Napvilágra kerülnek az MVM mocskos milliárdjai

Ő tagadta a terhére rótt bűncselekményeket - ezt részletes, igazságügyi szakértői véleménnyel alátámasztott írásos nyilatkozatban fejtette ki. Az általa is elismert vagyonvesztésért a tulajdonos államot képviselő akkori kormányzat döntésit okolta. Úgy tudjuk, Kocsisnak a BKV-nál végzett munkájára egyelőre mindez nem lesz hatással, vagyis nem kell megválnia vezérigazgatói posztjától.

Védekezésében "viszontvádat" fogalmazott meg az MVM-nél feltárt ügyekben hűtlen kezelés miatt gyanúsítottként tegnap kihallgatott Kocsis István, az állami cég volt vezetője. A jelenleg az önkormányzati tulajdonú BKV-t irányító gazdasági szakembert az NNI nyomozói a hírek szerint azzal gyanúsítják, hogy köze volt két ügylethez, mellyel az MVM-et mintegy kétmilliárd forint vagyoni kár érte. Kocsis - aki panasszal élt a gyanúsítás ellen - nemcsak azt állította kihallgatásán, hogy nem követte el a terhére rótt bűncselekményeket, de közleményt is kiadott, melyben azt írta: "ha nincs önös kormánypolitika", akkor az MVM-nél nem vagyoni hátrány, hanem százmilliárdos növekmény van.

Kifejtette, hogy nem volt célja vagyoni hátrány okozása - ahogy tudomása szerint a menedzsmentnek sem. Utalt arra, hogy a cég élén töltött időben - 2005-2008 között - az általa megfogalmazott és a tulajdonosok által jóváhagyott régiós terjeszkedési stratégia idején nem volt előre látható a 2008-as pénzügyi válság és az sem, hogy a tulajdonosok elképzelése megváltozik. Bár közleményében nem szerepel Gyurcsány Ferenc neve, a exminiszterelnök volt az, aki 2008 tavaszán kezdeményezte menesztését a MVM vezérigazgatói posztjáról. E döntés hatásáról Kocsis azt írta: a " leváltásom után a korábban jóváhagyott stratégiai beruházások megtorpantak" és emiatt keletkezett az általa is elismert jelentős kár.

"A projektek - akár politikai parancs, akár más ok miatt történt - elhallgatott megállítása, az előkészítetlen, meggondolatlan stratégiaváltás és az elmulasztott döntések a megszerzett piaci-stratégia pozíciók feladásával és elvesztésével jártak és ezzel együtt több százmilliárdos kárt okoztak az MVM-nek és Magyarországnak" - fejtette ki. Hozzátette: ha ő és az általa irányított menedzsment a helyén marad és a futó projekteket be tudják fejezni, akkor nem lett volna vagyoni hátrány az MVM-nél, illetve az "stratégiaváltás esetén is elkerülhető lett volna". Tudatta azt is: az "MVM-s ügyekben keletkezett vagyoni hátrányért ténylegesen felelős személyek felderítésében" együttműködik és minden segítséget megad.

Az NNI a Népszava kérdésére közölte, hogy az ügyben eddig három személyt hallgattak ki gyanúsítottként. Mindegyiküket különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett gyanújával, és egyelőre mindannyian szabadlábon védekeznek. A három közül jelenleg egy személy kiléte nem ismert, de azt tudni, hogy Kocsison kívül gyanúsított az MVM korábbi vezérigazgató-helyettese, Molnár László. Őt éppen egy hónapja hallgatták ki és azzal gyanúsítják, hogy 2008-ban nettó 40 millió forint értékben megrendelt, majd átvett egy olyan tanulmányt, amely korábbi iratok összeollózásával készült.

