A kijárási tilalom csak ürügy volt

„Hozz magaddal petárdákat, benzint és mindent mást, aztán tudasd az összes barátoddal, hogy meg fogjuk szüntetni ezt a kijárási tilalmat!!!! Ma azt tervezzük, hogy levadásszuk a rendőrséget, és megbasszuk őket!!!!” – így agitált a január 23-i hétvégén egy felhasználó a Telegram oldalán. Ezt is, valamint a Snapchatet és más platformokat is előszeretettel használták a kijárási tilalom ellen tüntetők: ott beszélték meg, mikor, hol lesznek megmozdulások. Aztán a megjelentek az égő autókról és házakról készült videofelvételek, illetve több holland miniszter neve és címe. A Telegramon terjedtek az elitellenes posztok: a harag nemcsak a politikusok, hanem az újságírók és a gazdagok ellen is irányult.

Amszterdam mellett Hágában, Tilburgban, Rotterdamban és még több tucatnyi településen elszabadult az erőszak. A tüntetők utcakövekkel, petárdákkal dobálták meg az egyenruhásokat, üzleteket fosztogattak, kirakatokat törtek be, és végül összecsaptak a rendőrökkel, akik kutyákkal, vízágyúval és könnygázzal igyekeztek oszlatni a tömeget. A rendbotók Enschedében kövekkel törték be egy kórház ablakait, Tilburgban egy butik kiégett, Urkban pedig felgyújtottak egy államilag működtetett mobil koronavírus-tesztelő helyet. A rendőrség több száz embert őrizetbe vett. Az erőszakot végül csak a katonai rendészek segítségével sikerült megfékezni.

A negyven éve nem tapasztalt, több éjszakán át tartó zavargások azután kezdődtek, hogy a kormány a járvány miatt este kilenctől hajnali fél ötig tartó kijárási tilalmat rendelt el. A 17 millió lakosú államban sokáig jóval enyhébb intézkedésekkel reagáltak a Covid-19 terjedésére, de miután tavaly októberben Hollandia a világ egyik legnagyobb fertőzési rátáját produkálta, a kórházak pedig megteltek, a lakosság kétharmada már szigorúbb intézkedéseket sürgetett. December 15-től vezették be a teljes egészségügyi zárlatot: az új fertőzések és halálesetek száma lassan csökkenni kezdett, ám a kormányzat meg akarta előzni a mutáns vírusok terjedését. Ezért döntöttek úgy, hogy -- a második világháború óta először -- kijárási tilalmat rendelnek el.

A 2000-es években történt két politikai gyilkosságot (Pim Fortuyn és Theo Van Gogh meggyilkolása), valamint a Geert Wilders elleni iszlamista hajtóvadászatot leszámítva a világ egyik legbékésebb országaként ismert Hollandiában az erőszak mértéke megdöbbentette a közvéleményt. A sajtó szerint az emberek nem merték elhagyni a lakásaikat, főleg, miután kiderült, hogy a tüntetők egy része késekkel és lőfegyverekkel szerelkezett fel.

„A városom sír, én is vele együtt” – fogalmazott John Jorritsma, az ötödik legnagyobb holland város, Eindhoven polgármestere, aki a föld söpredékének nevezte a zavargókat. Jorritsma szerint lehet, hogy az ország „polgárháború felé tart”. Dianne van Gammeren, ’s-Hertogenbosch kerületi rendőrfőnöke az erőszak hevessége miatt aggódott. „Ez már nem a tüntetéshez való jogról szól. Itt már bűnözők csaptak össze a rendőrökkel, akik csak a balhét keresték” – mondta.

„Először olyan emberek mentek ki az utcára, akik a kijárási tilalom ellen tiltakoztak, aztán erőszakhoz folyamodtak” – mondta a 168 Órának Tom Louwerse, a Leideni Egyetem politológusa. „Valószínűleg ez a csoport ment ki szombaton és vasárnap, de hétfőn már nem. A második csoport ugyanis már olyan emberekből állt, akik nem a kijárási tilalom ellen tiltakoztak, hanem inkább csak a rendőrséggel keresték a balhét, illetve a zavargásokat, fosztogatásokat forszírozták. Az erőszak harmadik hullámában pedig olyanok vettek részt, akik kíváncsiak voltak arra, hogy mi folyik az utcákon, ezek közül némelyek becsatlakoztak a zavargásokba” – mondta a politológus lapunknak.

