Siralmas állapotban a magyar versenyképesség
A 2008-as válság óta trendszerűen csökken a magyar export világpiaci részesedése, annak összetétele kedvezőtlen, szerkezete az alacsonyabb minőségű termékek felé tolódott el – egyebek mellett ez derül ki az Európai Bizottság által készített, a magyar gazdaság szerkezetét bemutató dokumentumból.
A dokumentum rögzíti: a 2000-es évek elején még deficites külkereskedelmi mérlegben 2007-től erős változás volt érzékelhető. A külkereskedelmi mérleg egyenlege 2015 végére pedig elérte a 8 milliárd eurós többlet (12 havi gördülő értéken).
Magyarországot régiós társainál jobban megviselte a válság: az EB számításai szerint 2008 és 2012 között 23 százalékkal csökkent a hazai export világpiaci részesedése. 2013-tól mérsékelt növekedésnek indult ez a szám, leginkább az autóiparnak köszönhetően. Régiós összehasonlításban azonban még mindig fájdalmas elmaradásban vagyunk.
Hazánk régiós összehasonlításban (Románia, Lengyelország, Csehország és Szlovákia mellett) az egyetlen olyan álltam, amelynek világkereskedelmen belüli exportrészesedése nem éri el az EU-csatlakozás előtti szintet. Összehasonlításképpen: Románia exportrészesedése 105 százalékkal nőtt.
Az exportszerkezet romló minőségével kapcsolatban a jelentés megállapítja: a minőség helyett az árversenyre helyeződött hangsúly, részben ezért nem tudták a magyar exportőrök jelentősen emelni az árakat.
A külföldi működőttőke-beáramlás (FDI) a válság után ugyancsak megzuhant, habár az utóbbi években ezen a területen is tapasztalható némi javulás. Régiós összehasonlításban ugyancsak Magyarország az egyetlen, ahol a működőtőke-beáramlás megrekedt az uniós csatlakozás előtti szinten.
Összességében megállapítható, hogy Magyarország lecsúszófélben van a világ versenyképességi rangsorában.
(Az EB jelentése angol nyelven elérhető innen:
http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/csr2016/cr2016_hungary_en.pdf)
