Nincs jövő széles sávú internet nélkül
Magyarországon még mindig nincs széles körben elterjedt és elérhető árú internet szolgáltatás, nem úgy, mint Nyugat Európában és Skandináviában. A Magyar lakosság alig fele használja az internetet. Ez, összehasonlítva Anglia, Dánia vagy Skandinávia 70%-os eredményeivel szomorú.
Az MNB legutóbbi jelentése szerint Magyarország gazdasága mintegy 7%-kal csökken ebben az évben. Ha ez beigazolódik, az közel kétszer akkora csökkenést jelent, mint amit, az év eleji prognózisok mutattak. A helyzet azonban még ennél is lehet rosszabb, az előrejelzések szerint 2010-ben további csökkenéssel kell számolni.
A helyzet az EU többi államában sem néz ki jobban. Az Eurostat jelentései szerint az év első három hónapjában az EU gazdasága több, mint két százalékkal, Németországé mintegy négy százalékkal csökkent. A francia és az olasz gazdaság visszaesése is jelentőssé vált 2009-re.
Ezt a trendet hosszútávon megfordítani csak fejlesztéssel, info-kommunikációs fejlesztéssel lehet. A múlt hónapban az Európai Parlament és a Tanács számtalan olyan ICT szektort szabályozó kompromisszumot kötött, amelyek euró milliárdokat jelentenek a gazdaságnak és munkahelyek százezreit teremthetik meg az EU-n belül.
Ez az ún. Telekom Csomag többek között olyan szabályokat tartalmaz, melyek az EU egész területén szélesebb körű hozzáférést biztosítanak a szélessávú internet szolgáltatásokhoz. Ez a tagállamok, különösen Magyarország számára - még ha ezt az aktuálpolitikai turbulenciák közepette nehéz is észlelni - létfontosságú. Magyarországon még mindig nincs széles körben elterjedt és elérhető árú internet szolgáltatás, nem úgy, mint Nyugat Európában és Skandináviában. A Magyar lakosság alig fele használja az internetet. Ez, összehasonlítva Anglia, Dánia vagy Skandinávia 70%-os eredményeivel szomorú.
Spanyolország az elmúlt években agresszív lépéseket tett a széles körben elérhető internetszolgáltatás elterjesztéséért, mára szintén túllépte a 70 százalékos határt. Magyarország jelenleg Lengyelországgal egy szinten, Szlovénia és Szlovákia mögött áll.
A széleskörű hozzáférés hiánya komoly probléma és következményei is komolyak. A szélessávú internet mára egyre inkább elengedhetetlen a gazdasági fejlődéshez, jóléthez. Európai és dél-kelet ázsiai országok sikerrel használták fel a szélessávú internet adta lehetőségeket high-tech kutatás és fejlesztés terén, ezzel teremtve jól megfizetett munkahelyeket és gazdasági fejlődést. Most, a gazdasági válság közepén, a széles sávú internethez való széleskörű hozzáférés lehetőségének megteremtése azonban más problémákra is megoldás lehet.
Vannak olyan országok, melyek ezeket a hálózatokat sikerrel használják vidéki területeiken egészségügyi rendszerük fejlesztésére. Vidéki kórházak a széles sáv segítségével kommunikálnak a specialistákkal, s így szükség esetén azonnal, valós idejű adatokon alapuló diagnózist állíthatnak fel. Ha figyelembe vesszük Magyarország vidéki lakosságának nagyságát, láthatjuk, hogy egy ilyen rendszer jelentős lépés lehet az egészségügy modernizációja szempontjából.
Egy másik olyan terület, ami tiszta nyertese lehetne egy ilyen fejlődésnek az oktatás. Azok az iskolák, melyek nem tudják megoldani egy-egy speciális tantárgy tanítását a tanulókat közvetlenül, kétirányú kommunikációt biztosítva be tudnák kötni olyan osztálytermekbe, iskolákba, ahol folyik ilyen képzés. Az Egyesült Államokban már évek óta működik sikerrel ez a rendszer.
Európai Parlament előtt levő Telekom Csomag elfogadása azonban még mindig késik. Ennek fő oka, hogy a tárgyalások során olyan részletszabályokról szóló viták, mint az internetes "kalózkodás" és jogvédett tartalmak illegális megosztása elleni, esetenként alapjogokba is ütköző harc, eltérítették a tárgyalásokat. Európa, s benne Magyarország gazdaságának feléledése szempontjából azonban nagyon fontos, hogy a tárgyalások során már elért, és jelentős támogatással bíró kompromisszumokat az új Parlament az elfogadott kompromisszumokat tartsa tiszteletben, és csak a fent két témában nyissa újra a tárgyalásokat.
Ezek a kompromisszumok közel két éves tárgyalássorozat eredményei, és többek között mintegy egy milliárd euró befektetését is jelentik az európai optikai hálózatokba.
Tekintettel arra, hogy a témát az Európai Parlamentben rapportőrként vivő három képviselőt újraválasztották megvan az esélye annak, hogy gyors döntés szülessen a javaslatról. Ehhez az kell, hogy az eddig lezárt kompromisszumos részeket ne nyissák újra, s csak a még mindig vitás internetes hozzáférés-korlátozások kérdése legyen napirenden. Az európai Telekom Csomag, s amit képvisel, az ICT európai robbanásszerű fejlesztése túl komoly ügy ahhoz, hogy további késéseket szenvedjen el. A XXI. század info-társadalmában hatványozottan igaz, aki lemarad, kimarad.
Dr. Juhász Bálint
