Hírhedt börtönben tartják Navalnijt

Az ellenzéki politikust abba a moszkvai börtönbe dugták, ahova általában a kegyvesztett politikusokat, oligarchákat, azaz Putyin ellenségeit zárják. Ott raboskodott Mihail Hodorkovszkij is, Szergej Magnyickij pedig ott halt meg.

2021. január 24., 20:54

Szerző:

„Nem gondolok az öngyilkosságra” – ezt a talányos kijelentést tette Alekszej Navalnij, akit, miután Berlinből hazatért Oroszországba, azonnal őrizetbe vettek. Az ellenzéki politikus harmincnapos előzetes letartóztatását a Matrosszkaja Tyisina (Tengerész csendje) nevű hírhedt moszkvai börtönben tölti, amely egy csöndes utcában található tíz perc sétára a forgalmas Szokolnyiki metrómegállótól. Első ránézésre decens történelmi épületnek tűnik, leszámítva a szögesdrótot és az őröket.

„Nem tervezem felakasztani magam az ablakkilincsre, sem az ütőeremet felvágni, sem a torkomat átvágni egy megfent kanállal” – írta a politikus az Instagram-oldalán, hozzátéve: „nagyon óvatosan járok a lépcsőn, a vérnyomásomat pedig mindennap megmérik, így ki van zárva a hirtelen szívroham is. Stabil pszichológiai, illetve mentális állapotban vagyok”. A politikus az ügyvédei szerint fizikailag is viszonylag rendben van, különleges orvosi kezelésre jelenleg nem szorul, csak a látásával vannak gondok.

Az öngyilkosság témája sokaknak megütötte a fülét. Néhányan azt szűrték le belőle, hogy a 44 éves politikusnak éppenséggel valószínűleg már megfordult a fejében az a hamleti gondolat, hogy talán akkor nemesb’ a lélek, ha kiszáll tenger fájdalma ellen, s fegyvert ragadva véget vet neki. Mások viszont inkább azt a következtetést vonták le, hogy Navalnij az orosz kormányzatnak üzent: eszükbe ne jusson eltenni őt láb alól, és öngyilkosságnak beállítani a gyilkosságot.

Annyi bizonyos, hogy Navalnij nagyon komoly megpróbáltatásokon megy keresztül. Az ellenzéki vezetőt már korábban is börtönbe dugták néhányszor – többnyire a gyülekezései törvény megszegéséért –, ám ennyire rossz hírű helyen még nem tartották, ráadásul Damoklész kardjaként lebeg fölötte a hosszabb börtönbüntetés veszélye.

Ha a bíróság bizonyítottnak látja, hogy a 2014-ben rárótt felfüggesztett börtönbüntetés feltételeit nem teljesítette, akkor több évre is elzárhatják. (Navalnijt és fivérét csalás és pénzmosás vádjával állították bíróság elé az Yves Rocher-ügyben. A politikus szerint az eljárás politikai indíttatású volt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2017-ben kimondta, hogy a per nem volt tisztességes, a bíróság ítélete pedig esetleges és észszerűtlen volt. Ráadásul tavaly decemberben új eljárás indult Navalnij ellen azzal az ürüggyel, hogy úgymond elsikkasztotta a korrupcióellenes alapítványához befolyt adományokat.)

Éppen a nyomásgyakorlás volt az egyik fő célja a múlt hétvégére szervezett országos tüntetéseknek azért, hogy ne merjék hosszabb időre leültetni, főleg nem meggyilkolni Navalnijt. „Tudom, hogy sok jó ember van a börtönön kívül, érkezik a segítség” – írta reménykedve Navalnij a közösségi médiában.

A politikus és korrupcióellenes aktivista egyelőre egyedül van a cellájában, így tölti a járvány miatt elrendelt mintegy kéthetes karantént. A zárka meleg és tiszta, de – ügyvédje, Olga Mihajlova szerint – információs vákuumban érzi magát. Van ugyan televízió a zárkában, de csak néhány állami csatornát tud fogni, amelyek nem mutatják meg, hogy mi történik valójában az országban.

Navalnij azonban értékeli, hogy egyelőre viszonylag jók a körülmények. Az Instagramon beszámolt arról, hogy a 12 négyzetméteres helyiségnek, amely egyébként háromszemélyes, van ablaka, és van benne egy vaságy. Alekszej Melnyikov, az ONK nevű független börtönfelügyeleti szervezet tagja, aki maga is meglátogatta a politikust, azt mondta, hogy van hűtőgép, televízió, vízforraló is. Van meleg víz, és minden cellában van vécé, ami nem magától értetődő az elhanyagolt és túlzsúfolt orosz börtönökben.

