Mit üzen az ellenzék hat pontja?

 Önmagával békében élő nemzet. Az ellenzék, győzelme esetén, véget vet a gyűlölködésnek, megteremti a társadalmi békét, és újraegyesíti a nemzetet. Ha az eltérő világnézetű pártoknak sikerült megállapodniuk, akkor ez garantálja, hogy a társadalmi békét is el tudják hozni. Többé nem fog számítani, hogy valaki jobb- vagy baloldali. Mindenkit a nemzet részének tekintenek, és minden magyart képviselni fognak.

Deák Dániel: A programpontok nagy általánosságokat fogalmaznak meg, ami rávilágít arra, hogy konkrét ügyekben, szakpolitikai kérdésekben valószínűleg nem sikerült egyetérteniük az összefogás résztvevőinek. Az ellenzék kicsit olyan, mint a szépségkirálynő, aki világbékét akar, de a hogyanról fogalma sincs. Gyurcsány Ferenctől eleve furcsán hangzik a béke kérése, hiszen ő jelentette ki, hogy a Fidesz-kormány tagjait földönfutóvá tenné. Az ellenzéki pártok a hazai és nemzetközi sajtóban Orbán Viktorral szemben durva hangnemet ütnek meg – ez minden, csak nem békepolitizálás. Mivel a szivárványkoalíció nem tud kormányzóképességet felmutatni, a taktikájuk az, hogy Orbán- és kormányellenes népszavazássá tegyék a 2022-es választást.

Nagy Attila Tibor: A hat pont nem szakpolitikai program, csupán programelvgyűjtemény, ezért a „hogyanok” még váratnak magukra. De minden aggályom ellenére ez mégiscsak előrelépés, hiszen az elmúlt tíz évben nem volt az ellenzéknek ilyen programnyilatkozata. A „temessük be az árkokat” típusú szlogen Medgyessy Péter miniszterelnök szavait idézi a 2002-es kampányból. Békét ígérni naiv cél, hiszen a politika nem a megbékélésről, hanem a versenyről szól. Fejlett politikai rendszerekben persze előfordul, hogy az ellenfelek együttműködnek fontos kérdésekben, de az általános megbékélés, összeborulás nem reális. Azért sem vehető komolyan a béke akarása, mert az ellenzék diktatúraépítéssel vádolja Orbánt, ez pedig megnehezíti azt, hogy elfogadtassa magát a fideszes szavazókkal.

 Demokratikus jogállam. „Egy új köztársaságot fogunk felépíteni, ahol a polgárok ellenőrzik a kormányt, és nem fordítva, és olyan új jogállamot, amiben a hatalom szolgálja a törvényt, és nem fordítva” – mondta Fekete Győr András, a Momentum elnöke. Céljuk egy szabad ország létrehozása, ahol szabad a sajtó, a tudomány, az oktatás és a művészet is. Ha győznek, nem egyetlen ember akarata fogja irányítani az országot, hanem a polgárok közösen. Véget fognak vetni az oligarchák hatalmának, leszámolnak a korrupcióval.

N. A. T.: Liberális ellenzéktől logikus dolog, hogy szabadságot ajánl a nem jogállami, erőszakos, másokat figyelembe nem vevő hatalomgyakorlással szemben, de jobban lehetett volna hangsúlyozni a hatalmi ágak szétválasztását. Fontos a szólásszabadság eszméje, de ha ezt komolyan gondolja az ellenzék, tágítania kellene a fogalmat, így eltörölhetnék a holokauszttagadás büntetését és a rágalmazás tényállását, melynek segítségével ma újságírókat citálnak bíróság elé. Megmosolyogtató, hogy leszámolást ígérnek a korrupcióval, az oligarchákkal és az uram-bátyám világgal. A korrupciót a világon sehol nem sikerült felszámolni, legfeljebb kemény keretek közé szorítani. Az uram-bátyám jelenség pedig behálózza, élteti a magyar társadalmat. Nem látom, hogy ezt az ellenzék képes lenne megszüntetni. Például azért, mert még a fővárosban is teret nyert a haveri osztogatás: Draskovics Tibor volt pénzügyminiszter is pozíciót tudott kapni. Az igaz, hogy határozott, erős felhatalmazású miniszterelnökre van szüksége az országnak, de ez nem fordulhat át túlzásokba. Ennek szomorú példája az óriási központosítás, az önkormányzatok leépítése, ellehetetlenítése.

