Vegyél olcsón

Bulgáriában mindenkinek van lakásügye. Hónapok óta tart az úgynevezett apartmangate. Tucatnyi kormánypárti nagyság esett áldozatául az elhúzódó botránysorozatnak, és egyáltalában nem látszik még a vége. Illetve ha egyszer vége lesz, azt olyan politikai-gazdasági földrengés váltja ki, amelyre feltehetően sehol senki sem vágyik. Nem akarják az ellenzéki szocialisták, a BSZP vezetői sem, mert feltehetően nem készültek fel arra, hogy megtisztítsák a balkáni államot a felhalmozódott mocsoktól. Aligha akarják ezt a változást az unió vezető hatalmai, és a szellemesen Brüsszelnek nevezett apparátus sem. Bulgária ugyanis tagságának eddigi története alatt többé-kevésbé beilleszkedett, folyamatosan szállítja a munkaerőt, olcsó idegenforgalmi célpont, és közben védi a külső határokat is, ha esetleg újra elindulna a menekültáradat.

A nagy ívű lakásbotrányt a Szabad Európa Rádió tavaly újraindított bolgár programjának oknyomozó újságírói pattintották ki. Később együttműködtek az AKF nevű korrupcióellenes civilszervezettel, a Bivol.bg című internetes oknyomozó lappal és más médiumokkal is. A fejek hullani kezdtek. Kénytelen volt lemondani parlamenti mandátumáról Cvetan Cvetanov, a jobbközépnek nevezett kormánypárt, a Polgárok az Európai Bulgáriáért, röviden GERB frakcióvezetője. Pedig ő szinte az árnyéka volt Bojko Boriszov miniszterelnöknek, a párt alapító elnökének. Korábban is érték politikai támadások és köztörvényes vádak, most azonban mennie kellett. Amikor a miniszterelnök Cvetanovnak a politikából való távozásáról beszélt a nyilvánosság előtt, az egykori harcművész arcvonásai elárulták, olyan ez neki, mintha tényleg a jobb kezét vágnák le.

Cvetanov után többek is hasonló kivonulásra kényszerültek. Köztük volt Cecka Cacseva igazságügyi miniszter, aki a legutóbbi elnökválasztáson a GERB jelöltje volt, de veszített. De távoznia kellett két miniszterhelyettesnek is. Arra pedig már a világsajtó is felfigyelt, amikor a leleplezések elérték Plamen Georgievet, akit egy évvel korábban a kormánypárt a korrupcióellenes hatóság vezetésével bízott meg. Akkor a parlamenti vitában az ellenzék ugyan utalt a jogász korábbi pártos elkötelezettségére és arra is, hogy jelentős ingatlanpanamák maradtak megtorlatlanul, amikor ügyészként járt el bizonyos ügyekben.

Boriszov felszólította Georgievet, hogy vonuljon kényszerszabadságra, amíg az ügyét kivizsgálják. Az ő esete az itthon is ismert ingatlanzsugorítás bűvésztrükkje. Vagyonnyilatkozatában szerepelt egy 204 négyzetméteres lakás, amelyet 146 ezer euróért vett meg Szófia Geo Milev kerületében. Ugyanez az ingatlan 2016-ban a nyilvántartásban még 417 négyzetméter volt, értéke pedig 265 ezer euró. Georgiev attól lett különös figurája a bolgár életnek, hogy az általa vezetett hatóság feladata volt többek között a politikusok korrupciós ügyeinek vizsgálata.

Az utca emberének teljesen világos Bulgáriában, hogy a botrányban érintett kormánypárti személyiségek fél-, sőt harmadáron jutottak luxuslakásokhoz. A nagy ajándékot pedig az Arteks Engineering nevű ingatlanfejlesztőtől kapták. A cég természtesen számos remek üzletet jelentő megrendelést kapott a hatalomtól. Tavaly például külön törvénnyel hosszabbították meg egy 34 emeletes szófiai toronyház építési engedélyét a kedvükért, igaz, az engedélyt a botrány hatására a szófiai önkormányzat más indokkal visszavonta.

