Trump szavazói ismét rejtőzködtek

Bizonyos szempontból váratlan a kialakult helyzet – mondja Magyarics Tamás Amerika-szakértő, az ELTE oktatója szerda reggel –, valamennyire a 2016-os választás ismétlődik meg, mert akkor ugyanúgy kevés esélyt adtak Donald Trumpnak, de úgy tűnik, ugyanúgy megint jól hajrázott az elnök. Littvay Levente, a CEU politikatudomány-professzora 47 százalék esélyt adott Bidennek, 3 százalékot az egyenlő végeredménynek, és 50 százalékot Trump győzelmének.

Lehet, hogy végeredmény csak hét végén lesz, mert az egyik kulcsfontosságú államban, Pennsylvaniában, ahol 20 elektori szavazat sorsa dől el, péntekig érkezhetnek be levélszavazatok, tehát (Magyarics szerint) itt péntek este, szombat reggel lesz eredmény.

Pennsylvania, Michigan és Wisconsin korábban demokrata államok voltak – mondja Balázs Péter egykori külügyminiszter –, ám legutóbb Trump mindhárom helyen nyert. „Nagyon billegő államnak számítanak, néhány szavazaton múlhat a győzelem, és van egy amerikai hiedelem, miszerint aki Pennsylvaniát viszi, azé az elnökség” – teszi hozzá. Igaz, hogy ha a többi billegő államból egyik vagy másik jelölt megnyer annyit, hogy nem lesz szüksége a pennsylvaniai 20 elektori szavazatra, akkor előbb is lehet eredmény, mondja Magyarics. Szent-Iványi István külpolitikai szakértő és volt külügyi államtitkár még egy dologra hívja fel a figyelmet: „Biden Arizonával egy nagyon fontos államot nyert meg. 1996 óta nem nyert itt demokrata elnökjelölt. Obamának és Clintonnak sem sikerült az, ami neki, és ez nagy fegyvertény.”

A különbségek érzékeltetésére: Wisconsin államban 89 százalékos feldolgozottságnál Biden 49,2 százalákon áll, Trump 49 százalékon, 7000 szavazat a demokrata jelölt előnye. A szoros eredmény nem lepte meg Prőhle Gergelyt, a Magyar Evangélikus Egyház országos felügyelőjét, kultúrdiplomatát, aki fájó szívvel, de Donald Trump mellett voksolt volna: „Ideális jelölt nem volt. Nehéz kimondanom, de úgy is, mint egy történelmi egyház világi vezetője, én Trump konzervatívabb vonala mellett tettem volna le a voksomat azzal, hogy a stiláris kérdésekben világok választják el az ízlésemtől. Úgy látom, a kínai előretörés visszafogása szempontjából is szükség van Trumpra.”

Különleges szerepet kaptak a mostani választáson a levélszavazatok. „Nagyon magas a részvétel, és nagyon sok a levélszavazat, ami késlelteti az eredményt” – vélekedik Balázs Péter. Építőkövekből rakjuk össze az egészet: Biden megnyerte Kaliforniát, New Yorkot, Arizonát, Trumpé Florida, Texas és Ohio. Egyelőre Biden vezet, de ez még változhat. Néhány napig izgulni fogunk, és utána is kérdéses, hogy Trump hol fogja megtámadni az eredményt: most a levélszavazatokra céloz, hogy ott lehet csalás. (Donald Trump bejelentette, hogy megnyerte a választásokat, és hogy a Legfelsőbb Bírósághoz fordul, hogy megakadályozza a szavazatszámlálás folytatását – a szerk.) Ilyen nagy különbség két elnökjelölt között már nagyon rég volt, megosztják az Egyesült Államokat, és ez a térképen is látszódik.

A levélszavazatokról azt mondja Magyarics, van, ahol folyamatosan dolgozzák fel, és van, ahol csak az élőben leadott voksok megszámlálása után kezdik el megszámolni őket. A demokrata szavazók kétharmada jelezte, hogy inkább levélben szavaz, és nem személyesen, a republikánusoknál pedig egyharmad, de nem lehet előre tudni, hogy végül ez az arány köszön-e vissza ténylegesen a levélszavazatokban. Másrészt ezek országos adatok voltak, az számít, hogy a billegő öt-hét államban hogyan alakulnak a tényleges levélszavazati arányok. Az biztonsággal kijelenthető, hogy a demokraták földcsuszamlásszerű győzelme nem következik be.

