Pénz és felelősség

Alighanem már az EU-t megalapozó 1959-es római szerződés idején eltöprengtek az illetékesek, miként lehetne „emberarcú” a vállalatok világa. Ám konkrétan a környezetvédelem tette világossá a hetvenes években: a gazdaság szereplőinek olyan szempontokra is ügyelniük kell, amelyek látszólag nem a közvetlen profitszerzést szolgálják. Különben a források féktelen kihasználásával egymást érik majd a környezeti és társadalmi katasztrófák. Érthető: a társadalmi felelősségvállalás fogalmával egy időben a fenntartható fejlődés elmélete is megjelent.

Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója úgy fogalmaz:

– Profitorientált cégeknek nem puszta jó szándékból fontos a társadalom és a fizikai környezet fenntarthatósága. Hanem mert az biztosítja saját fenntartható fejlődésüket is.

Nagy Zoltán Péter, a több mint hat évtizede működő OTP Bank marketingigazgatója példával illusztrálja az új filozófiákat a bankvilág gyakorlatában:

– A vállalatoknak különböző eszközökkel demonstrálniuk is kell, hogy felelősen és fenntarthatóan tudnak működni. Ez fontos az ügyfeleknek, illetve a társadalom egyes tagjainak, de a befektetőknek is. Utóbbiak ma már elvárják egy vállalattól, hogy bemutassa: valóban felelősen gondolkozik, s tevékenysége hosszú távon fenntartható. A gazdasági válság kapcsán e tekintetben nem vizsgázott jól a pénzügyi szektor az Egyesült Államokban. A honi bankszakemberek viszont jelesre vizsgáztak, példát adva a felelősségvállalásból.

A szintén hatvanéves pénzintézet, az MKB vezérigazgató-helyettese, Kraudi Adrienne szerint a bankok azért korábban is végeztek a felelősségvállaláshoz kapcsolódó feladatokat.

– Ám társadalmi szerepvállalásukban, támogatási metódusaik ágas-bogas rendszerében bizonyos esetekben ad hoc döntöttek.
Mindez sokáig még a külhoni bankok hazai leányvállalatai esetében sem okozott különösebb gondot: a kilencvenes években, a banki konszolidációt követően, a pénzintézetek aranykorukat élték. Százszámra érkeztek hozzájuk a támogatási kérelmek is különféle „jó ügyekhez”, amelyekről a bankvezetés általában szíve szerint döntött. Jól, kevésbé jól, semmiképpen sem valamiféle rendszer szerint.

Majd az ezredforduló táján a külföldi tulajdonos egyre többször rákérdezett: milyen szempontok szerint kerültek ide vagy oda milliós támogatások? Felvetésükre akkor már alapul szolgált az Európai Bizottság 2001-es Zöld könyve a felelősségvállalásról, aztán az erre reagáló Fehér könyv, amelyben az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség hangsúlyozta: a munkahelyi biztonság és egészségvédelem is nélkülözhetetlen része a CSR-nek.

Mindezek alapján a hazai vállalatok, bankok előtt is egyértelművé vált: soraikat Európa és általában a nyugati világ elvárásainak megfelelően kell rendezniük, a munkahelyi komforttól az ésszerű gazdálkodáson át a dotációig.

– Lényegében a korábbi, emocionális alapon hozott, sokszor hagyományteremtő döntések lettek stratégiába foglalva – említi Kraudi Adrienne.

A stratégiákban minden bank esetében találni közös pontokat. Alapvető a pénzintézeteknek saját munkatársaikkal és az ügyfeleikkel szembeni felelősségvállalása, illetve az alaptevékenységük átláthatósága. Működésükben a törvényi előírások feletti etikai elvárásoknak is meg kell felelniük – komoly szempontrendszer szerint, számonkérhetően.

– Az UniCreditnél olyan kiegészített „márkafiltert” alkalmazunk, amely a repülőgépek felszállás előtti checklistájához hasonló. Egy-egy új folyamat, új termék bevezetése előtt – a felelős ügyfélkapcsolatok biztosításán túl – a környezetvédelmi szempontoktól az átláthatóságon át a speciális vállalásokig több szűrön kell átmennie a tervezetnek. Azt valljuk: a társadalom számára hasznos, tiszta tevékenységek fejlődését kell elősegítenünk alaptevékenységünkkel. Például egyik cég számlavezetését azért nem vállaltuk, mert egyéb tevékenységei közt fegyvergyártás is szerepelt – magyarázza Sipos József, az UniCredit marketing- és kommunikációs igazgatója.

A CIB Bank stratégiájában eleve az alapműködésük fenntarthatóságában – belső ügyeik tisztes működtetésében – látják a dolog lényegét.

Kanizsai Róbert, a CIB kommunikációs vezetője azt mondja: a törvények betartásán és a nyilvánvaló etikai elvárásokon túl is lehet további felelősséget vállalni.

Cégüknél például igyekeznek hazai beszállítókkal szerződni, és a régiók közötti egyensúlyra is ügyelnek.

Mindenesetre bankonként változó, miként találtak a felelősségvállalás külső területeire.