Lowerse szerint a radikális jobboldali pártok igyekeztek kihasználni a tiltakozó megmozdulásokat. „Nekem úgy tűnik, hogy a kijárási tilalom csak ürügy volt némelyek számára a zavargásokra, és nem a tiltakozások torkollottak erőszakba. Némely radikális jobboldali populista pártok támogatták a kijárási tilalom elleni tiltakozásokat. Azt mondták, hogy nem kell betartani a kijárási tilalmat, ráadásul túl későn ítélték el az erőszakot.”

A politológus szerint a szélsőjobb – kihasználva a korlátozások miatti elégedetlenséget és frusztrációt – erőszak szításával igyekszik növelni támogatói táborát Hollandiában. A bevándorlás-ellenes Pegida mozgalom (Európai Patrióták a Nyugat Iszlamizálása Ellen) is arra szólította fel a hollandokat, hogy vonuljanak utcára.

A Németországból indult, de több más európai országra is átterjedt Pegidáról fontos tudni, hogy Moszkva támogatását élvezi: a Ruptly, a Kreml által támogatott RT tulajdonában lévő berlini hírügynökség rendszeresen élőben közvetíti a Pegida rendezvényeit. Ez illeszkedik abba a Kreml által meghirdetett propaganda-hadjáratba, amelynek célja, hogy minden lehetséges módon meggyengítsék a liberális Nyugatot, akár a világjárvány felhasználásával is. Erre a kampányra nemrég az EU diplomáciai testülete, az Európai Külügyi Szolgálat hívta fel a figyelmet, amely jelentésében rámutatott arra, hogy az orosz állami, illetve Kreml-barát médiumok célja „megkísérelni aláásni az európai társadalmakat”.

Gyújtó retorikához folyamodott az utóbbi időben a fent említett, iszlámellenes kisfilmjeiről elhíresült Geert Wilders, valamint a jobboldali populizmus új holland csillaga, Thierry Baudet is. A járvány használva próbálja újjáépíteni politikai pályafutását: októberben nagygyűlést szervezett, és a korlátozások ellen agitált.

A politikai bizonytalanság egyébként már január közepén beköszöntött Hollandiában, amikor kormányválság tört ki. Mark Rutte kabinetje lemondott, amikor kiderült, hogy az utóbbi években több ezer, többnyire bevándorló hátterű szülőt bélyegeztek meg: alaptalanul állították róluk, hogy csaltak a gyerekek után járó állami támogatással. A súlyos retorziók többeket a teljes anyagi összeomlásba taszítottak. A kormány lemondását többnyire jelképesnek tartják az elemzők, a már tíz éve regnáló, jobbközép Rutte - akit Orbán Viktor kormányfő tavaly „holland fickóként” emlegetett - a március 17-én esedékes parlamenti választások esélyese.

A holland kormánykoalíció (a konzervatív-liberális VVD mellett a kereszténydemokrata CDA, a szociálliberális D66 és a centrista CU részvételével) a voksolásig ügyvezető minőségben folytatja a munkát, és a kormányfő azt ígérte, hogy továbbra is kemény lépéseket hoz a járvány ellen.

„Rutte liberális pártja (VVD) jelenleg magasan a legerősebb párt. A közvéleménykutatások szerint a szavazatok 27 százalékára számíthat. Ez persze nem garantálja, hogy Rutte újból miniszterelnök lesz, de növeli a párt esélyeit arra, hogy Rutte vezetésével ismét kormánytényező legyen” – mondta lapunknak Louwerse. Szerinte a felmérések alapján a VVD szavazóit nem aggasztja különösebben a gyerektámogatási botrány, miután rájuk nincs közvetlen hatással. Őket inkább a járvány foglalkoztatja, és ezzel kapcsolatban Rutte teljesítményét meggyőzőnek tartják.

A holland politológus lapunknak azt mondta, szerinte Donald Trump választási veresége érdemben nem lesz hatással a volt amerikai elnök holland politikai klónjának tartott Geert Wilders esélyeire. „2017-ben, nem sokkal az után, hogy Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást, a Szabadságpárt (PVV) visszaesett a közvélemény-kutatásokban. Az utóbbi időszakban pedig a PVV többé-kevésbé stabilan tartja magát. A párt szavazói számára azonban lényegében egyértelmű, hogy a párt aligha lesz tagja a következő kormánynak, miután alig akad valaki, aki együttműködne Wildersszel” – mondta Louwerse.

Közben az aggasztó események mellett megnyilvánult a holland civil társadalom ereje is: Urkban, ahol a tesztközpontot felgyújtották a tüntetők, fiatalok gyűjtést indítottak a károk elhárítására, és a célul kitűzött tízezer eurót bőven sikerült elérniük. Egy másik csoport pedig százezer eurót gyűjtött ’s-Hertogenbosch városában, ahol egy üzletet semmisítettek meg a zavargók. / Eperjesi Ildikó