Rezsicsökkentés vége: épp a legszegényebben csattan a legnagyobbat az ostor

A legsérülékenyebb társadalmi csoportok nem távhős lakásokban élnek, a rezsicsökkentés részleges kivezetése pedig negatívan érintheti azokat a jellemzően alacsonyabb jövedelmű fogyasztókat, akik árammal fűtenek – egyebek mellett erről beszélt Feldmár Nóra, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa a Portfolio Checklist csütörtöki adásában.

A távhős lakások legnagyobb része, körülbelül 80 százaléka panellakás, ahol országos összevetésben nem a legszegényebbek laknak, egyszerűen azért, mert a panelek jellemzően városi környezetben helyezkednek el, és a vidéken, kistelepülésen élők anyagilag sokkal rosszabb helyzetben vannak – közölte Feldmár Nóra.

Mint mondta: a paneleknek egyébként alapból nem túl jó a hőszigetelése, ugyanakkor sok közülük átesett felújításon, korszerűsítésen, ezek esetében pedig sokat csökkent az energia-fogyasztás. Ráadásul, ha vidéki családi házakhoz viszonyítjuk a panelből épült ingatlanokat, akkor az alapterületük jelentősen kisebb, így csekélyebb teret is kell befűteni, ezen túl pedig még az is előnyösebb ezekben az épületekben, hogy a szomszédok fűtése is hat az adott ingatlan hőmérsékletére.

A szakértő szerint technikai oka is lehet, hogy a távhősök kimaradnak a rezsicsökkentés részleges eltörléséből, hiszen sok helyen nincs egyedi mérés. 

A leginkább rászorulók egyébként nem gázzal vagy távhővel, hanem szilárd tüzelőkkel – leginkább fával – fűtenek, őket pedig eddig sem érintette a rezsicsökkentés.

A Habitat tapasztalatai alapján ráadásu a városi környezetben pont a sérülékenyebb csoportok fűtenek árammal.