A politikus egyébként az első napokban a berlini Charité kórházhoz hasonlította az állapotokat, ahol szeptemberben találta magát, amikor felébredt a mesterséges kómából az ellene idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérlet után. „Itt viszont nem dugtak tűket és csöveket a testembe, és (legalábbis egyelőre) még nem vezettek belém áramot sem. Ráadásul az anyanyelvemen beszélnek, ami nagy plusz” – írta.

Ha ennyire jók a körülmények, akkor miért annyira kemény hely a Matrosszkaja Tyisina? Zoja Szvetova, az egykori orosz oligarcha, Mihail Hodorkovszkij által finanszírozott MBK Media munkatársa szerint az az ára a viszonylagos kényelemnek, hogy a foglyokat mindenhol állandó megfigyelés alatt tartják, még a vécén is. Szvetova szerint azért vitték oda Navalnijt, hogy ne tudjon kommunikálni a többi rabbal, illetve, hogy ne jusson el hozzá információ a külvilágból. Emellett, bár leveleket elvileg kaphatnak a rabok, de a gyakorlatban elvesznek a küldemények. A járvány miatt pedig kizárólag csak az ügyvédei látogathatják Navalnijt, a családtagjai nem.

„Ez egy olyan hely, ahol a nagy figyelmet kiváltó politikai perek vádlottjai ülnek. Olyan hely, ahová Putyin az ellenségeit dugja” – mondta Szvetova. Hodorkovszkijt is ott tartották 2003-tól négy éven át, miután az akkori olajmágnás bírálta a putyini rendszert, illetve politikai ambíciói voltak.

A Matrosszkaja Tyisina börtönben raboskodott 2016-ban a korrupcióval vádolt volt gazdasági miniszter, Alekszej Uljukajev. Ott tartották az 1991-es puccskísérlet vezetőit is. A kegyvesztett oligarchákon, politikusokon kívül gengszterek is raboskodnak ott, ezért aztán a moszkvaiak „sztárgyárnak”, illetve „központi Kremlnek” nevezik. A Moszkovszkij Komszomolec bulvárlap a gazdagok ötcsillagos szállodájának titulálta a börtönt, ahol „nem a kemény moszkvai tél, hanem a langyos óceán terül el az ablak alatt”, ami persze nyilvánvaló túlzás, főleg annak tükrében, hogy a fogvatartottak a sétáik alatt még az eget sem láthatják, mert az aprócska udvart tető fedi.

Azonban aligha ez a legnagyobb aggodalma Navalnijnak és a támogatóinak. Az igazán nyugtalanító az, hogy amikor legutóbb, két éve rács mögött tartották, valamilyen ismeretlen anyag súlyos allergiás reakciót váltott ki nála. A tavalyi, Novicsokkal elkövetett támadás miatt erős a gyanú, hogy már akkor meg akarták mérgezni.

Az orosz börtönök egyébként sem arról híresek, hogy a nemzetközi elvárásoknak eleget tennének, már ami a fogvatartás körülményeit illeti. Az ország csaknem ezer börtönében 600 ezer ember raboskodik, közülük évente négyezren halnak meg. A haláleseteket csak ritkán vizsgálja orvos szakértő.

A Matrosszkaja Tyisina börtönben is halnak meg rabok. Itt vesztette életét 2009-ben Szergej Magnyickij ügyvéd, akinek a halála szinte az egész világon felháborodást váltott ki. A 37 éves, több mint egy évig bírósági ítélet nélkül, előzetes letartóztatásban tartott férfi a hatóságok első közlése szerint szívrohamban halt meg. A kétgyerekes családapa leleplezte orosz tisztviselők nagyszabású korrupcióját, ezért embertelen körülmények között tartották fogva, kínozták, amikor pedig megbetegedett, nem nyújtottak neki orvosi segítséget. Ludmilla Alekszejeva, a Moszkvai Helsinki Csoport vezetője szerint Magnyickij a verésbe és a kínzásokba halt bele.

Az Egyesült Államok 2012-ben léptette életbe az úgynevezett Magnyickij-törvényt: azok, akiknek közük lehetett az ügyvéd halálához, nem léphetnek az USA területére, és nem vehetik igénybe az amerikai bankrendszer szolgáltatásait. Kanada és az Európai Parlament már korábban büntetőintézkedéseket vezetett be Oroszország ellen Magnyickij halála miatt.

Szvetova szerint az orosz börtönökben bármi megtörténhet. „Szüntelenül megfigyelik a rabokat, de ha meg akarják ölni őket, akkor eltüntetik a bizonyítékot. Amikor kikértük a hatóságoktól a Magnyickijról készített felvételeket, akkor azt mondták, hogy nincsenek meg.”

(7450 karakter)