Rentingo.com: a bérleti díjak egy év alatt 19 százalékkal nőttek Budapesten

A fővárosban 2022 decembere és 2023 decembere között 19 százalékkal drágultak átlagosan az albérletek, idén pedig várhatóan 10 százalék körül növekedhetnek átlagosan az árak – közölte a Rentingo.com közösségi albérletkereső, bérbeadó platform csütörtökön az MTI-vel.

2024. január 4., 18:59

Szerző:

Közleményük szerint komoly növekedésnek tekinthető az albérleti díjak 19 százalékos drágulása, azonban elmarad a 2021-2022-es időszak 27 százalékos rekordjától. Arra is kitértek, hogy tavaly decemberben a fővárosi bérbeadók átlagosan 239 ezer forintért hirdették ingatlanjukat. Mindeközben a bérlakáspiacon folyamatosan szűkülő kínálat tapasztalható, egyrészt mert kevés új építésű lakást adtak át, másrészt mert befektetési szempontból nem vonzó a használtlakáspiac sem, így lényegesen visszaesett az adásvételek száma. A bérlők ezért kevesebb lehetőség közül válogathattak, ami azt eredményezte, hogy próbálták követni az áremelkedést. Éves szinten az ő fizetési hajlandóságuk is 19 százalékkal nőtt, decemberben már átlagosan 223 ezer forintot voltak hajlandók fizetni egy bérlakásért.

Az idén a Rentingo.com arra számít, hogy amennyiben a bérlakáspiacot nem éri keresleti vagy kínálati oldalon váratlan sokk, a bérleti díjak folyamatosan, trendszerűen nőhetnek, a drágulást pedig csak korrekciós jelleggel törheti meg egy-egy hónapban visszaesés.
Hozzátették ugyanakkor, hogy elsősorban az egyszámjegyű inflációnak köszönhetően kisebb lesz a bérletidíj-emelkedés mértéke az előző évhez képest, várhatóan 10 százalék körül növekedhetnek átlagosan a fővárosi albérletárak. A Rentingo.com összeköti a bérbeadókat és a bérlőket. A platform regisztrációval szűri a felhasználókat, elsődleges célja, hogy átláthatóvá tegye a lakáskiadás folyamatát a hirdetés feladásától, a bérbeadó és bérlő bemutatkozásán és beazonosíthatóságán keresztül a bérleti szerződés megkötéséig.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pixabay)

Az európai e-kereskedők érdekvédelmi szervezete és tágországi társult szervezetei nyílt levélben fordultak az EU és a tagországok törvényhozásához, hogy lépjenek fel a Temu szerintük piactorzító működésével szemben.