Tranzakciós illeték: óriási bajt okozott a kormány

A megemelt tranzakciós illeték nagyon súlyos problémákat okozhat.

2024. augusztus 21., 12:48

Szerző:

Tranzakciós illeték: óriási bajt okozott a kormány

Bár tömeges vagyonátcsoportosítás nem várható külföldre a magyarországi megtakarítók részéről, ugyanakkor vannak kockázatok a befektetésekhez kapcsolódó tranzakciós illeték megemelése miatt – írja az economx.hu.

Karagich István, BloChamps Capital ügyvezetője szerint ugyan nem várható az, hogy a hazai vagyonosok pénzük döntő részét külföldre viszik a megemelt tranzakciós terhek miatt – ám az igen, hogy a vagyon rendszeresen forgatott részének, a megtakarítások 10-30 százalékának alternatív, külföldi szolgáltatónál keresnek helyet, márpedig ez sem kis pénztömeg.

Hozzátette: a kieső tranzakciók a szolgáltatóknak és a költségvetésnek is rendkívül fájó kiesést okozhatnak, s a rendre új terhekkel állandó csengőfrászban tartott befektetők esetleges inaktivizálódása nem segíti a gazdaság helyreállását sem.

Tranzakciós illeték: nem a 20 ezer forint fáj

A hazai privátbanki szakma legnagyobb elemzőcégének vezetője szerint tévesek azok a beállítások, amely szerint a tranzakciós díj, illetve a konverziós díj növelése közvetlenül teljes vagyonmozgatással mozdítaná meg a 25 ezer privátbanki ügyfelet – az ő esetükben jellemzően akkora értékek forognak, amely esetében érdemi költségnövekedésként alig hathat a 20 ezer forintos tranzakciónként felszámított maximális illeték.

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

Karagich István szerint az extra váltási illeték sokkal komolyabb mértékben érinti a prémium banki és az affluens ügyfélréteg csaknem 700 ezer számláját: az ő esetükben a tranzakciós volumen alapján már érdemi költségvonzatként jelenik meg a tranzakciók után fizetendő 0,9
százalékos extra teher. Ez az a két réteg, amelyik vagyonkoncentráció ellenére a következő hónapokban, években a legmasszívabban tudna fejlődni a gazdasági növekedés erősödése esetén – vélekedett a BloChamps ügyvezetője.

Karagich István az intézkedésben két komolyabb kockázatot lát. Egyrészt a 15 százalékos kamatadó mellé 2023. júliusában bevezetett 13 százalékos szocho bevezetését követően közel pontosan egy évvel érkező új teher elbizonytalaníthatja a kellő pénzügyi tudatossággal bíró hazai, befektetőként és megtakarítóként aktív ügyfeleket, s azok dönthetnek úgy, hogy megtakarításaik egy részét/egészét külföldre viszik, ahol nem változnak olyan gyorsan a
szabályok és terhek, mint Magyarországon.

A BloChamps adatai szerint a privát- és prémiumbanki szolgáltatók az elmúlt hetekben sok tucatnyi megkeresést kaptak külföldi számlanyitási lehetőségek iránt érdeklődve.

 

Mindazonáltal Karagich István szerint nem várható az, hogy a Magyarországon őrzött vagyonok jelentékeny része külföldre települne. Az igazi kockázatot a BloChamps Capital ügyvezetője szerint inkább az jelenti, hogy a vagyonosabb ügyfelek pontosan azt a vagyontömeget viszik külföldi szolgáltatókhoz, amelyet folyamatosan forgatnak – ez befektetési kategóriáktól függően a vagyon 10-30 százaléka lehet – írja a lap.

Augusztusban fontos változások jönnek a bankolásban

Remélhetőleg hatékonyabban tudnak fellépni a csalókkal szemben, valamint jelentős mértékben változik a tranzakciós illeték mértéke.

Augusztus elsejétől több fontos változással kell számolniuk a bankszámla-tulajdonosoknak, ezek egy része kedvezően érinti majd őket, de olyan is akad, ami előbb-utóbb a zsebükre megy – írja szerdai cikkében a Bank360, amit a 24.hu szemlézett. A bankolás több ponton is módosul az új rendelkezések értelmében.

Ezekre a változásokra kell számítani bankolás közben

Csütörtöktől újfajta bejelentési, zárolási eljárást vezetnek be annak érdekében, hogy a visszaélést elszenvedő ügyfelek elcsalt pénzét sikerüljön időben blokkolni és ezáltal visszaszerezni.

A csalás észlelését követően az ügyfél vagy a nyomozó hatóság – a már továbbított pénzösszegek felfüggesztése érdekében – értesíti az ügyfél bankszámláját vezető szolgáltatót.

Ezt követően a számlavezető tájékoztatja annak a pénzforgalmi szolgáltatóját, akinek a károsult átutalta a pénzt. Az értesítésben szerepelnie kell

  • a fizető fél nevének,
  • a számlaszámának,
  • a fizetési művelet kedvezményezettje nevének,
  • a számlaszámának,
  • a fizetési művelet pénznemének,
  • az összegének
  • és az időpontjának.

Ezzel párhuzamosan a pénzforgalmi szolgáltatók bejelentést tesznek a NAV-nál működő pénzügyi információs egységnek, valamint adott esetben a számlákat is felfüggesztik.

Ha ez a módszer működik, az online csalások visszaszorulhatnak. Az idő azonban fontos tényező, aki késlekedve értesíti a bankját a visszaélésről, annak a pénzét már nehéz lesz visszaszerezni.


Nem szabad napokat, órákat várni, minden perc számít, hiszen ma már egy átutalás 5 másodpercen belül végbemegy, vagyis a csalók által átutalt összeget néhány percen belül akár egy ATM-en keresztül készpénzben ki is vehetik.

Jelentősen emelkedik a tranzakciós illeték mértéke 

Augusztus 1-jétől jelentősen emelkedik a tranzakciós illeték mértéke. Az átutalásoknál, pénzváltásnál és értékpapírügyleteknél az illeték 0,3 százalékról 0,45-re nő (a maximális összege tranzakciónként az eddigi 10 ezer helyett 20 ezer forint lesz), a készpénzfelvétel illetéke pedig 0,6 százalékról 0,9-re emelkedik. A bankkártyás vásárlásoknál az érintős kártyáknál évi 500 forintos (a bankkártyák túlnyomó többsége már ilyen), és a nem érintőseknél 800 forintos átalány illeték nem változik.

Az illetékemelésekkel együtt a jövőben a magánszemélyek átutalása, postai befizetése és értékpapírügyletei esetében az illetékmentes határ tranzakciónként a jelenlegi 20 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedik. Sok olyan ügylet lesz tehát, amely után eddig kellett fizetni tranzakciós illetéket ezután pedig nem kell, más esetekben viszont jelentősen megnő a közteher. A fizetési kötelezettség a tranzakciók után a pénzügyi szolgáltatókat terheli.

(Kiemelt kép: JULIEN TROMEUR / SCIENCE PHOTO LIB / JTO / Science Photo Library via AFP)

A rovat további cikkei