D. D.: Mindenki mást ért jogállam alatt. Ezt támasztják alá a decemberi uniós jogállami megállapodást megelőző viták is. A fogalom tehát homályos. Maga Donáth Anna is arról beszélt egy kiszivárgott felvételen, hogy nincs egzakt definíciója a jogállamiságnak. A sajtószabadság követelése azért nem hiteles, mert az ellenzék bojkottálja a jobboldali médiumokat. Politikusaikat hiába hívják a HírTV műsoraiba, miközben az ATV-ben rendszeresen szerepelnek véleményformálóik. Ez a pont csupán egy kommunikációs elem, hiszen a sajtószabadság, jogállamiság hiányával hangulatot lehet kelteni, és aktivizálni az ellenzéki szavazókat.

 Jövőbe tekintő kormányzás. Az országnak fenntartható, környezettudatos gazdaságra és társadalomra van szüksége. A mostani az utolsó generáció, amelynek még a saját kezében van a sorsa. Fontos, hogy a családok merjenek gyereket vállalni. A migrációs problémák megoldásához alapvetően a klímaváltozást, az ökológiai válságot kell kezelni. Migrációs ügyekben európai együttműködésre van szükség, a bevándorlás kezelését azonban meg kell hagyni a nemzeti kormányok hatáskörében.

D. D.: Vicces dolog, amikor Gyurcsány Ferenc fenntartható gazdaságról beszél, miközben az őszödi beszédben is elmondta, fogalma sincs, miként lehet egy gazdasági válságot kezelni. Orbán Viktor februári évértékelőjében meghirdette az ország klímastratégiáját, amely számos eredményt is felsorakoztatott. 2021 végén rendeznek meg hazánkban egy fenntarthatósági világkonferenciát, amely során a világ minden tájáról érkező politikusok, cégek ismerhetik meg a magyar cégek környezetvédelmi megoldásait. Áder János szervezésében pedig Víz Világtalálkozót tartottak, ahol a vízipari vállalkozások mutatták be fenntartható technológiáikat. Ezeket a magyarok a világ minden tájára exportálják.

N. A. T.: Nagy kihívás lesz, hogy a környezetvédelmi szempontokat mennyire lehet összhangba hozni a gazdasági fejlődés kényszerével. Nagy fájdalom, hogy a levegőszennyezés csökkentésével, úgy tűnik, egyik oldal sem foglalkozik. „Megvédjük a határokat, és fellépünk az illegális migráció ellen.” Ez a tétel egyfajta engedmény a Fidesz felé, és arra is szolgál, hogy ne lehessen bevándorláspártisággal vádolni az ellenzéket.

 Gondoskodó társadalom. A jövő társadalma olyan lesz, ahol nem hagyják magukra az időseket, a betegeket, és ahol minden gyermek érték. Ahol igazságos az újraelosztási rendszer, és ahol az ingyenes és jó minőségű egészségügyi ellátás, oktatás, szociális ellátás és kultúra mindenkit megillet. Ez azt jelenti, hogy aki tehetősebb, az többel járul hozzá a közös kiadásokhoz. A tisztességes munkáért tisztességes bér kell, hogy járjon, hogy férfiak és nők ugyanazért a munkáért ugyanannyi pénzt kapjanak.

