Vakcinadiplomácia

Brazíliában fantasztikus hírnek minősítették a január 7-i bejelentést: 12 ezer egészségügyi dolgozó kísérleti oltása után a kutatók megállapították, hogy a kínai Sinovac cég Covid-vakcinája 78 százalékban megakadályozza a fertőzés enyhe tüneteinek megjelenését. Azt teljesen kizárja, hogy a vírus súlyos betegséget okozzon. A CoronaVac elnevezésű oltóanyag elölt, de teljes vírusokat tartalmaz. Engedélyezése most küszöbön áll Brazíliában, amely a halálos áldozatok számában már a második helyen áll a világon az Egyesült Államok után. A brazil pecsét Peking számára is nagyon fontos. Bár Kínában már milliókat oltottak be ezzel a vakcinával, a CoronaVac az ország saját hatóságaitól még csak időleges engedélyt kapott.

A jó hírt ugyanakkor beárnyékolta, hogy a brazil kutatóknak a Sinovac megtiltotta, hogy részleteket közöljenek, sőt, át sem láthatták a saját országukban folyó teljes programot. Török egészségügyi szakemberek december 24-én több részletet közölhettek ugyanerről a vakcináról, amely kutatásuk szerint 91,25 százalékos sikert hozott. A CoronaVac engedélyezéséről és az ingyenes oltóprogam elindításáról már korábban döntött az Egyesült Arab Emírátus, mindez tehát azt jelenti, hogy Kína már vakcina nagyhatalomként pozicionálhatja magát. A világ oltóanyag készletének ötödét egyébként eddig is ebben az országban gyártották, ám a másfél milliárdnyi kínain kívül a vakcinákból korábban másnak nem jutott.

A múlt héten a Szputnyik-V injekció is szerepelt az újságok címlapjain: Szerbiában megkezdték vele az oltást. Elsőként a belügyminiszter, a parlament elnöke és az egészségügyi államtitkár kapott az orosz gyártmányú vektor-vakcinából, amelyben a Covid kórokozó genetikai anyagát egy másik, veszélytelen vírus hordozza. Az oltások egyébként Szerbiában is a Pfizer oltóanyagával kezdődtek decemberben – Ana Brnabic miniszterelnök például ebből kapott. Az ország vezetése attól tart, hogy uniós tagság hiányában Belgádnak nem jut elég amerikai gyártmány, így a Szputnyik-V és a CoronaVac oltóanyagokra is szükségük lesz. Az orosz vakcinát Szerbián kívül Európában még csak Belaruszban engedélyezték. A kísérletek megindítását itthon is többször bejelentették, de az uniós gyógyszerhatóság hozzájárulásának hiányában még nem kezdték el.

A Szputnyik-V Argentínában már december 29-én pályára állt: Buenos Airesen kívül mind a 23 tartományba jutott a leszállított 300 ezer dózisból, bár lelkendező cikkek helyett a lapok inkább gúnyos írásokkal voltak tele. Az történt ugyanis, hogy a 61 éves Alberto Fernández elnök megszegte korábban egy élő tévéadásban tett ígéretét, hogy ő lesz az első, akit beoltanak az orosz vakcinával. Arra hivatkozott, hogy a 68 esztendős Vlagyimir Putyin is halogatja az oltás felvételét, mert az oltóanyagot az orosz gyártó egyelőre maga sem ajánlja az időseknek. Az év legvégén a moszkvai hatóságok végül minden korosztálynak és a krónikus betegeknek is engedélyezték az injekció beadását, ám az argentin fejlemények végül nem öregbítették a gyártmány jó hírét.

A Szputnyik-V kétes reputációja nem az elismert Gamaleja Intézet kutatóinak és nem magának a vakcinának a kudarca, hanem az orosz politikai propaganda-gépezet selejtje. Amikor az oltóanyag elkészült és még tartott a kísérletek második fázisa, az orosz kormány a nemezközi vakcina-verseny győztesének kiáltotta ki magát, és a hidegháborús űrversenyben aratott diadalt kívánta megismételni az első mesterséges égitest, a Szputnyik nevével is. A gyártmány felhasználását az orosz tudósok tiltakozása ellenére engedélyezték, bár az oltások szeptemberre meghirdetett kezdetét előbb novemberre, majd decemberre halasztották, és eleinte még ekkor is kizárták azokat, akiknek a legnagyobb szüksége lenne a védelemre: az időskorúakat.