Bulgária rendszerváltás utáni évtizedeinek története korrupciós és egyéb más botrányok sorozatából áll. Boriszov azzal került tíz éve hatalomra, hogy új arcokat hoz a közéletbe, és azt ígérte, megtisztítja a korrupciótól az országot. Egy évtized után a tiszta kormányzás továbbra sem látszik a láthatáron. Felvetődik azonban a kérdés, ha a bolgárok az oszmán idők óta megszokták a különböző szintű korrupció létezését, akkor a mostani ügy miért keltett olyan szokatlanul nagy felháborodást. Ivan Krasztev, a nemzetközileg ismert bolgár politikai gondolkodó egy nyilatkozatában úgy magyarázta meg a helyzetet, hogy tízmillió dollár ellopása a legtöbb bolgár számára megfoghatatlan. Viszont olyan dolgokat, mint a lakás vagy a kocsi, nagyon is képesek elképzelni. A lakásokkal kapcsolatos ügyleteknél általános gyakorlat Bulgáriában, hogy a felek kisebb összegeket vallanak be az adóhivatalnál. „Ez a megengedhető korrupció” – értelmezte Krasztev. Szerinte a kisemberek optimalizálni akarják a bevételeiket és a lehetőségeiket. A botrány viszont arra ébreszti rá a polgárokat, hogy a hatalom legfelső emeletein ugyanezt teszik, csak éppen összehasonlíthatatlanul nagyobb összegekkel, alappal bízva abban, hogy büntetlenek maradnak. Sokszor magával a kezükbe tett hatalommal üzletelnek.

A nyilvánvalóan alaposan megkent politikusok és a korrumpáló vállalkozó is úgy nyilatkozik, hogy nem tett semmi törvénysértőt. A lakásbotrány megmutatta, hogy a kormánypárt gondoskodott róla, ne legyen olyan független hatóság, amely kormányzásának korrupciós ügyeit ellenőrizheti. Korábban a számvevőszék joga volt, hogy a politikusok vagyoni ügyeit vizsgálják. Most ezt a feladatkört áthelyezték a korrupcióellenes bizottsághoz, amelyet a lebukott Georgiev vezet. Oda került az összes korábbi vagyonbevallás és a vizsgálatok minden dokumentuma is.

Egészen biztos, hogy a rendszert némileg kikezdő botrány hatása nem lett volna ennyire erős, ha a Szabad Európa nem kezdi el tavaly bolgár műsorát, s munkatársai nem kapcsolódnak be az oknyomozásba. Hasonló leleplezések korábban is megjelentek, például az említett Bivol.bg oldalain és más kisebb szájtokon is, most azonban nagyot szólt az ügy a közben teljesen megszállt és kizsigerelt bolgár médiatérben. A Riporterek Határok Nélkül nemzetközi újságíró-szervezet sajtószabadság-skáláján tavaly Bulgáriát helyezte az utolsó helyre az EU-ban és a Balkánon is. Az állami média a kormány kezében van, a többi főleg a különböző oligarcháké. A bérek megalázóan alacsonyak, újságírói fizetésből nem lehet családot fenntartani a bolgár kollégák panaszai szerint, így kénytelenek mellékállásokat vállalni.

Az állam sokféleképpen avatkozik be a nyilvánosságba. Ivan Radev, az Európai Újságírók Szövetsége bulgáriai választmányának tagja a Deutsche Wellének azt mondta, hogy a rendőrség tavaly rövid időre letartóztatott két kollégát, aki az európai uniós pénzek felhasználását vizsgálta. Radev szerint az állami szervek minden módon akadályozzák a kritikus média tevékenységét. A Nova magántelevíziót nyugati tulajdonosai el akarták adni, és egy cseh médiatulajdonos személyében jelentkezett is vevő. A bolgár versenyhivatal megakadályozta az ügyletet, és a televízió egy kormányközeli bolgár oligarcha tulajdona lett. Radev szerint ilyesmi is csak Bulgáriában eshet meg.

Boriszov első kormányát az úgynevezett reformerekkel alakította meg. A második, vagyis a jelenlegi koalícióban a GERB-en kívül kisebb jobboldali nacionalista pártok vannak. Mivel a miniszterelnök politikai megnyilvánulásainak középpontjában az idegenellenesség, a migránsok megállítása áll, ez a nacionalista csapat, köztük egészen szabályos nácik is, megfelelt neki. A koalíció aligha lesz hosszú életű. A luxuslakásbotrány négy ponttal rontotta a kormány kedveltségét, most 13 százalékon áll. A kormányfő jobban tartja magát, benne a megkérdezettek 28 százaléka bízik.

A kormányfő-pártvezér most újabb szövetségesek után néz. Alig létező jobboldali, antikommunistaként megjelenő pártocskákkal kötött együttműködési megállapodásokat az EP-választásokra. Kétséges, hogy ez megmenti-e a GERB-et. Közben új versenytársak is jelentkeztek a jobbszélen. Április 21-én az egyik bolgár neonáci csoportnak sikerült több európai országból összegyűjtenie az elvbarátokat, hogy új szervezetet alakítsanak Európa Erőd néven. A bolgár kormány hagyta őket, feltehetően politikai számításból. Az egykori rendőr, karatebajnok és szófiai polgármester újabb machinációkba kezd, hogy a víz felett tartsa magát. Talán csak egy újabb migránshullám segítene rajta. / Miklós Gábor