N. A. T.: A Párbeszéd szociáldemokrata nézetei szólalnak meg ebben a pontban, de az alapjövedelem bevezetése valószínűleg a kompromisszumok áldozata lett. Az azonos fizetésért dolgozó nők és férfiak témáját a Fidesz nem szereti, ez jól látszott Novák Katalin kínos videójából, melyben arra buzdította a nőket, hogy ne akarják felvenni a versenyt a férfiakkal. Ez a tétel egy szociálisan érzékeny szemléletet tükröz, egyben élesen szemben áll a kormány „aki nem dolgozik, ne is egyék” típusú szociális felfogásával. Kidolgozásra vár azonban az, hogy mi tartozik az állam által finanszírozott egészségügyi alapcsomagba. Azt ugyanis a rendszerváltás óta egyetlen kormány sem merte eldönteni, milyen ellátás jár azért, ha az állampolgár befizeti a tb-jét. Az állam fizetőképessége ugyanis véges. Ez a pont azt sugallja, mintha csupán politikai akarat kérdése lenne, hogy az emberek jól éljenek. Ehhez azonban erős gazdaság kell, komoly bevételek, amit aztán meg lehet próbálni igazságosan elosztani.

D. D.: Ez a kérdés a legizgalmasabb, hiszen hétköznapi szinten érinti az embereket. A legnagyobb vita a társadalmi újraelosztás körül formálódik. A Fidesz-kormány munkaalapú társadalmat épített ki. A szociális juttatásokat a legalacsonyabb szinten tartják, hogy aki emberhez méltó körülmények között akar élni, ne a segélyeket várja, hanem dolgozzon. Erről szólt a közmunkaprogram is, amelyből több százezren kerültek át a piaci szférába. Ennek köszönhető, hogy ma a válság ellenére 4,5 millió ember dolgozik, az elmúlt tíz évben pedig jelentősen nőtt a fogyasztás, csökkent a mélyszegénységben élők aránya. A baloldali pártok szerint ezzel szemben a családi pótlékot és a munkanélküli-segélyt kellene növelni. Orbán évértékelőjében arról beszélt, a társadalmi olló a legszegényebbek és leggazdagabbak között lényegesen kisebb hazánkban, mint Nyugat-Európában. A szociális problémát tehát felnagyítja az ellenzék.

 Igazságos társadalom. Szabad és méltányos oktatásra, jó minőségű és mindenki számára elérhető állami szolgáltatásokra van szükség. Ehhez tisztességes verseny és méltányos közteherviselés kell. Ez utóbbiból a felső tízezernek és a nagyvállalatoknak is ki kell venniük a részüket. A magyar béreknek utol kell érniük a nyugati bérszínvonalat. Gazdaságilag, társadalmilag és politikailag is meg kell szüntetni az ország kettészakítását. Ehhez pedig szükség van munkahelyteremtésre a hátrányos helyzetű régiókban. Olyan új munkajogi törvények kellenek, amelyek mindig a dolgozókat védik, ezért el kell törölni a rabszolgatörvényt, és helyreállítani a háromoldalú érdekegyeztető rendszert.

D. D.: Az ellenzék szerint az Orbán-kormány a multik szekerét tolja. De amikor a kormány 2010 után megadóztatta a multikat, az ellenzék felelőtlenséggel vádolta, hogy megterheli a magyar gazdaság motorjának számító cégeket. A kormány jelenleg kiegyensúlyozott gazdaságot épít, az uniós támogatásokból a kis- és középvállalkozásokat erősíti meg, hogy versenyképesek maradjanak. Fontos cél, hogy a multik és az autóipari nagyvállalatok jelen legyenek, hiszen ezek beszállítói a kkv-k. Nem életszerű a multik adóztatása és a német autógyáraknak nyújtott adókedvezmények megszüntetése, mert ez bedöntené a magyar gazdaságot. Ezt még a szocialista kormányok is így gondolták. A rabszolgatörvény kapcsán elmondható, hogy a pánik ellenére nem okozott károkat. Az MTV-székházba emiatt betörő Hadházy Ákos is azt nyilatkozta, a törvény adta túlmunka lehetőségével nem igazán éltek a vállalkozások. Bár a baloldal erős szakszervezeti hálót sürget, kormányzásuk alatt ők is hadakoztak az érdekképviseletekkel. Ők is látták, hogy a versenyképes gazdasághoz rugalmas munkaerő-piaci szabályozásra van szükség.