Kocsis bizalmasát - Molnárt - később "vitte" a BKV-hoz is, ahol 2008 őszétől megbízással, majd 2009-től főállású tanácsadóként foglalkoztatta - évi 42 millióért. Fél évvel később kirúgta - a 40 milliós végkielégítéséről lemondva távozó - Molnárt, miután bizalmasa az MVM-es ügyek miatt kezdett kínossá válni. Kocsis azonban a jelek szerint nem kell kövesse. Legalábbis lapunk több különböző forrásból is úgy értesült, hogy a mostani meggyanúsítás Kocsisnak a BKV-nál végzett munkájára nem lesz hatással, vagyis nem kell megválnia vezérigazgatói posztjától.

Elvándorolt milliárdok - nemzetközi jogsegély

Az elsőként az Index.hu által, még 2009-ben megszellőztetett "MVM-es ügyek" legalább tucatnyi, kisebb-nagyobb esetet takarnak. Ezekben 2009 tavaszán rendelt el az ügyészség nyomozást és kezdett vizsgálódni az NNI, amely 2006-2008 közötti ügyleteket, szerződéseket firtat. A most közölt gyanú részleteiről a

Népszava kérdésére az NNI nem kívánt beszélni- Bartha László szóvivő közlése szerint a nyomozás érdekeire tekintettel. A hírek szerint Kocsist két terhére rótt üggyel szembesítették és azzal vádolják, hogy ezek miatt mintegy kétmilliárd forint kár érte az MVM-et.

Sajtóinformációk arról szólnak, hogy az egyik ügy az Aquifex Ltd.-hez köthető. Ez a ciprusi bejegyzésű cég volt az, amelyik az MVM-mel - a Meinl Bank AG bevonása mellett - kötött, 2007-es befektetői vagyonkezelői szerződés értelmében az úgynevezett "energianád-program" megvalósítására 6,35 millió euróhoz jutott az MVM-től. Ebből az Aquafex továbbadott 3 millió eurót a NÁD MPS-H Kft.-nek. A magyar nemesítésű és szabadalmú energianád nagyüzemi termesztésére vonatkozó program az MVM ígéretes bioenergetikai projektje lehetett volna. Mivel ebből kihátrált az állami cég, azóta is pereskedik a Nád MPS-H-val, amely tízmilliárdos nagyságrendű kártérítést követel a bíróságon. A hirado.hu úgy tudja: a nyomozó hatóság szerint az ügyletet az a főtanácsadó hozta "tető alá", aki ebben a minőségben dolgozott az MVM-nél, illetve a ciprusi cégnél is.

A hírek szerint a másik ügyben egy Milánóban bejegyzett cégnek nyújtott kölcsönt az MVM, amit az olasz cég a mai napig nem fizetett vissza. A Nemzeti Nyomozó Iroda gyanúja szerint Kocsis István mindkét szerződést az igazgatóság megkerülésével kötötte meg. Az olasz cég alatt alighanem a Decotra s.r.l. energiaipari vállalkozást kell érteni, melynek az MVM 2008 februárjában kétmillió eurós kölcsönt adott. A hirado.hu szerint a cég fedezetként olyan ingatlanokat ajánlott fel, amelyek egy részének rendezetlen volt a tulajdonjoga, illetve már korábban jelzáloggal terhelték azokat. Ráadásul a pénzt a szerződés aláírása után 5 nappal már átutalták úgy, hogy közben a kölcsönt felvevő cég nem nyújtott fedezetet.

A Népszava beszámolt arról, hogy az MVM-ügyek nyomozása fokozott ügyészi felügyelet mellett folyik és külföldre - vélhetően offshore-cégek vizsgálatára - is kiterjed. Erre lehet következtetni abból, hogy az NNI az ügyben jogsegélykérelmeket indított. Valószínűsíthető, hogy ezekkel a vélhetően offshore-cégekhez vándorolt, vagy ott "bennragadt" MVM-es euró­milliók nyomába eredtek. Az állami cégtől a horvát NIKER d.o.o.-hoz, illetve a brit Jadran Invest­ments Ltd.-hez például 4,3 millió euró, az MVM-résztulajdonú és a már szintén gyanúsított Molnár László vezette Kárpát Energo Zrt.-n keresztül a Power Investments Ltd.-hez 32,5 millió euró vándo­rolt.