Óvatosan baloldali az LMP költségvetése
Óvatosan adagolt baloldali, és nagyvonalúbban szórt ökopolitikai elemekből áll össze az LMP költségvetési javaslata, amelyet szerdán mutattak be a párt politikusai nyilvánosan. Családi pótlék emelése, pedagógus-, orvosbérek emelése – a párt tételesen megjeleníti a jóléti javaslatainak a forrásait is.
Háromkulcsos személyi jövedelemadót vezetne be az LMP, s az így nyert többletbevételt munkavállalói járulékcsökkentésre fordítaná – derül ki a párt szerdán bemutatott költségvetési koncepciójából. Ez a javaslat – mivel a párt gazdaságpolitikusai az idei adójóváírást érintetlenül hagynák – emelné az alacsony és közepes jövedelműek nettó bérét, csökkentené viszont a magasabb jövedelműekét - írta az
FN.hu.<br />Nem venné el azonban az LMP a családi kedvezményt, de megszüntetné annak gyermekszám szerinti progresszivitását. Az így nyert összeget – mintegy 50 milliárd forintot – a családi pótlék emelésére fordítanák, hogy visszanyerje a támogatás a 3 évvel ezelőtti - az infláció által azóta részben fölfalt – értékét.
Az új szja félszuperbruttó-alap mellett 16, 36 és 40 százalékos kulcsú lenne, az alsó 3,5 millió forint, a felső a nyugdíjplafon fölött 7 millió forint. Vélhetően a családi kedvezmény meghagyása a felelős leginkább azért, hogy az szja többkulcsossá tétele csak 188 milliárd forintos többletbevételt hozna, míg annak az egykulcsosítása idén nagyjából 500 milliárd forintos bevételkiesést jelent.
Az LMP összesen 2,5 százalékpontos munkavállalói járulékcsökkentést javasol: visszavenné a Fidesz idei fél százalékpontos járulékemelését, s még ráadásképp 2 százalékpontot csökkentene. A munkavállalói járulékcsökkentés közvetlenül – és pozitívan - hat a dolgozó nettó bérére, közvetetten a munkaadónak is előnyös, mert csökkentőleg hat a munkaerő költségére.
90-110 milliárd forint körüli összeget költene az LMP célzott járulékcsökkentésre, a leghátrányosabb helyzetű 33 kistérségben elengednék 3 évre a legfeljebb
szakmunkás végzettséggel rendelkezők után a közterhek 50, a legfeljebb 8 általánost végzettek után a közterhek 100 százalékát.
Az ország egészében bevezetnék a „Start” kártyát, mellyel az első évben a munkáltatók mentesülnek a közterhek megfizetése alól minden olyan munkavállaló után, aki legfeljebb 8 általánost végzett, míg a másodikban összesen 15 százalékos a kötelezettség.
A célzott járulékcsökkentés célja, hogy mivel a képzetleneknek „alacsony a termelékenységük”, az adópolitika őket is segítse. A statisztikák szerint egyébként a képzetlenek valóban jóval nagyobb arányban munkanélküliek a képzetteknél, így a javaslat logikusnak tűnik. Mindemellett azért fölvethető, hogy egy ilyen intézkedés nem annyira abban lenne sikeres, hogy új munkahelyeket hozna létre, hanem inkább abban, hogy a képzettek kevésbé tudnák kiszorítani a képzetleneket a munkaerőpiac alsóbb pozícióiból. Így viszont több képzett válna munkanélkülivé, ami aligha lenne előrelépés.
A LMP a jelenleginél többet költene felnőttképzésre, átképzésre is, illetve emelné a béreket az oktatásban, az egészségügyben.
A párt az örökösödési adót visszaállítaná
a 2010 előtti formájában (20 millió forintos értékhatár alatti illetékmentesség az egyenesági rokonoknál), majd megvizsgálná az értékhatár növelésének, illetve az adó kiterjesztésének a lehetőségét - hogy vállalatokat, cégrészeket ne lehessen illetékmentesen örökölni. A dokumentum fölveti a vagyonadó ötletét is, 30 vagy 50 millió forintos értékhatártól.
A plusz kiadások forrásait - mint a párt korábbi programdokumentumaiból már megszokhattuk - jelentős részben a környezet terhelésével összefüggő ökoadók is jelentik. A fuvarozók lelke mellett ezúttal belegyalogolnak a szálláshelyszolgáltatókéba is, mivel kivezetnék a szálláshelyek kedvezményes áfakulcsát. A gyógyszergyártókat, -kereskedőket sem kímélik: kivezetnék a vénynélküli gyógyszerek kedvezményes áfakulcsát is.
5 százalékos áfa terhelné viszont csak a zöldséget, gyümölcsöt, ha az LMP kormányozna.
A párt mintegy 184 oldalon él még számos javaslattal. A javaslatcsomag kiadási szempontból semleges hatású, az egyenlegjavító, - rontó tételek kiegyenlítik egymást. Inkább a kormány még nem beterjesztett, nem ismert, mint az idei költségvetéshez képest értelmezhető alternatív költségvetésként (bár a dokumentum 2011-et említi bázisévként). A jövő évi költségvetés ugyanis - tekintettel például arra, hogy már nem lesznek folyó magánnyugdíjpénztári bevételek - radikálisan más alapokon áll majd, mint az idei.
