MOK: a megújulás partizánjai

Az állóvizet az orvostársadalomban az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport kavarta fel, amely lassú indulás után hirtelen berobbant nemcsak az orvosi közösségbe, hanem az egészségpolitikába is. A mostani választások előtt a 24.hu portál videójában három fiatal gyógyító, az 1001 orvos hálapénz nélkül csoportból kinőtt Újratervezés mozgalom tagjai beszéltek a problémákról, amelyek elodázhatatlanná tették a megújulást. Máté-Horváth Nóra aneszteziológus, Nagy Marcell igazságügyi orvosszakértő és a most frissen alelnökké választott Álmos Péter pszichiáter állt a nyilvánosság elé, hogy a fiatalok szempontjából mutassák be a kamara és az egészségügy súlyos problémáit.

Álláspontjuk szerint a kamara dolga biztosítani az ellátás minőségének mérését, megoldást adni arra, hogy a magánellátás keretek között és tiszta rendszerben legyen alternatívája az állami szolgáltatásnak. A kamarának kell választ adnia arra a kihívásra is, hogy Budapesten rengeteg a párhuzamos ellátás, míg vidéken, főleg a kisvárosokban, már kritikus a létszámhiány, ami társadalmi Taigetoszt teremt. Összeomlóban van az állami rendszer, miközben átláthatatlan a magánellátás.

Az Újratervezés csoport szerint ideje azzal is szembenézni, hogy az orvosok harmada nem éli meg a nyugdíjkorhatárt, a többségük kiégett és apatikus. Közös platformot kell teremteni, ahol a gyógyítók elmondhatják a véleményüket, aminek aztán foganatja is van. Mára ugyanis elkerült az orvosoktól a szakmai kontroll, ami alapvetően meghatározza a hangulatukat is. Elavult rendszerben dolgoznak, hálapénz ellenében felajánlhatják a várakozási idő csökkentését, de annak jobb minőségét nem tudják garantálni. A bértárgyalások csaknem tíz éve még 1,7 milliós fizetést jelöltek ki, míg ez ma 900 ezer forintról szól, de még az erről folyó tárgyalások is elakadtak.

Négy éve egy kis kocsmában döntötte el két fiatal orvos – Lovas András szegedi aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos és Álmos Péter pszichiáter, rehabilitációs szakember –, hogy alapít egy csoportot, ahol szigorúan politikamentesen megoldást keresnek a hálapénz felszámolására. Akkor még úgy gondolták, ez a magyar egészségügy reformjának a legnagyobb akadálya. Azóta több mint háromezer kolléga csatlakozott hozzájuk, és az is kiderült: a probléma sokkal többrétű, a paraszolvencia annak csak egy tünete. Miért is érdekes a MOK szempontjából mindez? Az ő kezdeményezésükből nőtt ki az az Újratervezés csapat, amelyik a hétvégén lényegében letarolta a MOK korábbi elnökségét, és gyakorlatilag átvette a testület vezetését.

– Amikor 2014-ben Izlandon kezdtem dolgozni, akkor vezették be Magyarországon a röghöz kötést. Bérrendezés helyett ösztöndíjjal és pótlékokkal akarták megoldani az elvándorlást, így a munkaerőhiány problémáját azzal, hogy közben meghatározott tartamú magyarországi munkavégzésre kötelezték az aláíró fiatal kollégákat. Engem ez akkor már koromnál fogva nem érintett, de felháborított – mesél az indulásról Lovas András. Izlandon viszont megérkezése után azonnal egy orvosi sztrájkba csöppent bele. A gazdasági világválság következményeként kialakult izlandi államcsődöt követően nagyon sokan hagyták el az országot. A helyi kollégák meghirdették a demonstrációt, ami arról szólt, hogy a tárgyalások ideje alatt minden hónapban egy munkanapon csak ügyeleti ellátást biztosítanak, mégis az egész lakosság teljes mellszélességgel melléjük állt. – Láttam, hogy meg tudták értetni az emberekkel, hogy ha nem lépnek, öt-tíz év múlva drámai lesz a helyzet, nem lesz elég orvos, ápoló a romló bérszínvonal miatt kialakult elvándorlás következtében. Sikeres volt az akció, mert a tömegek velünk, mögöttünk voltak – emlékezik vissza Lovas doktor. – Idehaza mi nem ítéltük el azokat az orvosokat, akik elfogadják a hálapénzt, csak mi enélkül akartunk dolgozni. És egyre nagyobb lett a támogatottságunk, 64 orvossal nyílt levelet írtunk az akkori államtitkárnak, amelyben megkérdeztük, milyen határidőt ad arra, hogy a hálapénz „kikopjon”, ahogyan erről korábban beszélt. Milyen konkrét lépéseket tesz az orvos- és szakdolgozó-elvándorlás mérséklése, valamint az orvos- és szakdolgozói felsőoktatási képzés megerősítése érdekében? Mikorra hív össze kerekasztalt, ahol a kormányzat figyelembe veszi a társadalom, az egészségügyi érdekképviseletek és a gazdaság képviselőinek véleményét? Újabb két hét alatt több mint hatszázan csatlakoztak a nyílt levélhez, és nevüket vállalva alá is írták.

