Uniós forrás a halaknak is
Újjászületik a Fővárosi Állat- és Növénykert Nagy-tava és a Sziklakert is. A terület rendezését, a védett gyűjteményes kert és vizes élőhely rekonstrukcióját is magában foglaló projekt uniós társfinanszírozással valósul meg. Összköltsége 314,5 millió forint. Ebből mintegy 283 millió EU-forrás. HERSKOVITS ESZTER írása.
A Fővárosi Állat- és Növénykert egyike a világ legrégebbi állatkertjeinek: 1866 augusztusában nyitotta meg kapuit. A parkosítási terveket Petz Ármin városi főkertész készítette, a Nagy-tó kialakítása Reitter Ferenc mérnök nevéhez fűződik. 1907 és 1912 között átépítették az állatkertet, a tavat is. És bár azóta is voltak kisebb-nagyobb felújítások, mára elengedhetetlenné vált a tó teljes rekonstrukciója.
– A Nagy-tó – a neve ellenére – egy kis tó, amelynek a biológiai egyensúlya meglehetősen érzékeny. Egyre kevésbé alkalmas állattartásra – mondja Zsigmond Vince, az állatkert fejlesztési csoportjának vezetője.
Elszaporodtak az algák, ezért tömegesen pusztultak a halak. Árnyékos felületek híján nyáron még jobban emelkedik a víz hőmérséklete, s ez tovább rontja a vízminőséget. A berendezések, a zsilipek elavultak, a vízszűrés nincs megoldva. A tóval szomszédos sziklakertben az elmúlt évtizedek alatt megsemmisült az eredeti növényvilág.
A Nagy-tó és a sziklakert most uniós forrásból megújulhat. Persányi Miklós, az állatkert igazgatója múlt héten írta alá a szerződést a kivitelezőkkel, és azonnal megkezdődött a munka is.
Ahogy Zsigmond Vince fogalmaz: Budapest egykori természetes élővilágát hivatott bemutatni a tó és környéke. A ludak, récék, kárókatonák, gémek és gólyák élőhelyéül szolgáló tavat honos növények – egyebek mellett kőris, kocsányos tölgy – szegélyezik majd. A part egyes részei hínáros, lápos vidéket, illetve bokorfüzeseket és ligeterdőket „idéznek”. Vízinövényeket is telepítenek ide.
– Eddig a kacsák miatt ez lehetetlen volt, mert tövig lerágták a növényeket. Most egy kis terület köré védőfal kerül. A megújult tó látogatóbarát is lesz. Ami azt jelenti: a kacsaúsztatóra stég épül, ahonnan etetni is szabad az állatokat – beszél a tervekről Zsigmond Vince.
A felújítás első szakaszában mélyítik a tavat: nyolcvan centiméter alatt ugyanis a halak tudnak telelni. A meder új agyagszigetelést kap, megújul a tisztítórendszer is. A sziklakert műsziklával, őshonos növényfajokkal bővül. A leginkább szurdokerdőre emlékeztető középső rész lényegében érintetlen marad, de a környezet kis patakkal gazdagodik, amely összeköti a kertet a tóval.
Május végére elkészülhet a vízgépészeti és mederrekonstrukció. A faültetés nagy részét azonban csak ősszel tudják megkezdeni.
A Fővárosi Állat- és Növénykert a sziklakert és a Nagy-tó rehabilitációja mellett még négy pályázatot nyújtott be az NFÜ-höz. Tervei között szerepel a főkapu felújítása, illetve a botanikus kert rekonstrukciójának második fázisa is. Az energiarendszer korszerűsítésére is pályáztak – a Széchenyi fürdő hőjének felhasználásával.
A „Varázshegy” projekt pedig kiemelt pályázatuk: a Nagyszikla belső terét interaktívvá, látogatóközponttá alakítanák. Megvalósításához már saját forrást is elkülönítettek. A projekt költségvetése 1,2 milliárd forint, amelyből 900 millió uniós támogatás lehetne. Az állatkert vezetősége azt reméli, a „Varázshegyre” tavasszal megköthetik a támogatási szerződést.
A Fővárosi Állat- és Növénykertet jelenleg évente egymillióan látogatják. Az összes tervezett beruházás után, azaz jövő év végére a látogatószám várhatóan több tízezerrel emelkedhet.
(A cikkben szereplő projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.)