A Raiffeisen Bank 2007-ben kutatást végzett, amelynek során meglévő és potenciális ügyfeleiket, illetve munkatársaikat is megkérdezték. Az erre épített stratégiát megvalósító konkrét programokat már civil szakértő partnerekkel, alapítványokkal közösen dolgozták ki és működtetik – tudtuk meg Kiss-Bíró Lászlótól, a bank marketingfőosztályának helyettes vezetőjétől. A K&H szintén a munkatársaitól és az ügyfeleitől kért javaslatokat, ismerteti Horváth Magyary Nóra.

– Az amerikai tulajdonú Budapest Banknál a tengerentúlon már komoly hagyományokkal bíró CSR különféle aspektusait igazítottuk a honi sajátosságokhoz – említ másik metódust Rolek Ferenc, a bank vezérigazgató-helyettese.

Kraudi Adrienne szerint ma már a legtöbb pénzintézet a saját elképzelései mellett CSR-tanácsadók véleményét is kikéri. Ők segítenek olyan lehetőségek feltárásában, amelyek szoros összefüggésben vannak a már kialakult imidzs elemeivel, erősítik azokat. Ez azért is fontos, mert a CSR mellett elkötelezett cégeket a tőzsdén is magasabban jegyzik.

– A bankok megítélésében nemcsak a pénzügyi szolgáltatásaik színvonala számít. Az is, milyen támogató szerepet vállalnak társadalmi ügyekben – hangsúlyozza Danks Emese, az Erste Bank kommunikációs igazgatója.

A kérdezett pénzintézetek CSR-stratégiáinak mindegyikében lényeges a gyermekegészségügy és a hátrányos helyzetű gyermekek támogatása. Ami nem dísz a kalapon: a bankok nélkül tovább mélyülne a leszakadás és az elmaradottság. Például az MKB a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal kötött támogatási szerződést szélesítette odáig, hogy a legjobb diákok ma már kisiskoláskortól diplomájuk megszerzéséig kapják a fix apanázst.

Az Erste évek óta aranyfokozatú támogatója a SOS Gyermekfalu Alapítványnak, de segíti a Magyar Vöröskeresztet, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatot és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetet is. A K&H évi több tízmilliós nagyságrendben vásárol eszközöket a gyermekkórházaknak. Szerveznek adománygyűjtéseket is, a játékokat pedig szétosztják a kórházak között. Egy másik, szintén a bank szervezésében futó projektben pedig gimnazisták járják a gyermekkórházakat: mesét olvasnak a kisebbeknek. Horváth Magyary Nóra szerint nem kérdés: ez esetben a szolidaritás hat kedvezően a későbbi nemzedékek társadalmi szerepvállalására, közvetve a gazdaság prosperitására.

– Mindez nyilván a bankunk ügyfeleit is megérinti. Megesett: az akciókról értesülő vállalkozó ügyfelünk saját költségén vitt el háromszáz gyermeket egy fizetős gyermekprogramra – teszi hozzá a K&H kommunikációs ügyvezető igazgatója.

A bankok mindemellett még a gyermekegészség-ügyi projektek kapcsán is „fontolva haladnak”. Az UniCreditnél elmondták: ha, tegyük föl, gyermekkórház megsegítésére rendezendő költséges gálaműsorhoz kérik támogatásukat, kitérnek a számukra ellentmondásos, nem hatékony támogatási forma elől. Viszont a gyermekegészség-ügyi intézményeket közvetlenül rendszeresen segítik az ország több pontján is.

A pénzintézetek által szívesen támogatott további területek jellemzően a kultúrához és a sporthoz kapcsolódnak. Filozófiájuk, imidzsük határozza meg, hogy azon belül mit és milyen arányban dotálnak. De az szintén egységes szempont: a szponzorált, támogatott szervezetnek éppolyan átlátható módon kell működnie, mint a banknak. Például az MKB neve „összenőtt” az idehaza verhetetlen és nemzetközileg is a legjobbak között jegyzett veszprémi kézilabdacsapatéval, amely gazdaságilag és etikailag is eminens. Az Erste Bank neve az Alba Volán jégkorongcsapatéval kapcsolódott össze.

Az OTP Bank széles ügyfélkörének megfelelően tömeg- és csapatsportokat éppúgy támogat, mint bizonyos elit sportágakat. Széles a paletta a streetballtól a golfig. A hitelintézettől kiemelt figyelmet kapnak a győri kézilabdások, a kaposvári kosárlabdacsapat, akárcsak az értelmi fogyatékkal élő sportolók vagy a labdarúgásban az utánpótlás-nevelés.

Ugyancsak az OTP több évtizedes tradíciói magyarázzák, hogy a kultúra területén olyan kiemelkedő események mellé állt, mint a Budapesti Tavaszi Fesztivál vagy a Veszprémi Utcazene Fesztivál, amelyet támogatásával néhány éve megmentett a gazdasági összeomlástól. Az OTP felelősségvállalásának fontos pillére az adományozás is. Az elmúlt húsz év legnagyobb egyösszegű adományát – ötszázmillió forintot – az OTP utalta az árvíz kapcsán a Vöröskeresztnek, a vörösiszap-katasztrófa idején pedig százmillió forintot juttatott a nehéz helyzetbe kerültek megsegítésére.