N. A. T.: A bérek fejlődéséhez erős gazdaság kell. A kormány erre a pontra vígan mondhatja, hogy ő már megadóztatta a multikat, bevezette a kiskereskedelmi különadót, a bankadót, és próbálkozott a reklámadóval is. Elrugaszkodott követelésnek tartom, hogy a nyugat-európai bérszínvonalat megközelítsük, hiszen ehhez hiányoznak a gazdasági alapok. Hazánk nagy problémája, hogy a tehetségeit nem tudja itthon tartani. Akkor hogyan akarjuk megközelíteni a nyugati szintet? Ahhoz például, hogy az állam a kutatóknak magas fizetést adjon, magas adóbevételek kellenek, amit egy erős gazdaság tud biztosítani. A rabszolgatörvénnyel kapcsolatban tény, hogy a jelenlegi munkatörvény munkaadóbarát törvény. Ha azonban ehhez hozzányúlnak, az vállalati érdekeket sérthet, így Magyarország nem lesz olyan vonzó a külföldi befektetők számára. Ha erősek a munkavállalói jogok, kevesebb a befektető, ezt a baloldalon is tudják, hiszen annak idején ők is nekik kedveztek.

 Európai Magyarország. Az Európai Unió messze van ugyan a tökéletestől, de a legjobb választás Magyarországnak, ha tagja marad az uniónak. Az ellenzék szerint az EU-ban a magyarok hamarosan nyugati társaikhoz hasonlóan fognak élni, nem pedig másodrendű állampolgárként.

D. D.: Az, hogy az uniós tagságot társítják az anyagi jóléttel, a rendszerváltás óta a mainstream politikai elit hazugsága. 1989 után a magyarok rádöbbentek, hogy a Nyugathoz tartozni azt is jelenti, hogy a nyugat-európai országok kvázi gyarmata leszünk, ez pedig nem hoz jólétet. A jóléthez szuverén nemzetpolitika kialakítására és önálló célok megfogalmazására van szükség, ami láthatóan nem tetszik a nyugati vezetőknek. A kormányfő ugyanakkor egyértelművé tette, hogy az unión belül képzeli el az ország jövőjét. A baloldalon a föderatív uniót támogató politikusok vannak többségben, ezzel szemben áll a kormány a nemzetállami szuverenitásért kiálló politikája, amely a nemzetek együttműködésének tekinti az EU-t. Tehát mindkét erő európai Magyarországot képzel el. Ebben a kérdésben azonban az ellenzéki pártok sincsenek azonos platformon. Hiába vett például a Jobbik 180 fokos fordulatot: amikor Jakab Péter 15 millió magyar kormányát vizionálja, azt mutatja, még mindig a nemzetek Európájában gondolkodik, ahogy az LMP és az MSZP egy része is.

N. A. T.: Az európai jövő kérdésénél most fontosabb, hogy mire képes az ellenzék. Ahhoz, hogy a program megvalósításában bízni lehessen, szakmailag felkészült politikusgárda kell. A mostani ellenzéki kínálatról ezt nem lehet elmondani. Sok politikusról lerí, hogy nem érdeklődnek a részletek iránt, vagy nem tudják felfogni őket. Ez azért is rémisztő, mert az ellenzék előbb-utóbb kormányra kerül. Biztató viszont, hogy az ellenzék előrelépett, időben reagált, végre összefogtak, és programjuk is van. Jelenleg azonban gyenge lábakon áll a szakpolitikai színvonaluk, így a választók még nem kaptak ígéretet a minőségi kormányzásra. / Török Dániel