Így alakul a nyugdíj, ha külföldön is dolgozott
Azok, akik életük során több uniós országban is dolgoztak, akár az összes érintett országban is szerezhettek nyugdíjjogosultságot. A nyugdíj kiszámítása ebben az esetben nem egyszerű: országonként eltér a nyugdíjkorhatár, és a bürokratikus utat is végig kell járni.
Ha élete folyamán több uniós országban is dolgozott, elképzelhető, hogy az érintett országok mindegyikében nyugdíjjogosultságot szerzett – hívja fel a figyelmet az europa.eu.
A nyugdíjigénylés ebben az esetben nem olyan egyszerű. Abban az országban kell a nyugdíjkérelemmel a hatósághoz fordulni, ahol éppen él vagy ahol utoljára dolgozott. Ha esetleg soha nem dolgozott abban az országban, ahol a kérelem benyújtásakor él, akkor a lakhelye szerinti ország továbbítani fogja a kérelmét annak az országnak, ahol legutoljára dolgozott.
A Nyugdíjguru felhívja a figyelmet arra is, hogy mely államokat érint a nemzetközi nyugdíjmegállapítási eljárás és az EU vonatkozó koordinációs rendeletei.
Ha egy magyar állampolgár több EU/EGT tagállamban (az EU 27 tagállama mellett ide tartozik Liechtenstein, Norvégia és Izland, továbbá Svájc), vagy (a Brexit kiválási egyezmény alapján) az Egyesült Királyságban is szerzett biztosítási időtartamokat, a minimális időfeltétel (jellemzően 12 hónap biztosítási idő) teljesítése esetén minden érintett államtól jogosult lesz résznyugdíjra.
A nyugdíjigénylés menete azok számára, akik több országban is dolgoztak
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2024. augusztus 13., 12:17
Magyarországon a nyugdíjakat az infláció mértékével kell emelni. Ennek révén a nyugdíjak vásárlóértéke elvileg nem csökkenhet, bármekkora is az infláció. A helyzet mégsem ilyen rózsás, mert a nyugdíjemelési eljárást vezérlő szabályok nem garantálják a vásárlóerő (a nyugdíj reálértéke) tényleges megőrzését – erre hívja fel a figyelmet a Nyugdíjguru.
Ahol a munkavállaló utoljára dolgozott, az az ország a felelős azért, hogy összegyűjtse a befizetett nyugdíjjárulékokról szóló adatokat az összes olyan országból, ahol a munkavállaló az élete során dolgozott. Mivel több ország is érintett, az ügyintézés hosszúra nyúlhat, így már legalább 6 hónappal a nyugdíjkorhatár elérése előtt érdemes elindítani a folyamatot. Ráadásul egyes országokban a nyugdíjhatóságnak kell megküldeni a munkavállaló számára az igénybejelentő lapot, mielőtt az eléri az adott országban érvényes nyugdíjkorhatárt.
Ezekre a dokumentumokra van szükség a nyugdíj folyósításához
Országonként változik, hogy milyen dokumentumokra van szükség az eljáráshoz, de rendes körülmények között a munkavállalónak meg kell adnia bankszámlaadatait, és valamilyen formában igazolnia kell személyazonosságát. A nyugdíjkérelmet kezelő nyugdíjhatóság tud tájékoztatást adni arról, hogy milyen dokumentumokat és milyen formában kell benyújtani.
Eltérő nyugdíjkorhatárok okozhatnak csalódást a nyugdíj folyósításakor
A nyugdíjkérelmet benyújtó csak akkor kaphat nyugdíjat attól az országtól, ahol most él (vagy ahol utoljára dolgozott), amikor eléri az adott országban érvényes hivatalos nyugdíjkorhatárt. Ha a munkavállaló élete folyamán más országokban is nyugdíjjogosultságot szerzett, az ezek alapján a jogosultságok alapján járó nyugdíjhányadot csak akkor kapja meg, amikor ezekben az országokban eléri a hivatalos nyugdíjkorhatárt.
Ezért fontos, hogy mindazokban az országokban, ahol a nyugdíjt igénylő élete folyamán dolgozott, előzetesen megérdeklődje, mi vonatkozik rá az esetben, ha megváltoztatja a nyugdíjfolyósítás kezdetének időpontját.
Például ha a nyugdíjba vonuló 10 évet Dániában dolgozott, majd később visszatér Magyarországra, és itthon kezdeményezi a 65. életévét betöltötten a nyugdíj folyósítását, csak azt a nyugdíjhányadot kaphatja kézhez, amely a Magyarországon megszerzett jogosultság után jár neki. A Dániában ledolgozott évek után járó nyugdíjhányadot majd csak 67 éves korától kezdve kapja meg, mivel Dániában 67 év a hivatalos nyugdíjkorhatár.
A nyugdíjszámítás szabályai
Mindazoknak az uniós országoknak a nyugdíjhatóságai, ahol az igénylő élete folyamán dolgozott, megvizsgálják, hogy az illető összesen mennyi járulékot fizetett be a helyi nyugdíjrendszerbe, mekkora összegben fizetett járulékot a többi országban, és mennyi ideig dolgozott az érintett országok mindegyikében.
Az ekvivalens uniós nyugdíjmérték
Mindegyik nyugdíjhatóság kiszámítja, mekkora hányadot kell fizetnie az igénylő számára a folyósítandó nyugdíjból. Ennek során a hatóságok az uniós országokban teljesített összes időszakot figyelembe veszik.
A hatóság összeadja az uniós országokban teljesített időszakokat, és kiszámítja, mekkora nyugdíjat kellene az igénylő számára folyósítania abban az esetben, ha az illető egész idő alatt a hatóság helye szerinti ország nyugdíjbiztosítási rendszerébe fizetett volna járulékot (az így kiszámított összeget nevezzük elméleti összegnek).
Ezt követően az elméleti összeget kiigazítja azzal arányosan, hogy az igénylő ténylegesen mennyi ideig volt biztosítva az adott országban (ez a kiigazított összeg az ún. arányos ellátás).
A nemzeti nyugdíjmérték
Ha az igénylő – a más országokban esetlegesen teljesített időszakoktól függetlenül – teljesíti a feltételeket ahhoz, hogy az adott ország nyugdíjrendszeréből nemzeti nyugellátásban részesüljön, a nyugdíjhatóság ennek a nemzeti nyugdíjnak (más néven az ún. független ellátásnak) az összegét is kiszámítja.
Ezt követően az adott uniós ország nemzeti nyugdíjhatósága összehasonlítja az arányos ellátást és a független ellátást, és a kettő közül azt az összeget folyósítja majd nyugdíjként, amelyik magasabb.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pixabay)
