A csomagszennyezés ellen
Gondoljunk bele, 2018-ban csak az USA postaszolgálata több mint 6 milliárd darab csomagot kezelt. Ez a szám nyilvánvalóan jelentősen emelkedett az idei járvány miatt, hiszen élelmiszert is rengetegen vásároltak házhozszállítással, ami egyes termékek esetében többszörös védőcsomagolást igényel. Ettől függetlenül alig harminc év alatt jutott a világ oda, hogy már maga a csomagolás vált a reklámok hordozójává. Például amíg 1900-ben a reklámoknak mindössze a 7 százalékán szerepelt kép a becsomagolt termékről, addig 25 évvel később már a termékek 35 százalékát hirdették megkülönböztető csomagolással, jelenleg pedig már ez számít általánosnak – írja az index.hu.
Manapság szinte lehetetlen úgy vásárolni, hogy az árúk ne lennének akár kétrétegű anyagokba csomagolva. A világ összes műanyagtermelésének a 26 százalékából csomagolást készítenek. Itthon (2018-as adatok szerint) a csomagolóanyagok kibocsátása évente 900 000 tonna fölött volt, ebből a papír és karton 42 százalékot, a műanyag 24, a fa 20, az üveg pedig 14 százalékot tett ki.
Ideje lenne komolyan elgondolkodnunk azon, hogy hova is kerül valójában ez a temérdek mennyiségű szemét, és azon is, hogy mit okoz a környezetünkben? A koronívírus pánik miatt azonban sokan biztonsági okokból a még szorosabb és még erősebb csomagolásokhoz kezdtek ragaszkodni, tehát – egyelőre – reménytelennek látszik leszoktatni a vásárlókat arról, hogy ha kell, ha nem, műanyag- vagy papírzacskóba tegyenek minden árút a vásárláskor. Még inkább azt kellene megoldani, ha már az emberek kényszeresen ragaszkodnak a mindent becsomagolni gyakorlathoz, hogy leváltsuk a kartonpapírt és a nem lebomló műanyagokat.
Érthető, hogy sok cég kísérletezik azzal, hogy olyan csomagolási technikákat és anyagokat fedezzen fel, amelyek kevésbé terhelik meg hulladékkal a környezetet. Alig egy éve jelent meg az 3M azzal a megoldással, hogy háromrétegű, lebomló, műanyagfóliába tekeri a három kilogrammnál könyebb árúkat. Mivel a középső réteg öntapadó felülettel rendelkezik, a csomag zárásához nem kell külön ragasztószalagot használni. Nagy reményeket fűztek ehhez a megoldáshoz, jó egy év után azonban elmondható, egyelőre nem kezdték el tömegesen alkalmazni.
Talán az idei év győztes csomagolástechnikai innovációja, a báránygyapjúból készült buborékos anyag hoz majd áttörést. Az nrgreport.com számolt be arról, hogy az idén hatodik alkalommal megrendezett EIT InnoEnergy PowerUp! nemzetközi versenyen az észt Woola cég lett az első, amely habszivacs, illetve más műanyagok helyett hőálló, ütésálló, komposztálható, és nem utolsósorban környezetbarát báránygyapjú maradékokból gyárt csomagolóanyagokat. A megoldás kétszeresen is környezetbarát, részint hasznosítja az eddig hulladékként kezelt, tehát eldobott nyesedék gyapjat, amely éves szinten és országonként akár több száz tonna is lehet, ugyanakkor maga a csomagolóanyag korlátozás nélkül is újra felhasználható.
Az EIT InnoEnergy által szervezett, hat éves múltra visszatekintő energetikai versenybe az idén húsz kelet- és közép-európai országból 700 startup, helyi vállalkozás adta be a jelentkezését. Közülük végül tizennégyen jutottak be a nemzetközi döntőbe, amelyet online platformon tartottak meg június 25-én. A fináléban résztvevők az energiaoptimalizálás, energiahatékonyság, energiatárolás, mobilitás, körforgásos gazdaság és az okostechnológiák területéről hoztak, és mutattak be új megközelítéseket, forradalmi megoldásokat – olvasható az nrgreport.com oldalán. /-erpé-
