. Nagyon bizonytalan fejfájással kezdődött. Megváltozott a világ. Néha időjárás-változásnál szokott fájni [a fejem]. Tehát ez a klasszikus, migrénszerű fejfájás: egy fájdalomcsillapító és elmúlik. És azt hittem, hogy az, de nem volt nálam fájdalomcsillapító. Mondtam, hogy majd elmúlik. És a világ nagyon bizonytalanná vált”

– meséli Csernus Imre. A további tüneteiről így számol be:

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

„Nagyon furcsa lett az egész. Furcsa. A színek mások lettek, a látvány más lett... És van a portafilter, amibe beleőrlöd a kávét, és utána felteszed a kávégéphez – mert az embereim nem is tudom, hogy hol voltak, és akkor én csináltam meg a kávét. Kissé ferdén tartod a portafiltert, és rácsatlakozod arra a menetre. És körülbelül ötször próbáltam meg, hogy ráhúzzam a kanalat, és nem ment. [...] Egy rutinmozdulat. És nem értettem. És nagyon nehezen tudtam a két csészét alátenni, miközben ezt sem értettem. És akkor mivel napszemüveg volt rajtam, és mondtam az egyik emberemnek, aki utána rám hívta a mentőt, hogy csináld már meg ezt a két hosszú kávét, és bementem a mosdóba, hogy magamhoz térjek, és ott voltam egy pár percet, kijöttem, és nem láttam jobban. Levettem a szemüveget, a Gabi rámnézett és azt mondta, hogy... üvöltötte, hogy «Imre, sztrókod van»! Így így indult a sztori.”

Csernus Imre azt mondja, hogy ezeket leszámítva viszont nem volt más megelőző tünete, az értékei is rendben voltak. Többek között ezért is volt, hogy tagadta, hogy sztrókja lenne, és csak nehezen állt rá, hogy bevigye a kiérkező mentő. A történet folytatását alább lehet meghallgatni.