Lélegeztetőgépek a málnásban

„Magyarországon nem kellett dönteni életről-halálról a kevés lélegeztetőgép miatt” – ez volt a kormány indoklása a lélegeztetőgépek aránytalan felhalmozására. Orbán Viktor mellett Gulyás Gergely és Rétvári Bence is hangoztatta ezt az érvet, arról viszont nem beszéltek, hogy a járvány legsúlyosabb napján mindössze 674 ember szorult lélegeztetőgépes ellátásra az országban. November végén, a járvány magyarországi tetőzése előtt még az intenzív ellátást igénylők száma sem emelkedett ezer fölé, tehát a legsúlyosabb napokon az igényeket a már eleve az országban lévő gépek is bőven kiszolgálták volna. A kormány azonban – néhány környező ország vezetéséhez hasonlóan – a lélegeztetőgép-beszerzésben látta meg a lehetőséget a megalomán erőfitogtatásra, és túltett minden szakértő legrosszabb forgatókönyvén. A márciustól október elejéig eltelt fél évben végül 16 863 lélegeztetőgépet vásároltak, összesen több mint 300 milliárd forintért. Ezek közül 11 ezret külföldi cégtől vettek, magyar cégektől pedig közel hatezret.

 Hiába a sok gép

2020 elején még sokan gondolhatták, hogy nagyon fontos minél több lélegeztetőgépet beszerezni, a vuhani, a lombardiai és a New York-i kórházakban készült képek hónapról hónapra ezt erősítették. Orbán Viktor – Röst Gergely járványügyi matematikus számításaival összhangban – tavasszal azt mondta, legrosszabb esetben 7500-8000 lélegeztetőgépre lehet szükség. Az őszi–téli kijárási tilalom bevezetésekor azonban már úgy számolt, az egészségügy teljesítőképességének határa 4480 intenzív ágy lehet, tehát ha közülük mindenki lélegeztetőgépre szorul, abban az esetben is elég lett volna a töredékét felvásárolni a jelenlegi készletnek. Falus Ferenc korábbi országos tiszti főorvos még ennél is szűkebb kerettel számol.

„A magyar egészségügyi rendszert elnézve láthatjuk, hogy a lehető legrosszabb esetben sem fordulhat elő, hogy egyszerre háromezernél több lélegeztetett beteget el tudjanak látni, vagy hogy rövid idő alatt olyan járvány alakuljon ki, hogy többre legyen szükség” – mondta Falus a 168 Órának.

Merkely Béla szerint csak a korlátozó intézkedéseknek köszönhető, hogy nem emelkedett magasabbra a lélegeztetőgépet igénylők száma, és hozzátette, békeidőben ezer koronavírusos beteg számára volt elég gép az országban. Merkely egy olyan, Magyarországra készített matematikai modellel indokolta a gépek beszerzését, amiben akár 14 ezer ember egyszerre történő lélegeztetésére is szükség lehetett volna, ezek a számítások azonban még az első hullám alatt készültek. Arról viszont nem beszélt, hogy vajon a szakképzett egészségügyi személyzet, és a kórházi ágyak száma elég lett volna-e az eleve rendelkezésre álló ezer lélegeztetőgépnél több működtetéséhez. Nővérekből, szakápolókból ugyanis már a járvány előtt is hiány volt, ezt pedig tovább erősítette a járvány okozta nyomás. Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára november közepén azt írta, hogy egy szakképzett ápolóra átlagosan 6-10 intenzív osztályos beteg jut, a kórházban ápolt koronavírusos betegek száma pedig onnantól kezdve még hetekig nőtt, a legterheltebb napon pedig a nyolcezret is átlépte.

„A szakmával is kellett volna egyeztetni, hogy milyen típusú gépekre van szükség, átláthatóbban kellett volna intézni a beszerzést. Ez nem úgy megy, hogy behozom a gépeket, és akkor egy kétórás tanfolyamon megtanítom, hogyan kell használni. Ez egy kényes szakma, hiszen a beteg pillanatnyi állapotához kell igazítani a gép paramétereit, ehhez pedig sokéves gyakorlatra van szükség, hogy meg tudja ítélni az ember. A gépeket senki nem látta, a szakemberek sem, típusukat, használhatóságukat tekintve nem számoltak el velük, de valakik hasznot húztak belőle. Ez egy pénzszórás volt” – mondta Falus, és hozzátette: egész pályafutása során az intenzív ellátásban dolgozott.