A K&H a kulturális élet, a sportvilág nagyszabású, „jól látható” eseményeit, szervezeteit támogatja szívesebben.

A bank tíz éve a Magyar Olimpiai Csapat és öt esztendeje a Paralimpiai Csapat hivatalos pénzintézete. Mindemellett az előadó-művészet és az oktatás területén is jelen vannak.

Az Erste Bank támogatási filozófiájának része a „befektetés a jövőbe”, azaz a fiatal tehetségek felkarolása is. Ifjú képzőművészeknek ösztöndíjat hoztak létre, az „Erste az elsőkért” program keretében pedig a Zeneakadémia hallgatói havi rendszeres ösztöndíjra, lakhatási vagy egyéni támogatásra pályázhatnak.

– Stratégiánknak a minőség az alapelve a támogatások terén is – mondja Danks Emese, s további példát is említ.
Az Erste stratégiai partnere a Művészetek Palotájának, azon belül külön is támogatja a New York-i Metropolitan élő digitális operaközvetítéseit.

A Budapest Bank a férfikézilabdaliga, egyéb helyi kézilabdacsapatok fő szponzora. Másfelől – nevéhez méltóan – gyakorlatilag bármely budapesti civil kezdeményezés pályázhat támogatásukra a Fővárosi Önkormányzattal közösen létrehozott alapítványuk révén. Évente száz-százötven projekt közt osztanak ki összesen több tízmilliós összeget.
A Budapest Bank CSR-tevékenységének az is része, hogy munkatársaik – a vezérigazgatótól a pénztárosig – rendszeresen kijárnak iskolákhoz.

A gyerekekkel együtt takarítják az udvart, festik a falakat, végeznek egyéb kétkezi munkákat. Rolek Ferenc, a bank vezérigazgató-helyettese szerint ez mindkét „félnek” komoly tanulság.

Hasonlóan tanulságos akciók más bankok esetében is rendszeresek.

A Raiffeisennél a felelősségvállalási stratégiában a gyermekvédelmi intézetekben munkaidőben végzett önkéntes munka önálló pillér, s évente 200-250 munkatársuk vesz részt ilyen programban.

Akad olyan különleges akció is, mint a CIB Banké: roma integrációs projektjükben két éve zajlik a helyiek bevonásával Bódvalenke falu revitalizációja. Másrészt hat éve hoztak létre alapítványt a CIB filantrópiával kapcsolatos tevékenységeire három fő profillal: gyermekegészségügy, társadalmi bevonás és kulturális örökségvédelem.

Egyébként a bankok külső projektjeivel kapcsolatban az adott területek szakemberei, nem pedig a pénzintézeti munkatársak hozzák a döntéseket. A finanszírozásnak gyakori formája, hogy a banki ügyfelek kártyahasználata után a pénzintézet jótékony célra különít el némi pénzt. A Raiffeisennél az így félretett száz-száz forintokból jött össze majdnem huszonötmillió az évi kétszeri gyermekétkeztetési akciójuk áprilisi fordulójában.

Mindent összevetve: a pénzintézetek stratégiailag rendszerezett civil felelősségvállalása mára komoly szerephez jutott az össztársadalmi szemléletformálásban. S tegyük hozzá: szétágazó CSR-tevékenységük évente több milliárd forint támogatást jelent.

Régi műgyűjtőnek számít a Raiffeisen Bank: központi székházában Raiffeisen Galéria néven rendszeres tárlatokat rendez. Jelentős az MKB kollekciója is: 19. századi és a 20. század korai korszakából származó műalkotásait rendszeresen kiállítja az ország galériáiban. Egyes darabjai a Magyar Nemzeti Galériában is láthatók. Az MKB egyik támogatója a Szépművészeti Múzeumnak és a Ludwig Múzeumnak.

Az Erste Bank egyedülálló Kontakt gyűjteményét elsősorban a közép-, kelet- és délkelet-európai régió hatvanas–hetvenes évekbeli konceptuális művei adják. A folyamatosan kiegészülő kollekció rangos európai múzeumok figyelmét is felkeltette.

Az OTP Bank az Art Moments by Hybridart keretében fiatal képzőművészeket támogat: a versenyen részt vevő harminc legjobb munkát európai városokban is kiállítják, illetve közönségszavazatok alapján díjazzák. Bankfiókjaikban a Budapesti Tavaszi Fesztivál idején pedig ifjú művészek készítenek installációkat. Az OTP szintén támogatja a Szépművészeti Múzeumot.

Jelentős az UniCredit képzőművészeti gyűjteménye is. Néhány darabját mostanában fogják értékesíteni: a befolyó összeget kiegészítve fiatal művészek indulását kívánják segíteni. Így a „bankba tett művészet” is kamatozik és jövőt teremt.

A K&H – az országban elsőként a bankok közül – átalakította műgyűjteményét: eladva a régi képeit, egy kortárs kollekciót épít néhány éve, fiatal művészeknek szóló ösztöndíjjal kiegészítve.