A magyar sajtószabadság jobban teljesít, mint a zimbabwei

Tovább romlott a kormányoktól független szerkesztőségek helyzete – derül ki a Riporterek Határok Nélkül (RSF) által készített legutóbbi éves sajtószabadság-indexből.

2024. május 3., 19:53

Szerző:

Tavaly globálisan tovább romlott a sajtószabadság általános szintje – derül ki az RSF (Reporters sans frontières – Riporterek Határok Nélkül) 2024-es sajtószabadság-indexéből, mely 180 országban mérte fel a sajtó működési körülményeit. Az élen továbbra is Norvégia áll, megelőzve Dániát és Svédországot. Az elérhető száz pontból 7,6 pontot esett vissza a világátlag. Magyarország pontszáma lényegében nem változott, de sok fejlődő országé bezuhant, így Magyarország a 67. helyre lépett előre a vizsgált 180-ból – írja a SzabadEurópa

Kongó és Argentína szintje között a magyar sajtószabadság 

Azok az országok, ahol „jó” a sajtószabadság, mind Európában vannak, pontosabban az Európai Unión belül, amely elfogadta első médiaszabadság-törvényét (EMFA). Írország kiesett az index első három országából, helyére Svédország került, Németország pedig mára az első tíz ország közé tartozik. A sajtószabadságot ennek ellenére próbára teszik Magyarországon , Máltán és Görögországban , a három legalacsonyabb helyen álló uniós országban – olvasható a jelentésben.

Magyarországon a szervezet szerint az előző évhez képest lényegében nem változtak a körülmények, így a pontszám is csak elhanyagolható mértékben. Az ország relatív pozíciója viszont erősödött, mivel számos fejlődő ország komolyan visszaesett. Magyarország így a 67. helyre került az előző évi 72. után, ezúttal Argentína és a Kongói Köztársaság közé.

Szerbián kívül az összes környező ország messze megelőzte Magyarországot, Ukrajnát is beleértve. Az orosz és a magyar kormánypárti politikusok által rendszeresen leszólt és elnyomottnak beállított német sajtószabadsági körülményeket a világon tizedik legjobbnak ítélték.

Magyarországot olyan országok előzték meg jelentősen, mint Moldova, Montenegró, Gambia, Elefántcsontpart vagy Örményország. Az EU-ban Magyarország, Málta és Görögország a három legrosszabbul teljesítő ország. Magyarországon a felmért öt fő terület közül különösen a politikai körülményeket értékelték nagyon hátráltatónak, Kuvait, Kenya vagy Zimbabwe szintjére. Ennél a részindexnél azt mérték fel, hogy mennyire fogadják el a politikai szereplők a független média működését, mennyire próbálják őket nyomás alá helyezni, vagy mennyire támogatja a társadalom politikusai elszámoltathatóságát a média által.

Emellett gyengének értékelték a gazdasági körülményeket is Magyarországon, ahol lényegében az előzőket a gazdasági típusú nyomásgyakorlás területén nézték – írja a SzabadEurópa. Általánosan is egyébként leginkább a politikai környezet esett vissza globálisan. Ezt a szervezet kifejezetten aggasztónak találta, annál is inkább, mivel 2024-ben szinte fél világon választások jönnek.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)

A kormányzati fejlesztések nyomán már sok ügy elintézhető a mobilunkról, de a digitális okmány egyelőre nem váltja ki teljesen a hagyományos iratokat. Bár a Digitális Állampolgár alkalmazás számos előnnyel kecsegtet, a gyakorlatban még nem mindenhol egyértelmű, hol és hogyan fogadják el az elektronikus dokumentumokat.

A közel-kelet biztonsági helyzete immár a nyugat-európai diplomáciai fórumokat is uralja. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter genfi látogatásán a NATO-vezetőkkel egyeztetett arról, milyen hatással lehet a térség instabilitása Európára – és benne Magyarországra.

Sokan még mindig nem tudják, hogy a legegyszerűbbnek tűnő megoldás – az esővíz elvezetése a szennyvízhálózatba – akár komoly bírság következményét is magában hordozhatja. Egyetlen szabálytalan csatlakozás ára több százezer forint is lehet.

A Balaton partjára érkező nyaralók többsége még mit sem sejt arról, hogy egy új, kellemetlen vendég is velük tartott a nyárba. A tigrisszúnyog csendben, de biztosan meghódítja a magyar tengert, és nemcsak csíp, hanem betegséget is hozhat.