Nyugdíj: kétféle ellátásra is jogosult, ha ez a feltétel teljesül
A nyugdíj szempontjából több tényező is érvényesül az élethelyzettől függően.
A nyugdíj különböző típusai, illetve a jogosultság és a pontos összegek megállapítása rengeteg kérdést vet fel. Nem könnyű kiigazodni a szabályok között, ehhez érdemes lehet akár szakember segítségét is kérni, különösen akkor, ha nem csak az öregségi nyugdíj megállapításáról van szó – hívta fel a figyelmet a Nyugdíjguru.
Az egyik legbonyolultabb helyzet az özvegyi nyugdíj körül alakulhat ki. Mint arról a 168.hu is beszámolt, az özvegyi nyugdíjat nem kapják meg automatikusan a jogosultak, saját maguknak kell igényelniük azt. A kérelem beadását követően elbírálják, hogy az adott személy jogosult-e özvegyi nyugdíjra, vagy ideiglenes özvegyi nyugdíjra. Előbbi csak akkor állapítható meg, ha az ideiglenes özvegyi nyugdíjra már nem jogosult az igénylő.
A portál szakértője, dr. Farkas András elmondta a Dívány.hu kérdésére, hogy az özvegyek szempontjából két nyugdíjkorhatár lényeges: egyrészt a saját magukra vonatkozó, másrészt az, amely az elhunyt házastárs halálának időpontjában rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár volt. Bizonyos esetekben akár kétféle ellátást is megkaphatnak az érintettek.
Az özvegyi nyugdíj feltételei
Az özvegyi nyugdíjra jogosult minden házastárs, élettárs, bejegyzett élettárs vagy elvált házastárs abban az esetben, ha az elhunyt öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, vagy átmeneti bányászjáradékban részesült, illetve amennyiben haláláig a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte.
A társ halálát követően azonban elsőként ideiglenes özvegyi nyugdíj állapítható meg, az igénylő életkorára, egészségi állapotára és arra tekintet nélkül, hogy van-e árvaellátásra jogosult gyermeke. Ez a fentebb felsorolt házastársakat és élettársakat mindenképpen megilleti, de csak egy évre szól. Összege az elhunytat megillető öregségi nyugdíj 60%-a, amelyet az elhunyt halálától számított egy évig folyósítanak.
Ezt követően az özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt, vagy megváltozott munkaképességű és egészségi állapotát legfeljebb 50%-osnak értékelték, illetve azok is, akik házastársuk révén árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodnak. Fontos kiemelni, hogy az özvegyi nyugdíj akkor is megállapítható, ha a fenti körülmények az elhunyt halálát követ 10 évben következnek be.
Az élettársak is jogosultak az özvegyi ellátásra, ám ehhez teljesülnie kell annak, hogy az elhunyt halálát megelőzően legalább egy évig együtt éltek és gyermekük is született. Amennyiben nincs közös gyermekük, akkor a megszakítás nélküli 10 éves együttélés indokolja az özvegyi nyugdíj megállapítását.
A leglényegesebb információ, amely sok félreértést szokott eredményezni, hogy az ideiglenes özvegyi nyugdíj megállapítása nem jelenti azt, hogy automatikusan jár az özvegyi nyugdíj is. A kérelmező az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása alatt a saját öregségi nyugdíját megigényelheti, de az özvegyi nyugdíjra csak akkor lesz jogosult, ha betöltötte a saját nyugdíjkorhatárát is. Ilyen formán az ideiglenes özvegyi nyugdíj egy évnyi folyósítása után megszakadhat az ellátás az özvegység jogcímén. Továbbá azt is fontos tudni, hogy minden feltétel teljesülése esetén sem utalják ki hivatalból az ellátást: az özvegységi nyugdíjat ekkor is az érintettnek kell igényelnie.
A fentiek sokakat érintenek, ugyanis mint azt a 24.hu is megírta, a KSH adatai szerint 2024. januárjában Magyarországon összesen 2,4 millióan részesültek nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban, és 99 ezren kaptak özvegyi-, szülői nyugdíjat, illetve árvaellátást.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)