Pókerjátszma ezermilliárdos alapon
Felhagy-e Varsó és Budapest a vétóval való fenyegetéssel a következő hét évre szóló uniós költségvetés (1070 milliárd euró), illetve a járvány miatti gazdasági visszaesés orvoslására hivatott helyreállítási alap (750 milliárd euró) ügyében? Ez a kérdés hozta lázba leginkább az utolsó napokban a december 10–11-re kitűzött uniós vezetői értekezlet előkészítőit. Hétfőn azt üzenték a két ellenálló kormánynak, hogy ha vétózni akarnak, akkor magán a csúcstalálkozón talán nem is vesztegetnek egy szót sem erre a kérdésre – van elég gondjuk enélkül is, így például még most sem tudták kialakítani az EU és a Brexit utáni Egyesült Királyság közötti viszony kereteit –, hanem szakértői szinten megkezdik a B terv kidolgozását, vagyis azt, hogy az együtt maradó 25-ök saját maguk kialakítják az eredetileg a 27-ekre előirányzott pénzügyi támogatási mechanizmust. Lengyelország és Magyarország együttvéve közel 30 milliárd eurótól esik el, ha kihagyják a projektből, és akkor még nem beszéltünk a hétéves költségvetés elakadásának a következményeiről. Mennyit ér meg Varsónak és Budapestnek, hogy Brüsszel ne tegye függővé jogállamisági feltételektől az uniós támogatások folyósítását – amit a költségvetés tekintetében, ha az egyszer majd megszületik, egyébként sem tudnak megakadályozni?