Az orosz agit-prop gépezet mulatságos számháborúba is keveredett. Amikor novemberben a Pfizer-BioNTech konzorcium bejelentette, hogy vakcinájuk hatékonysága 91 százalékos, az oroszok azonnal hírül adták, hogy a Szputnyik-V eredményessége 92 százalék. Amikor a Moderna 94,1 százalékról hozott nyilvánosságra közlést, a Gamaleja-gyártmány esetében is emelték a tétet: 95 százalékot jelentettek. Végül, amikor a kísérletek harmadik fázisát befejezettnek nyilvánították, akkor az oroszok 91,4 százalékban állapodtak meg, egyelőre csak saját magukkal, hiszen a világ nagy gyógyszerhatóságai nem adták ki saját engedélyeiket.

A kínai vakcina-diplomácia sokkal eredményesebb. Az Egészségügyi Selyemút névre keresztelt program közvetlen gazdaság-diplomáciai előzménye az Egy Övezet egy Út Program (Belt and Road Iniciative, azaz BRI), amelynek költségeit a szakértők 6 billió dollárra teszik. Ennek része egyébként a Budapest-Belgrád vasútvonal építése is. Kína óriási infrastrukturális beruházásokkal kívánja a világkereskedelem központját maga felé húzni. A fejlődő országok számára ez gyors felemelkedésük lehetőségét ígéri, ám az amerikaiak szerint a programmal Peking a szegényebb országokat adósság-csapdába tereli, ami kiszolgáltatottá teszi őket. A nyugati elemzők szerint ezt megkönnyíti, hogy a szerződő országok számára adott bőkezű hitelek a korrupció melegágyaivá válhatnak.

Az Egy Övezet egy Út program helyét idén alighanem az Egészségügyi Selyemút veszi át, amelynek keretében 10 országban kezdődött el a kínai vakcinák kipróbálása. Brazílián kívül Pakisztánban is nagyszabású kínai gyógyszerkísérletekre került sor, a BRI partnerországok közül mások mellett csatlakozott Bahrain és a Fülöp-szigetek, Jordánia és Mexikó is.

A kínai diplomácia kiemelt célpontja Afrika, amelyet Peking valójában saját befolyási övezetének tekint. Nem véletlen, hogy a kínai külügyminiszter első hivatalos vizitjének színhelye minden évben a fekete kontinens. Így volt ez idén is, amikor a földrész országai lélegzetvisszafojtva várták, hogy Vang Ji mikorra és mennyi oltóanyagot ígér. Konkrét számok, dátumok azonban nem hangzottak el, bár a miniszter nem győzte ismételni, hogy az afrikai kontinens mennyire fontos Kína számára. És tényleg, Afrikának már van mit adnia cserébe, hiszen miközben a kínai-amerikai kapcsolatok az amerikai elnökváltás ellenére is fagyosak maradtak, Peking kereskedelmi háborúba keveredett Ausztráliával is, Hongkong miatt Nagy-Britannia és Kanada is neheztel rá, aközben a fekete kontinens országai a nemzetközi szervezetekben már Peking szavazógépének tekinthetők. Segítségükkel például kínait választottak az ENSZ Élelmezésügyi és Földművelése Szervezete főigazgatójának.

Afrikának égető szüksége van a kínai oltásokra. Igaz, a halálos áldozatok száma a hatalmas kontinensen egyelőre csak 70 ezer, ami persze eltörpül az Egyesült Államok több mint 350 ezres, vagy Brazília 200 ezres vesztesége mellett, félelmetesek viszont a gazdasági kilátások. Az elemzők arra számítanak, hogy a fejlett világban idén befejeződhetnek az oltási programok, és magukra zárják a kapukat azok elöl az országok elöl, amelyek lakóit nem tartják biztonságosnak. Ez pedig megsokszorozhatja Afrika kiszolgáltatottságát. A WHO Covax programja, amelynek Kína is beszállítója, az idei évre csak annyit ígér, hogy a szegény országok lakosságának 20 százalékát beoltják. Az Economist kutatóközpontja szerint a szubszaharai országok többségében a tömeges oltási programokra legfeljebb csak 2022-ben lehet számítani. Ha egyáltalán. / B. J.