November végéig, a járvány tetőzéséig mind-össze 922 lélegeztetőgép jutott el a kórházakba, harmincötöt pedig idősotthonokba küldtek. Egyedül az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet kapott száznál több lélegeztetőgépet, a többi intézménybe legfeljebb 65 darab érkezett. A legtöbb gép továbbra is raktárban, logisztikai központban vár arra, hogy továbbértékesítsék, köztük legalább ötezer a Teva gödöllői raktárában áll. A kihasználatlan gépek közel felét külképviseleteken keresztül próbálják meg értékesíteni, egy részüket pedig a kormány más országoknak ajándékozza. Október végén 150 lélegeztetőgéppel segítették az akkor éppen erősen küzdelmes cseh járványkezelést, és Ukrajnának is 100 darabot ajándékozott Magyarország. A Vajdasági Klinikai Központnak szintén 100 lélegeztetőgépet küldött a külügy, a Kirgiz Köztársaság pedig húsz darabot kapott. Menczer Tamás korábban azt mondta: Ázsiából és Afrikából is vannak érdeklődők a kihasználatlan lélegeztetőgépekre, Gulyás Gergely szerint pedig nem az a fő mérce, hogy keresett vagy vesztett rajta az ország.

Az ázsiai, afrikai felvásárlással kapcsolatban kerestük Menczer Tamást, aki a külügyminisztérium sajtóosztályára irányított minket. A külügy lapzártánkig nem válaszolt a kérdéseikre.

 Lecsaptak az üzletre

A környező országokban is törtek ki korrupciós botrányok, de jellemzően legfeljebb egy-kétezer lélegeztetőgép miatt.

Például Szlovéniában nemcsak az derült ki, hogy a kormány kétes cégeken keresztül szerzett be túlárazott lélegeztetőgépeket, hanem az is, hogy az eszközök nem alkalmasak a koronavírusos betegek ellátására. Az eset után a gazdasági minisztert letartóztatták, a belügyminiszter és a rendőrfőkapitány pedig lemondott. Mértékét tekintve össze sem hasonlítható a magyar beszerzésekkel, hiszen mindössze 220 gépről van szó. Ráadásul a szlovének alacsonyabb darabáron szerezték be a gépeket, mint a magyar külügy. A Geneplanet nevű céggel ugyanis a magyar külügy is üzletelt, de míg délnyugati szomszédaink 8 millió eurós (2,9 milliárd forintos) szerződést kötöttek a 220 gépre, addig a külügyminisztérium darabonként 17-18 millió forintért vásárolt be az eszközökből.

Lengyelországban is politikai botrányt okozott a lélegeztetőgép-beszerzés. Az ellenzék hetekkel az elnökválasztás előtt azzal vádolta a kormányt, hogy 15,9 milliárd forintnak megfelelő összegért rendelt 1241 lélegeztetőgépet egy cégtől, amelynek egy, az ENSZ feketelistáján szereplő korábbi fegyverkereskedő a tulajdonosa. Amikor a lengyel kormányt arról kérdezték, miért van szükség ennyire sok lélegeztetőgépre, a magyar reakcióhoz meglepően hasonló választ adtak: Olaszországgal ellentétben Lengyelországnak soha nem okozhat problémát a súlyos betegek ellátása.

A bosnyák kormány egy málnatermesztéssel, -feldolgozással és -kereskedelemmel foglalkozó cégen keresztül szerzett be 100 lélegeztetőgépet Kínából, 5,3 millió euróért (1,9 milliárd forintért). Ezen az áron viszont csak hordozható lélegeztetőkészülékeket kaptak, amelyeket a betegek kórházak közötti szállításához alakítottak ki. Ezek a készülékek nem használhatók az intenzív ellátásban, mert nem felelnek meg a követelményeknek, tehát a bosnyák egészségügyre nehezedő nyomást nem tudták enyhíteni. Ráadásul a vállalat vezetője, Fikret Hodzic egy helyi kereskedelmi tévé bemondója, cége pedig korábban sosem foglalkozott egészségügyi eszközök beszerzésével, engedélye sem volt rá.

Magyarországon az elmúlt hetekben felére csökkent a lélegeztetőgépre szoruló koronavírusos betegek száma, a járvány azonban továbbra sincs kontroll alatt. Az elmúlt héten a tesztek 9-12 százaléka lett pozitív, ami – bár jóval kevesebb az elmúlt hónapok adataihoz képest – még mindig a WHO által húzott 5 százalékos határ felett van. Falus Ferenc szerint a megoldás minél több ember beoltása minél gyorsabban, a vakcinák beadásával nem kellene kivárni a következő szállítmány érkezését. / Vámosi Ágoston