De miként lehetséges, hogy Trump ennyire megerősödött? Bidennek a felmérések szerint 2 milliós szavazattöbbsége van – mondja Magyarics –, előzetesen azt jósolták modellek alapján, hogy neki ez kevés lenne az elektori többség megszerzéséhez, ehhez kétszer ekkora előny kellene. Miért jött fel Trump ennyire a végén? A szakértő szerint fontos tényező a rejtőzködő szavazók jelensége: a közvélemény-kutatásoknál a megkérdezettek 10-15 százaléka nem mondta meg, kire fog szavazni. Másodszor létezik egy olyan sokaság, akik Trump támogatását nem vállalják nyíltan, mert nem divatos. Sokkal divatosabb kiállni a demokratákhoz köthető progresszívebb ügyek mellett. Számíthatott az is, hogy az utóbbi időben történt erőszakos cselekmények, zavargások (mint például a Black Lives Matter mozgalomhoz köthető tiltakozások a feketék elleni erőszakos rendőri fellépések után) sok emberben ellenérzést keltettek, és Donald Trump a rend és a törvényesség szóvivőjeként lépett fel.

Trump emellett jobban kampányol, jobb szónok, míg Biden elég színtelen politikus, teszi hozzá Magyarics. Utóbbi közszerepléseit visszafogták a demokrata kampánystratégák, hogy csökkentsék a hibázási lehetőségeket. Trump viszont hagyományos tömegrendezvényeken vett részt, amelyek jobban mozgósítják a szavazókat. Ő jobban tud hatni az érzelmekre is. Prőhle Gergely szerint bár a kampányidőszakot nevezhetjük izgalmasnak, olykor gyomorforgatóak voltak a jelöltek megnyilvánulásai: „A kölcsönös vádaskodások, a másik szennyesének látványos kiteregetése ízléstelen volt, a politikai szépségversenyt egyik jelölt sem nyerte meg; igaz, nem is ez volt a tét.”

A képviselőházban, mint láttuk, olyan fölénnyel vezetnek a demokraták, hogy az egyértelműnek tűnik, itt demokrata többség lesz. Ennek a külpolitika alakításában van szerepe; a külpolitikára továbbra is nagy befolyással lennének a demokraták, még Trump győzelme esetén is – hívja fel a figyelmet Szent-Iványi István. Littvay Levente úgy látja: Trump győzelme természetesen Orbán Viktornak kedvezne, aki nagyon sokat nyert azzal, hogy Amerikának olyan külügyminisztériuma és olyan nagykövete volt, akik nem korlátozták, nem léptek rá a magyar kormányfő lábára. Pedig nemrég, az Obama-érában az amerikai külügy még nagyon rossz néven vette a budapesti kormány demokratikus intézményrendszert leépítő lépéseit, és határozottan kommunikálta is kritikáit. A magyar ellenzék természetesen Biden sikerének örülne. Trump esetleges győzelme az elmúlt négy évhez hasonló időszakot hozhatna, a Biden-korszak pedig az Obama-elnökség utolsó éveihez lenne mérhető, amikor a szenátus republikánus volt; ez utóbbi szinte biztosra vehető – tette hozzá a professzor.

Trump tehát már utalt nyilatkozatában arra a nem bizonyított állításra, hogy a levélszavazatokkal csalni lehet – ezzel hosszas jogi procedúra képét vetíti előre. Magyarics azt mondja, a választási törvényességi kérdésekről, panaszokról első körben a választási bizottságok döntenek minden államban. Szabálytalanságokat minden államban jelenthet akár egy állampolgár, vagy pártok is. Lehetnek kérdések a levélszavazatoknál: megfelelnek-e a törvényességi formai követelmények; a tanúaláírások, dátumok, egyebek rendben vannak-e. Ha a bizottság nem tud dűlőre jutni, akkor jönnek a bíróságok.

Trump mintegy kétszáz új bírót nevezett ki a szövetségi bíróságok három szintjén, a körzeti, a szövetségi fellebbviteli és a legfelsőbb bíróság szintjén, de nehéz előre megmondani, hogy ők hogyan fognak dönteni. Nem jelenti automatikusan, hogy mind Trump és a republikánusok hívei lennének, csak azért, mert ő nevezte ki őket. Magyarics példaként John G. Roberts jelenlegi szövetségi legfelsőbb bírósági elnököt hozza fel, akit az ifjabb Bush elnök nevezett ki 2005-ben, és ennek ellenére többször a liberális bírókkal szavazott együtt. De tény, a szövetségi legfelsőbb bíróságon a konzervatív bírók vannak többségben, közülük hármat Trump nevezett ki; ott nem nagyon képzelhető el, hogy a republikánusok ellen döntenének, ám ezt nem lehet előre megmondani.

Az elhúzódó szavazatszámlálási folyamat után tehát további jogorvoslati eljárások tolhatják ki azt az időpontot, amikor kijelenthetjük: biztosan tudjuk, ki vezeti a világ legerősebb országát. / Dercsényi Dávid