Sok cég uniós támogatással sem tudott sikeres lenni
Az Új Széchenyi Terv keretében meghirdetett Komplex vállalati technológia-fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára című felhívásra olyan vállalatok adhattak be támogatási kérelmeket, melyek legalább két teljes lezárt üzleti évvel rendelkeztek, saját tőkéjük nem volt negatív, és minimum egy fő alkalmazotti létszámmal bírtak, valamint fejlesztéseiket a Közép-Magyarország régión kívül található székhelyükön, vagy telephelyükön, fióktelephelyükön kívánták megvalósítani.
Iparág tekintetében a mezőgazdasági termelés és feldolgozás, valamint az ún. érzékeny ágazatok (halászati és akvakultúra, szénipar, acélipar, hajógyártás, szintetikusszál-ipar) kivételével bármilyen gazdasági szektorban működő vállalkozás pályázhatott. A támogatás összege 5 és 150 millió, klaszter tagvállalat esetén pedig 250 millió forint lehetett, 30-50 százalék támogatási intenzitással a projekt helyszín régiós elhelyezkedésének függvényében. A támogatást gépbeszerzésre, infrastrukturális, informatikai, know-how és marketing beruházásokra lehetett fordítani.
A pályázat népszerűségét jelzi, hogy 2147 támogatási kérelem érkezett be a pályázatokat akkor kezelő Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt-hez, mintegy 88 milliárd forint értékben. A támogatási kérelmek bírálata több szakaszban 2013 és 2014 folyamán történt, bár azon cégek esetében, melyek sikeresen kifogásolták meg az elutasító döntést, még 2015-ben is ítéltek meg támogatást. Összesen 56,82 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás került odaítélésre, amelyből 50,73 milliárd forint került végül kifizetésre a nyertesek részére.
A nyertesek közül hat vállalkozás szűnt meg, egy került bírósági törlés alá, hat felszámolási eljárás alatt áll, kettő végelszámolás alatt áll, egy egyéni vállalkozó pedig szünetelteti vállalkozását. Ezen kívül 15 darab olyan cég található, amelyek átalakulás folytán szűntek meg, tehát ők egy másik cégben folytatták tovább gazdasági tevékenységüket. Mindez azt jelenti, hogy a nyertesek elenyésző része, mintegy 1,18 százaléka nem működött 2015-ben.
A cégek nettó árbevételének alakulását tekintve a helyzet már korántsem ennyire bíztató. A 2011-es év adatait összevetve a 2015-ös pénzügyi beszámolók adataival az látható, hogy 366 olyan vállalkozás van, amelynek a nettó árbevétele a pályázati támogatás ellenére is csökkent a 2011-es évhez képest. Ez a teljes nyertes vállalkozások 27,1 százaléka. Összességében a nyertes cégek, az egyéni vállalkozásokat nem számítva, 2011-ben 1 069 milliárd forint árbevételt értek el, ami 2015-ben 1 557 milliárd forintra növekedett, tehát a kiválasztott cégek 45,6 százalékos árbevétel növekedést értek el 2011-2015 viszonylatában.
A mérleg szerinti eredményeket elemezve megállapítható, hogy csak 79 cég zárta a 2015-ös évet veszteséggel, míg a bázisévben ez a szám 88 darab volt, ami kedvező tendenciát mutat.
A pályázatban a nyerteseknek kötelező volt az alkalmazotti létszám megtartását, vagy a támogatással arányos és a 2011-es bázisévet meghaladó személyi jellegű ráfordítás-növekedést vállalniuk. 248 cégeben 2015-ben kevesebben dolgoztak, mint 2011-ben. Ezeknél a vállalatoknál összességében 2113 munkahely szűnt meg öt év alatt, így valószínűleg nekik jobban megérte a kevesebb dolgozónak megemelni úgy a munkabérét, hogy a kötelezően vállalt személyi jellegű ráfordítás növekedést hozni tudják. Ugyanakkor a fennmaradó 1102 vállalkozás összesen ezen öt év alatt 14 488 új munkahelyet teremtett.
Bár nagyon különböző iparágakban és piaci viszonyok között működő vállalkozások nyerték el a vizsgált pályázati támogatásokat, csak elenyésző kisebbségük fejezte be a gazdasági tevékenységét. Ezen pozitív statisztikát azonban árnyalja, hogy egy jó részük nemhogy új munkahelyet nem tudott teremteni, hanem elbocsátásokra kényszerült. A nyertesek több mint egy negyede pedig még 2015-ben is alulteljesítette árbevétel tekintetében a 2011-es évet. Pozitív eredmény viszont, hogy a jól teljesítő vállalkozások a kötelező létszámtartáson felül jelentős mértékben tudták alkalmazottaik számát növelni. A pályázat deklarált célja a kkv szektor megerősítése és munkahelyteremtő képességének növelése volt, azonban ennek eredményességét a világgazdasági változások, valamint a hazai gazdasági és jogi környezet változásai jelentősen csökkenthetik - összegezte elemzését Hantos Zoltán projektmenedzser.