Közben Lovas András és társai újabb anomáliákra hívták fel a figyelmet: az egyenlő ellátáshoz való betegjog csorbulására, a minőségbiztosítás hiányára, illetve a kórházi fertőzések szőnyeg alá söpört problémájára. És ez valahogy szemléletváltást hozott a társadalomban is. Korábban sikk volt szidni az orvost, de meglátták, hogy egy hajóban evezünk. Elindult a tisztulás, amit belülről indítottak, és ma már 3500 tagja van a Facebook-csoportnak. Azt a célt tűzték maguk elé, hogy elérjék a Magyar Orvosi Kamarát, amely negyvenezer orvost képvisel, mára kritikus tömeg lett, amely alkalmas a nyomásgyakorlásra.

A mozgalom sosem fogadott el pénzt külső támogatótól, pártpolitika-mentesen működött, dolgozott, hiszen teljesen mindegy, hogy ki melyik vonalat támogatja. Itt egy a cél: az egészségügyet kizárólag szakmai szempontok alapján alakítsák át. Ezzel a programmal gyűjtötte maga köré a támogatóit az Újratervezés csoport is, amely most elsöprő győzelemmel biztosított helyet magának a kamara irányításában – fogalmazott az alapító.

Kunetz Zsombor oxiológus szakorvos, a Röntgen.444 alapítója először nyolc évvel ezelőtt gondolta végig, vajon mire is fizeti a kötelező kamarai tagdíját, és azért mit kap cserébe. Először is nyilvánosságra akarta hozni a kamarai elnök fizetését, úgy gondolta, hogy az orvostársadalomnak joga van ehhez az adathoz. Igazán azonban akkor kezdett kutakodni, amikor 2016-ban a kamara nem lépett fel határozottan annak a veszprémi onkológus nőgyógyásznak az ügyében, akit súlyos etikai vétség miatt a bíróság elítélt, de praxisától nem tiltották el, mondván, hogy szakmája hiánypótló.

– El akarták mismásolni ezt az ügyet, ami kiverte nálam a biztosítékot. Akkor két olyan orvosi eset is napvilágra került, amelyek súlyos etikai kérdéseket vetettek fel, de a testület nem indított magától vizsgálatot. Érthetetlen volt, hogy ha valaki nem fizeti be időben a tagdíjat, azt azonnal kizárják a testületből, de ha bűncselekményt követ el, akkor hosszú hónapokig elhúzódik az ellene induló eljárás, ha egyáltalán lépnek az ügyében. Ez pedig ártalmas ránk, orvosokra nézve is. Közben velem szemben etikai vizsgálatot indítottak, hogy dehonesztáló módon írok és beszélek a testületről. Mindezt azzal váltottam ki, hogy gazdasági adatokat kértem ki a kamara működéséről. Például hogy milyen javadalmazásban részesül nek az elnökség tagjai, illetve milyen béren kívüli juttatást vettek fel 2010 óta. Hány gazdasági társulásban tag a Magyar Orvosi Kamara, és milyen arányban, és hogy a gazdasági társulások alapításánál, megvételénél felhasználtak-e tagi kölcsönt? Milyen forrásból finanszírozzák a veszteséges gazdasági társulásokat? Akadt a kérdések között olyan is, amely konkrét ingatlanvásárlásra, külsős megbízásra vonatkozott – sorolta Kunetz Zsombor.

Válaszokat azonban nem kapott, pedig tudta: kamarai tagként joga volna hozzá. Attól kezdve azonban folyamatosan figyelt, mert átláthatatlannak tartotta a kamara működését. Folyamatosan olyan ügyeket hozott nyilvánosságra, amelyek olyan súlyos szakmai vagy éppen egészségpolitikai kérdéseket vetnek fel, amely alapvetően egy orvosi kamara dolga volna. A blogger most szándékosan nem akart semmilyen szerepet vállalni az új MOK berkein belül. Nem akarta elveszíteni függetlenségét, mert továbbra is meg akarja írni azokat az ügyeket, amelyek értékrendjével nem összeegyeztethetők. / K. J. V.