Több tízmilliárdos ötletbörze a BKV-nál
Nem könnyű feladvánnyal küzd a főváros és a kormány: meg kell találni a módját, milyen forrásból tudják finanszírozni a BKV veszteségét. Az önkormányzat erre nem szán pénzt, hanem az államtól vár további támogatást, az utóbbi viszont nem lelkesedik. Mentőöv lehet a MÁV Cargoért kapott pénz, de abból a szükséges rész átszivattyúzása sem egyszerű, sőt nem is célszerű.
A múlt héten még az az ötlet pattant ki az illetékesek fejéből, hogy itt ez a százmilliárd forint, amit az osztrák vasút fizetett a MÁV teherszállító cégéért, ebből juthatna a BKV-nak is. Ehhez a legegyszerűbb megoldás az, hogy a BKV eladja az elővárosi vasútat a MÁV Startnak, és ezzel két legyet üt egy csapásra: megszabadul egy veszteségforrástól és hozzájut 30 milliárd forinthoz. Az láthatóan nem zavarta a konstrukció kiötlőit, hogy egyrészt a HÉV hagyományosan a fővárosi közlekedéshez kötődik, másrészt pedig a MÁV vezetői is mást ígértek a privatizációból befolyt összeg felhasználására.
A szakmai körökön és az ellenzéken kívül a budapesti közgyűlés többségéhez tartozók egy része is felhördült, emiatt kisebb fordulat történt az ügyben: kiderült, hogy ebben a formában a főváros vezetése sem támogatja az ötletet. Inkább arra hajlanak, hogy a BKV egy gazdasági társaságba szervezze HÉV-et, s a cégben résztulajdonossá válhatna az állam. Ez a megoldás viszont továbbra is nyitva hagyja a fő kérdést, milyen technikával jut többletforráshoz a cég.
A bőkezű nagybácsi szerepét továbbra is az államnak szánják. Ez derül ki a fővárosi önkormányzat SZDSZ-es közlekedési tanácsnokának nyilatkozatából is, aki szerint a BKV ügye nem fővárosi, hanem országos kérdés. Hozzátette, hogy a várhatóan még 3-4 hónapig elhúzódó egyeztetéseken a főváros azt a megoldást preferálja, hogy az ez évre ígért plusz 10 milliárd forint épüljön be az állami normatív támogatásba. A további 30 milliárd forintos állami támogatásról, amit a miniszterelnök helyezett kilátásba jövő évre, még hosszas egyeztetésekre van szükség.
Lakos Imre úgy véli, hogy az elővárosi közlekedést mindenképpen a MÁV, a BKV és a Volán összehangolásával kell megoldani. Szerinte a HÉV kivonása a BKV eszközvagyonából komoly problémát jelentene a 4-es metró EU-támogatásánál is, csakúgy, mint a BKV banki helyzete kapcsán. Az sem tenne jót, ha a jelenleg évi hatmilliárd forint körüli veszteséggel üzemelő HÉV-vonalakat a BKV-nál is rosszabbul működő MÁV venné át.
A HÉV átadásának ellentmond a főváros korábban egyhangúlag elfogadott közlekedésfejlesztési koncepciója is, mely szerint addig nem lehet semmilyen tulajdonosi és szervezeti változtatásokat végrehajtani, míg a metró hálózatába integrálódó HÉV-vonalak fejlesztéséről nem születik egyértelmű döntés. A négy HÉV-vonalból az egyik a szentendrei az úgynevezett 5-ös metróvá válna, és a gödöllői HÉV-et is összekötnék a 2-es metróval összekötésével.
